N.-H. D., Sz.K.
A köszöntő beszédek Oláh Emese felszólalásával kezdődtek, Kolozsvár alpolgármestere mindenekelőtt a májusi választások fontosságára hívta fel a figyelmet. A tisztségviselő, aki egyben a kolozsvári városi RMDSZ szervezet vezetője is, bizakodó: a támogató aláírások gyűjtése során bebizonyosodott, versenyképes csapat segíti a szövetség munkáját. Kolozs megyében 24. 000, Kolozsváron több mint 10.000 aláírás gyűlt össze, ami szép teljesítmény, vélekedett az alpolgármester, ezúttal is sikerült széles körben megszólítani a megye magyarságát, tette hozzá.
Oláh Emese alpolgármester
A tisztújításra utalva elmondta: olyan személy kell a Kolozs megyei RMDSZ élére, aki tud csapatban gondolkodni, aki nem csak a kampányban, hanem azon kívül is ösztönözni tudja a csapat minden tagját.
Hegedüs Csilla ügyvezető alelnök gratulált Oláh Emese alpolgármesternek, akinek kezdeményezésére Kolozsváron tanácsadó központ jött létre a bántalmazott nők megsegítésére.
Az RMDSZ EP-jelöltje az európarlamenti választásokon való részvétel fontosságáról beszélt, az uniós támogatások jelentőségéről az erdélyi magyar gazdák, a műemlékvédelem, infrastruktúra felújítása szempontjából. Erdélyből több mint 300.000 aláírás gyűlt össze a Minority SafePack, vagyis a kisebbségvédelmi törvénycsomag támogatására, az emberek szavának, támogatásának érvényt kell szerezni, hangsúlyozta.
Csoma Botond folytatni kívánja a megkezdett munkát
Csoma Botond elnöki beszámolójában megköszönte a korábbi és a jelenlegi ügyvezető elnököknek, ifj. Deák Ferencnek és Antal Gézának, valamennyi kollégának és szervezetnek, a helyi RMDSZ-tisztségviselőknek, önkormányzati képviselőknek az elmúlt négy évben kifejtett munkát, nélkülük nem lehetett volna eredményeket elérni, mondta.
Bár többen fenntartásokkal kezelték a városi szervezet létrehozását, az elmúlt évek azt bizonyították, hogy ez a megyei szervezet javára vált, tette hozzá.
Beszélt arról is: az elmúlt négy évben nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy ne csak kampányban keressék a helyi szervezetekkel a kapcsolatot, hanem akkor is, amikor azoknak segítségre volt szüksége. „Kimozdultunk a kincses városból, nem gondoljuk, hogy Kolozs megye csak Kolozsvárból áll. Az elmúlt négy évben több tisztújításra is sor került a helyi szervezetekben”, magyarázta. Köszönetet mondott a kalotaszegi RMDSZ-vezetőknek, mindenekelőtt Buzás-Fekete Máriának a Kalotaszegi Magyar Napokért, és hasonló rendezvények megszervezésére ösztönözte a többi helyi szervezetet is.
A megyei RMDSZ eredményei között említette, hogy a kolozsvári vasutas parkot sikerült átadni az önkormányzatnak, illetve a vasúti nyomvonal melletti területet Bánffyhunyad, Kiskalota és Kalotaszentkirály önkormányzatainak, ezen az útszakaszon bicikliutat hoznak majd létre uniós támogatás segítségével.
Oktatási kérdésekről szólva elmondta: nagyon jól együtt tudtak dolgozni Török Zoltán Kolozs megye főtanfelügyelő-helyettessel, akinek sokszor ellenséges környezetben kellett képviselnie a Kolozs megyei magyar tanügyet. Szamosújváron 2016-ban létrejött a magyar iskola, az engedélyek megszerzésében a Kolozs megyei RMDSZ is részt vett. Sikerült ide a második kilencedik osztályt is kiharcolni, emlékeztetett Csoma Botond, és reményét fejezte ki, hogy a kolozsvári Onisifor Ghibu líceumban is újra lesz kilencedik osztály.
