Újabb kihívás előtt a kolozsvári hegymászó

Darabont Eduárd az Óriás fogára készül

Darabont Eduárd kolozsvári hegymászó
Újabb 4000 méter fölötti hegycsúcsot készül meghódítani Darabont Eduárd kolozsvári hegymászó
Újabb 4000 méter fölötti hegycsúcsot készül meghódítani Darabont Eduárd kolozsvári hegymászó: július végén másodmagával indul a Mont Blanc hegység egyik legnehezebb, legtechnikásabb csúcsára, az Óriás fogára (Dent du Géant) – a „főpróbát” már júniusban megtartják, amikor is alpinista társával a Grossglocknert másszák meg. A Mont Blanc hegységben, a francia–olasz határon található Dent du Géant (olaszul: Dente del Gigante) 4013, mások szerint 4014 méter magas, és rápillantva nem nehéz kitalálni, miért is ez a neve. Az óriásfog alakú hegynek egyébként két csúcsa van, egymástól mindössze 27 méterre, amelyeket kis hasadék választ el egymástól, de mindkettőhöz egyformán nehéz feljutni a közel 200 méteres sziklafalon. Olyannyira, hogy a hegymászás aranykorában ki is jelentették róla: tisztességes eszközökkel megmászhatatlan…

Darabont Eduárdról már többször írtunk lapunk hasábjain, így akkor is, amikor néhány éve sikeresen tért vissza eddigi legmagasabb csúcshódításáról, a Himalájából, ahol a 6812 méter magas Ama Dablam tetejéről csodálhatta meg a világot. Azóta több négyezres csúcsot pipált ki bakancslistájáról, most pedig egy újabb álmát készül megvalósítani: az Óriás fogára már öt éve fáj a foga…

– Tavaly a Monte Rosán voltunk, vagyis hegymászó nyelven a „spagetti túrán”, ugyanis ez egy körtúra, amely során meg lehet mászni mintegy 12, egyaránt négyezer fölötti csúcsot – kezd mesélni Darabont Eduárd abban a kis belvárosi korongozóműhelyben, amelyet nemrég rendezett be, hogy munka után ő, családja, barátai vagy akár ismerősei az agyagot gyúrva és formálva, égetve és festve levezethesse a napi stresszt. – Mi nem pipáltuk ki az összes négyezrest, mivel ez több időt igényelt volna, és én, 70 fokos emelkedője miatt, nagyobb kihívásnak tekintettem az alacsonyabb Monte Rosát. De az egyhetes túra során így is sikerült nyolc, 4000 méter fölötti csúcsot megmászni: Punto Giordani (4046 méter), Signalkuppe (4554), Zumsteispitze (4562), Parrotspitze (4443), Ludwigshohe (4344), Corno Nero (4322), Balmenhorn (4167) és Vincent Piramid (4215). Négyen voltunk, egymáshoz kikötve másztunk, és elég komolyan fel kellett készüljünk a túrára, mivel a Monte Rosa-masszívumban sok a gleccser és a gleccserhasadék, így eléggé veszélyes. Pont mielőtt mentünk, egy magyar hegymászó életét vesztette ott, a mai napig sem találták  meg, miután beesett a szakadékba. Alpesi hegyekről beszélünk, ahol örök hó van…

Mindig is szeretted az Alpokat…

– Ha jól számolom, az Óriás foga lesz a 13. csúcsom az Alpokból. Az első természetesen a Mont Blanc volt, még 2019-ben, leereszkedéskor pedig még megmásztam két kisebb 4000-es csúcsot. Aztán következett a látványával lenyűgöző Matternhorn (4478), majd ez a nyolc tavaly… Az Alpokban három kitettebb hegy van, ami technikai mászást igényel: a Matterhorn, a Grandes Jorasses (4208) és ez, amire most készülök. Egy hétre megyünk, ketten, és ha szerencsével járunk és marad időnk, akkor lehet megmászom még egyszer a Mont Blanc-ot, mert pont annak a lábánál van. Amikor 2019-ben a Mont Blanc-on voltam, láttam, „lecsekkoltam” a csúcsot, és már akkor eldöntöttem: ez az enyém kell hogy legyen! Ezért egyszer még visszatérek! Most jött el az ideje. Úgy érzem, hogy eléggé felkészültem rá. 

Az Óriás foga messziről vonzza a tekintetet – és a hegymászókat

Mi ragadott meg ebben a hegyben?

– Az, hogy impozáns. Meg nyilván az is, hogy 4000 fölötti… 82 négyegyezer fölötti csúcs van az Alpokban; nincs tervemben mindegyiket kimászni, de a nevezetesebbeket meg szeretném csinálni. És az Óriás foga ezek közé tartozik. Nagyon szép, szerintem a Mont Blanc csoportból a legszebb hegy. 1882-ben mászták meg először, az azelőtti próbálkozások olyannyira sikertelenek voltak, hogy egy akkori híres hegymászó, Albert F. Mummery többszöri próbálkozás után állítólag egyik repedésében elhelyezett egy palackot, benne egy papírral, az utána próbálkozó hegymászóknak üzenve. Azt írta rajta: tisztességes módon lehetetlen megmászni. És tisztességes módon valóban a mai napig sem tudta senki megmászni, csak szegekkel, kötéllel. 1882-ben, amikor először megmászták, akkor is „tisztességtelenül” tették. Hegymászói skálán – 1A-től 6C-ig terjednek a nehézségi fokozatok – a hegy legnehezebb fala 5C besorolású, a többi olyan 4B körüli… Nagyon kitett a villámoknak, szinte olyan, mint egy villámhárító, így nagyon kell vigyázni, hogy milyen időben indul el az ember, és azt is bele kell számolni, hogy szinte egy egész nap kell rá. Reggel hatkor-hétkor el kell indulni a menedékháztól, ahonnan körülbelül két óra eljutni a falig, aztán olyan 5 órát mászol a csúcsig, és még 2–3 órát jössz lefelé, majd másfél-két óra, amíg visszaérsz a menedékházhoz.

Gondolom, nem egyedül vágsz neki?!

– Ketten megyünk az egyik barátommal. Régi ismerősöm, de korábban nem másztunk soha együtt. Most, amikor rákérdeztem, habozás nélkül mondta, hogy jön: neki is ott motoszkált már rég a Dent du Géant… Ezelőtt néhány évvel már akart menni, de nem találta meg az emberét. Nehezen kapod meg a megfelelő partnert, amikor ilyen hegyekről van szó és jóformán az életedet teszed kockára… Már kétszer voltunk mászni közösen, és úgy érezzük, hogy rendben, összhangban vagyunk. Az Óriás foga előtt még felmegyünk Ausztria legmagasabb hegycsúcsára, a Grossglocknerre (3798 méter).

Hogyan készülsz a kihívásra? 

– Ahogy korábban is: a Tordai-hasadékban, a Retyezát-hegységben gyakorolom a mászást. Hétköznap szaladok, télen terembe jártam; a mászások hétvégére maradnak, egy hónapban általában kétszer mászok sziklát. Folyamatosan edzeni kell, erőben tartani a kart, a lábat, gyakorolni a technikai fogásokat – a kötéltechnikát, a csomókat –, de az egyensúlyérzéket, a reflexeket is ébren kell tartani. Úgy érzem, hogy most technikailag tényleg fel vagyok készülve az Óriás fogára.