A törvénytervezet szerint az iskola önálló jogi intézményként fog működni azokkal a már korábban elindult osztályokkal, amelyeket – a 2015-ös iskolaalapítás törvényességét megkérdőjelező ügyészségi eljárás nyomán – a tanfelügyelőség a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz sorolt. Az újraalakuló tanintézmény az 1948-ban államosított jogelődje által használt „II. Rákóczi Ferenc Gimnázium” nevet veszi fel.
"A szerdai döntés jó hír a magyar közösségnek, a kormánypártokkal kötött parlamenti együttműködési megállapodás kézzelfogható eredménye” – idézte az RMDSZ hírlevele szerdán Kelemen Hunor szövetségi elnököt.
Az iskola törvény általi létrehozása a legjobb megoldás, hiszen ezt nem lehet közigazgatási perrel megtámadni, a tanintézményt csak az szüntetheti meg, aki létrehozta: kizárólag a parlament – mutatott rá a közlemény.
A csaknem félórás parlamenti vita során Cseke Attila, az RMDSZ frakcióvezetője arra emlékeztette szenátortársait: Románia alkotmányában és törvényeiben szavatolja a kisebbségek jogát etnikai és vallási identitásuk megőrzéséhez. Hozzátette: a törvényt a felsőház szakbizottságában a kormány által megfogalmazott ajánlásokhoz igazították, így alkotmányosságához és szabályszerűségéhez nem fér kétség.
A szenátusban a Klaus Johannis államfőhöz közel álló jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Traian Basescu volt államfő vezette Népi Mozgalom Pártja (PMP) érvelt az iskolaalapítás ellen. Ioan Cristian Chirtes, a PNL szónoka szerint a jogszabály törvénytelen, felülbírál egy jogerős bírósági határozatot, és felesleges etnikai feszültségeket szít csak azért, hogy megalapozza Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök „díszes budapesti fogadtatását”.
Az ellenzéki honatya arra utalt, hogy a PSD elnöke egy telefonbeszélgetés alkalmával már tavaly ősszel megígérte Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, hogy a kormánypárt megoldja a marosvásárhelyi iskolaügyet, hétfőn pedig a Bukarestben tárgyaló Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszternek is megerősítette: pártja támogatja a felekezeti iskola megalapításáról szóló tervezetet.
Serban Nicolae, a PSD szenátusi frakcióvezetője rámutatott: a politikai egyezségektől függetlenül a nemzeti és vallási kisebbségek is adófizető állampolgárok Romániában, akiknek joguk van az identitásuk megőrzését szolgáló oktatáshoz. A románok nemzeti és felekezeti „érzékenységét” féltő, és társadalmi feszültségekkel riogató ellenzéki szenátortársainak a PSD frakcióvezetője feltette a szónoki kérdést: vajon a római katolikus pápának is azt mondanák, nincs mit keresnie az ortodox többségű Romániában, hogy ne keltsen feszültséget?
A kormánykoalíció voksain kívül az RMDSZ tervezete az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetségtől (USR) is értékes támogatást kapott. Mihai Gotiu frakcióvezető-helyettes rámutatott: sajnálatos, hogy Romániában olyan helyzet alakult ki, amikor egy iskola megalapításához sarkalatos törvényre van szükség, de az oktatáshoz való jog nem lehet politikai alku tárgya, a gyermekek és szülők érdeke minden mást felülír.
A szenátusban a felekezeti iskola helyzetét rendező tervezetet 71 törvényhozó támogatta, 20 ellenezte, négyen tartózkodtak. A sarkalatos törvény elfogadásához legalább 69 voksra volt szükség.
Tavaly decemberben a tervezetet a képviselőház már elfogadta, így – ha senki sem terjeszt be alkotmányossági óvást ellene – hatályba lépéséhez már csak Klaus Johannis államfő aláírására van szükség.
A Maros megyei tanfelügyelőség szeptember elején függesztette fel a magyar tannyelvű katolikus iskola működését egy tavaly kezdődött, az iskolaalapítás törvényességét megkérdőjelező ügyészségi eljárásra hivatkozva. Az intézkedés következtében a magyar kormány bejelentette, csak akkor fogja támogatni Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD), ha Bukarest megnyugtatóan rendezi a tanintézet jogi státuszát.