Az ifjúságról szólva elmondta, amikor komoly munkáról van szó, a fiatalság fontos szövetségese az RMDSZ-nek. „Nem csak plakátragasztásra, szórólapozásra akarjuk használni őket, hanem bevontuk az érdemi munkába, a döntési folyamatba is. Ha azt akarjuk, hogy ez a szervezet akkor is létezzen, amikor mi már visszavonultunk, nincs más út”, fogalmazott a megyei elnök.
Elmondta azt is: a Nőszervezet egyre hangsúlyosabb szerepet vállalt a kolozsvári és a helyi szervezetekben, Kolozs megyében minden városi szervezetet nő vezet, sokan közülük bebizonyították, hogy sok esetben jobban dolgoznak, mint a férfiak.
Az újabb megyei elnöki mandátumra pályázó Csoma Botond programbeszédében kifejtette: folytatni szeretné azt a munkát, amit az utóbbi négy évben csapatával elkezdett.
Elmondta: csak úgy lehet hatékony az érdekképviselet, ha az RMDSZ együttműködik a civil szervezetekkel, még akkor is, ha azok olykor barátságtalan kijelentéseket tesznek a szövetséggel szemben. „Nem vagyunk versenytársak, mindenki a saját eszközeivel járuljon hozzá a közös ügyekhez”, vélekedett Csoma Botond elsősorban a kolozsvári helységnévtábla ügyére utalva. Ennek megvalósulásában valóban nagy szerepe volt a civil szervezeteknek, de az RMDSZ érdeme, hogy rávette Emil Boc polgármestert, ne fellebbezze meg az első fokú határozatot, amely a magyar felirat létjogosultságát szentesítette, magyarțzta.
Kifejtette: a román pártok megpróbálnak különböző populista szólamokkal a magyar választók közelébe férkőzni, véleménye szerint azonban a magyar szervezeten kívül egyetlen román párt sem vállalja fel az itt élő magyarok érdekeit, az etnopolitikának nincs alternatívája.
Az oktatást továbbra is kiemelt fontossággal kell kezelni, ez megmaradásunk egyik pillére, meg kell ugyanakkor találni a módját a különböző magyar oktatási intézmények közötti ellentétek kezelésére, tette hozzá. Az egyházakkal a kapcsolatuk nagyon jónak minősítette, ezt az együttműködést is folytatni kell, vélekedett.
Porcsalmi: Anyagi támogatást és kisebbségvédelmi törvényt akarunk az EU-tól
A küldöttgyűlésen jelen volt Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke is, aki a májusi europarlamenti választásokról, az elkövetkező 43 nap legfontosabb teendőiről beszélt.
Kifejtette: az emberek bizalmat csökkent az EU-intézményeiben, ma már nem úgy néznek az unióra, mint a 2007-es csatlakozás idején. „Azt reméltük, hogy az unió rendezni fogja a kisebbségi jogokat, és tiszteletben tartatja azokat a tagállamokkal, nem így történt. A csatlakozás előtt Románia mindent megígért, de vajmi keveset tartott be, most pedig az igazságszolgáltatás eszközeivel élve azt is visszafordítják, amit eddig elértünk”, fogalmazott Porcsalmi.
Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök
Elmondta: változások várhatók az Európai Unióban. Ma ugyan még nem tudni, mi lesz a Brexit, vagy a migránsválság végkifejlete, a költségvetés sorsa. Mindez május 26-a után dől el, ezért nem túlzás azt mondani, sorsdöntő választás elé nézünk, az unió történetének egyik legfontosabb választása elé.
Ilyen összefüggésben nem mindegy, hogy az erdélyi magyarságnak lesz-e képviselete az EP-ben vagy sem. Az RMDSZ feladata elmondani, hogy mit akarunk, és minél több embert meggyőzni, hogy amit mi akarunk, amögött nincs semmilyen hátsószándék.
„Európai kisebbségvédelmi törvényt akarunk, de az nélkülünk nem fog megvalósulni, ezért ott kell lennünk Brüsszelben, szövetségeseket kell szereznünk a Kárpát-medencében. Olyan európai direktívát akarunk, amely védi nemzeti szimbólumaink használatához való jogunkat”, magyarázta.
