Átadták a Collegium Iuridicum szakkollégiumot
Orbán Balázs magyar miniszterhelyettes, parlamenti és stratégiai államtitkár kifejtette: a jogászság a magyar nemzeti karakter része; jól képzett magyar jogászokra azért is szükség van, mivel a globalizáció és európai integráció körülményei között nem katonai erővel, hanem politikai és jogi eszközökkel kell harcolni; főleg az erdélyi magyar jogászokra hárul nagyon komoly feladat; továbbá a magyar nemzet megmaradásáért nem fegyverrel kell küzdeni, hanem „kiművelt emberfőkkel”.
– A következő 150 évben épp elég munkát adhatunk jogászainknak, annyira el van maradva a romániai visszaszolgáltatás. Ez a kollégium előrevetíti céljainkat. A magyar jogászképzés fontos szegmense életünknek. Orvos, lelkipásztor és jogász nem lehet vendégmunkás. A romániai, magyar nyelven beszélő jogászaink aránya mindössze 1,2 százalék, ezért is szükség van a magyar jogászképzésre és a magyar jogászhallgatók támogatására – közölte Kató Béla, az EREK püspöke és a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke.
– Az újkori erdélyi magyar jogtörténelem újabb fejezetét nyitotta meg a Sapientia EMTE az EREK és a magyar kormány segítségével. Voltaképpen folytatjuk azt a hagyományt, amelyet az 1872-ben megnyitott Ferenc József Tudományegyetemen elkezdtek, ahol a hallgatók 52 százaléka tanult a jogon. Kolozsváron tehát van ennek hagyománya. Közösségünk akkor volt sikeres, amikor a magyar kormány, az egyházak, az egyetemi és a civil szféra összefogott, együtt gondolkodott és cselekedett jövőnk érdekében. Így történt ez most is – hangoztatta Dávid László, a Sapientia rektora.
– Ennek az intézménynek a feladata a szolgálat. Azaz szolgálni fogja a nemzeti és az egyetemes értékeket. Az a tény, hogy a jogtudományi kutatókönyvtár Kolosváry Bálint jogász (1875–1954) nevét vette fel, kései elégtétel mind a tudósnak, mind nemzedékének. Az igazi elégtétel azonban az lesz, amikor a fiatal jogászok helytállásukról tesznek tanúbizonyságot – tudhattuk meg Trócsányi László magyar igazságügyi miniszter üzenetéből.
Dávid László, Sapientia-rektor és Kató Béla püspök avatta fel a felújított épületet (Rohonyi D. Iván felvétele)
– A Collegium Iuridicum létrehozásának célja az, hogy erősítsük az erdélyi magyar jogászok képviseletét az ügyvédi, valamint a bírói kamarákban, ahol alulreprezentáltak vagyunk. Az EREK és a Sapientia EMTE a Collegium Iuridicummal szemben támasztott elvárása az, hogy a karról olyan jogászok kerüljenek ki évről évre, akik aztán szakmai sikert érnek el, és előreviszik ügyeinket. 25 fő elhelyezésére van itt lehetőség. A tanulószobával, kutatókönyvtárral rendelkező, kulturált, élhető körülményeket biztosító ingatlant egyféle elismerésként is kívánjuk működtetni azon diákok számára, akik egyetemi tanulmányaik tekintetében motiváltak. Jelenleg a Sapientián 120-130 jogászhallgató tanul. A kutatókönyvtár kizárólag a jogtudományi kutatással foglalkozók számára hoz értékes darabokat, olvasótermi használatban. A könyvállomány a kolozsvári kar könyvállományához tartozik, jelen pillanatban csak a Sapientia egyetem hallgatói számára elérhető. A magyar Igazságügyi Minisztérium tekintélyes támogatással járult hozzá a könyvtár létrehozásához, és kíván hozzájárulni a következőkben is, tehát folyamatos fejlesztés zajlik – összegzett lapunknak Tonk Márton, a kolozsvári kar dékánja.
Veress Emőd, a Sapientia Jogi Tanszékének vezetője hozzátette: a hallgatók a tanulmányi átlaguk függvényében – 8,50-es átlagtól kezdődően – pályázhattak a kollégiumi helyekre, amelyeket majd évente oszt szét az egyetem.
Kató Béla püspöktől megtudtuk: az egyház tavaly vásárolta meg a gyönyörű, emeletes ingatlant egy építkezési vállalkozótól. Azt viszont nem lehet tudni, hogy ezt megelőzően, akár nyolcvan-kilencven évvel ezelőtt ki volt a ház tulajdonosa. A felújításra költött összeg döntő többségét a magyar kormány biztosította, az EREK kisebb önrésszel járult hozzá.
