Újranyílik a római kori kőtár is a történeti múzeumban
Az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum (MNIT) középkori és kora újkori kőtára három évtizeden át, az 1990-es évek középétől kezdve zárva állt a látogatók előtt. Ez a gyűjtemény lényegében az Erdélyi Múzeum-Egyesület elődje, az Erdélyi Múzeum-Egylet által működtetett Érem- és Régiségtár anyagára épül, amely már a 19. század második felében szisztematikusan gyűjteni kezdte a lebontott történeti épületek maradványait, és amely a római kori emlékeket is gyűjtötte, már 1859-től kezdve. A maga nemében az ország egyik legértékesebb kőtára a 20. század elején került a Bástya/Constantin Daicoviciu utca 2. szám alatt álló épületbe, amely jelenleg a MNIT székhelye.
A múzeum tavaly befejezte a Bástya utcai épület kapualjának jobb oldalából nyíló teremsorok felújítását, és újra megnyitotta – 120 restaurált tárggyal – a középkori és kora újkori lapidáriumot; a tárlat koncepcióját Mihály Melinda, kora újkorra szakosodott művészettörténész, muzeológus dolgozta ki; rendezte a kőtár anyagát, tematikusan és időrendben csoportosította a lapidárium tárgyait – mindegyiket háromnyelvű leírással látta el, megnevezéssel, keltezéssel, származási hely megjelölésével. Az általa rendezett tárlat nemcsak láthatóvá, hanem érthetővé is teszi Kolozsvár építészettörténeti múltját.
A középkori és kora újkori, „kincses” Kolozsvárnak felbecsülhetetlen értékű emlékei tekinthetők meg ebben a kőtárban, köztük gótikus zárókövek a Szent Mihály-plébániatemplomból, építészeti elemek az egykori domonkos kolostorból, Erdély legkorábbi tabernákuluma, kolozsvári reneszánsz lakóházak építészeti elemei. A bonchidai Bánffy-kastély díszudvarának attikájáról származó szobrokat, valamint jellegzetes, reneszánsz korabeli főúri síremléket is őriz a lapidárium.
A tavaly október 30-i ünnepélyes megnyitón Emil Boc polgármester kíséretében Raluca Turcan művelődésügyi miniszter is részt vett. A kőtár már másnap, október 31-én bezárt.
A hivatalos közlés szerint technikai meghibásodások veszélyeztették a műtárgyak épségét. Egybehangzó sajtóértesülések szerint az avató ünnepségen Kolozsvár polgármestere lényegében megrótta Marcu Felix-Florin múzeumigazgatót a város római jellegét bemutató kőemlékek hiánya miatt.
Az igazgató utólag nem kívánt semmiféle szempontot, felvetést kommentálni; annyit mondott, hogy az intézmény dolgozik a római kori kőtár termeinek és anyagának restaurálásán, a gyűjteménynek bemutatásra való előkészítésén, és a középkori-korai újkori kőtár addig zárva marad, amíg a rómaival együtt nem láttathatják.
Amint a múzeum pénteki közleményéből kiderült, ez megtörtént: a római kori kőtárat – állandó kiállításként – vasárnap délelőtt megnyitják a közönség számára. Mint írják, a Kolozsvár történetei, az Istenek és halandók az ókori Egyiptomban, a Görögök a tengerentúlon. Az Etruriában és Magna Graeciában készült vörös alakos vázák, A pitesti jelenség. kommunizmus igazi arca Romániában tárlatok és a Patikamúzeum kiállítása mellett immár a középkori és kora újkori lapidárium is várja a látogatókat; a május 30-án kezdődött városnapok előtti kedden – mindenféle hírverés nélkül, nyitották meg újra.
A múzeum tájékoztatásában rámutat arra, hogy a római kori lapidárium izgalmas betekintést nyújt az egykori római provincia, Dácia életébe és kultúrájába – az itt látható epigráfiai és szobrászati emlékek a mindennapi, a társadalmi és vallási élet különböző aspektusait mutatják be ebben a történelmi korszakban.
„A leletek többsége a Dácia provincia Kárpátokon belüli területéről származik. Az anyag az Erdélyi Múzeum-Egylet Régiségtárának gyűjteményeiből származó tárgyakra épül, amelyek az idők során számos más, régészeti ásatáson felfedezett, adományozott vagy különböző erdélyi településekről beszerzett emlékkel egészült ki”, olvashatjuk.
A római kori kőtár anyagából összeállított tárlat kurátora, Nemeti Irina szerint az epigráfiai és szobrászati emlékek az egykori etnikai, társadalmi, gazdasági, közigazgatási és katonai struktúrák tanulmányozását szolgáló fontos források, de a vallási élet, a temetkezések, a művészeti megnyilvánulásokra, sőt a Római Birodalom egykori tartományának mindennapi életére is következtetni lehet ezek alapján.
A római kori kőtár anyagában síremlékek, a temetkezési, vallási élettel kapcsolatos tárgyak is láthatók. Fotó: MNIT
„Számos emlék a mai Kolozsvár területéről származik. Van köztük két fogadalmi oltár is, amelyek az egykori Napoca településnek a Hadrianus császár uralkodása alatt (117-138) kapott »municípium«, illetve a Marcus Aurelius (161-180) vagy Commodus (180-192) alatt kapott »kolónia« rangjáról tanúskodnak” – idézi a közlemény a muzeológust.
A múzeum a tájékoztatóban felhívja a figyelmet arra is, hogy munkatársai az egykori kolozsvári Tyúkpiacon (mai nevén az I.L. Caragiale parkban) rábukkantak az egykori Napoca északi védőfalának részletére, amelyre aztán ráépültek Kolozsvár középkori erődítéseinek falai.
A római kori tárlaton látható emlékanyag nagyrészt feliratokból, domborművekből, márványból, és különféle kőfajtákból faragott szobrokból áll. Egykori funkciójukat tekintve vannak köztük síremlékek, az isteneknek szánt felajánlásokkal kapcsolatos emlékek, építészeti töredékek, köztéri emlékek maradványai. A hellenisztikus és római kori emlékek gipszmásolatai, amelyek a kiállítótér egy részét díszítik, a kiállítás grafikai segédanyagai – hívja fel a figyelmet a múzeum. Az intézmény vezetősége rámutat arra is, hogy a római kori kőtárnak helyet adó terek és a tárlat rendezése áprilisban kezdődött el; az ehhez szükséges összegből 600 ezer lejt a művelődésügyi minisztérium biztosított, a fennmaradó 150 ezer lejt a múzeum fizette ki saját jövedelmeiből.
A római kori kőtárat vasárnap délelőtt tíz órakor nyitják meg, majd program szerint minden héten keddtől vasárnapig, délelőtt tíz és délután hat óra között lehet látogatni. A teljes áru jegy húsz lejbe, a tanuló- és diákjegy öt lejbe kerül.