A másik dolog, amire az erdélyi magyaroknak szüksége van: a pénz. „Azt akarjuk, hogy a gazdáknak szánt támogatás ne csökkenjen. Romániában körülbelül 73-75 ezer magyar gazda él, ezek az emberek igényt tartanak folyamatosan az EU-s támogatásokra, számításaink szerint az elmúlt időszakban ez 1,5 milliárd euró volt, viszont azt is látnunk kell, hogy ma vannak olyan érdekek, amelyek csökkentenék ezeket a lehetőségeket”, mondta.
Az RMDSZ azt javasolja: ha a román állam nem tudja elkölteni a fejlesztésekre szánt összeget, bocsássa azt a megyék rendelkezésére. Ez megyénként 50 millió eurót jelentene fejlesztési célokra.
Magyarellenes uszításban profi jelölteket küldenek a román pártok Brüsszelbe
Porcsalmi szerint politikai szempontból is fontos ez a választás: legyen erős képviseletünk mindenhol, ahol döntéseket hoznak rólunk. A képviselet azonban nem cél, hanem eszköz, hogy elérjük a célunkat.
„Sokan vannak, akik azt akarják, hogy megszűnjön ez a magyar képviselet. Elég csak a román pártok EP-listavezetőire tekinteni: a liberálisok listáját Rareș Bogdan tévés személyiség vezeti, aki arról vált ismertté, hogy újra divatba hozta a magyarok elleni tévés uszítást. Nem véletlen, hogy ő került a lista élére, a PNL-nek az az érdeke, hogy olyan ismert embert küldjenek az EP-be, aki ébren tartja a PSD-, illetve a magyarellenességet”, mondta.
A másik ellenzéki párt listáját az a Traian Băsescu vezeti, emlékeztetett, akinek politikai karrierjét legalább kétszer megmentették a magyarok – kétségtelenül hibát követve el. Băsescu a felelős a romániai jogállamiság jelenlegi állapotáért, hiszen nem az igazságszolgáltatást, hanem az ügyészséget és a titkosszolgálatokat erősítette meg. Ő az, aki miatt Március 15-e nem lett végül hivatalos ünnep Romániában, 2017-ben Băsescu és Rareș Bogdan hergelte fel a közvéleményt a kezdeményezés ellen, mondta el Porcsalmi.
Az ügyvezető elnök szerint a legveszélyesebb az összes közül Dacian Cioloș, aki most a Messiás szerepében tetszeleg. „Hogy milyen a múltja, mi a köze a magyarellenes Vatra Româneascahoz, nem tudom, mint ahogy azt sem, hogy pártját valóban szekusok alapították-e. De egy dolog biztos: Csíksomlyónak az UNESCO listára való felvételét ő lehetetlenítette el. Mint ahogy az is biztos, hogy ez a három ember biztos ott lesz az EP-ben” , figyelmeztetett.
Elmondta: a kormány ugyan negatívan véleményezte, a parlamentben azonban még hátra van a vita a Băsescu-párt (PMP) és a liberálisok kezdeményezte románellenes megnyilvánulásokat szankcionáló törvénytervezetről, ami alapján bárkire bármit ráfoghatnak, és amely három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetést irányoz elő.
A napirenden szereplő alapszabályzat-módosításra nem került sor, mivel nem érkezett erre vonatkozó javaslat. A testület meghallgatta az ellenőrző, a felügyelő, illetve a szabályzat felügyelő bizottság beszámolóit, majd megválasztották ezen bizottságok tagjait az elkövetkező négy évre. Elhangzott a Megyei Küldöttek Tanácsa (MKT), illetve a Megyei Önkormányzati Tanács (MÖT) elnökének, valamint a KIFOR és a Nőszövetség képviselőinek az elmúlt négy év tevékenységéről szóló beszámolója. A testület megválasztotta a Kolozs megyei MKT, illetve SZKT tagokat, amit a megyei elnök megválasztása követett.
Fotók: Serar Szabolcs
