Ukrajna magára maradt a harcban – jelentette ki péntekre virradóra Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetében. “Egyedül maradtunk országunk védelmében. Ki hajlandó harcolni a mi oldalunkon? Nem látok ilyeneket. Ki hajlandó Ukrajna NATO-felvételét szavatolni? Mindannyian félnek” – olvasható az UNIAN ukrán hírügynökség által is közzétett beszéd szövegében. Mindemellett az ukrán elnök köszönetét fejezte ki azon országoknak, amelyek nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is segítik Ukrajnát az orosz katonai művelet közepette.
Közölte: értesülései vannak arról, hogy „az ellenség őt első számú célpontként, a családját pedig második számú célpontként” jelölte meg. „Az államfőt megsemmisítve akarják, politikai értelemben megsemmisíteni Ukrajnát” – hangsúlyozta.
Kijelentette: Kijevben, a kormányzati negyedben marad a nélkülözhetetlen kormányszervek többi tagjával együtt. Mint mondta, családja is Ukrajnában marad.
Beszélt arról is, hogy nem fél megvitatni Oroszországgal Ukrajna semleges státuszának kérdését. „Ma azt hallottuk Moszkvából, hogy beszélni akarnak Ukrajna semleges státuszáról” – mondta. „Nem félünk Oroszországtól, nem félünk Oroszországgal beszélni, nem félünk beszélni államunk biztonsági garanciáiról, illetve semleges státuszáról sem” – hangoztatta az ukrán vezető.
Az ukrán elnök pénteken a közép- és kelet-európai NATO-tagállamok által létrehozott, Bukaresti Kilenceknek nevezett országcsoporthoz fordult azzal a felhívással, hogy segítsenek tárgyalásokra kényszeríteni Oroszországot.
Zelenszkij csütörtökön késő este általános mozgósítást rendelt el, ami az jelenti, hogy sorkatonai szolgálatra bármikor behívhatók a 18 és 60 év közötti ukrán férfiak. Az éjszaka folyamán számukra az ország elhagyását megtiltották.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondta, Moszkva akkor lesz hajlandó szóba állni Kijevvel, ha az ukrán vezetés kész megtárgyalni az orosz fél által felvetett kérdéseket, egyebek között az ország semleges státusát. Emlékeztetett arra: emellett még orosz követelés az is, hogy Ukrajnába ne telepítsenek fegyvereket.
Humanitárius segítség a menekülteknek
Határozottan elítélte a csütörtöki EU-csúcson tartott felszólalásában Klaus Iohannis az Ukrajna elleni orosz katonai agressziót – számolt be pénteken az elnöki hivatal. Beszédében az államfő hangsúlyozta, az orosz csapatok Ukrajna több régiója, köztük a főváros, Kijev ellen intézett támadásai szándékos és egyértelmű agressziónak minősülnek. Úgy vélte, az EU-nak továbbra is ki kell állnia az elvei és értékei mellett, s egységesen, a partnereivel együttműködve kell fellépnie ebben a nehéz helyzetben.
Iohannis elmondta, Románia támogatja Oroszország súlyos szankcionálását és további büntetőintézkedések előkészítését, amelyeknek szerinte Fehéroroszországra is ki kell terjedniük. Az államfő Románia szolidaritásáról biztosította Ukrajnát és az ukrán népet, közölve, hogy Bukarest folytatja a humanitárius segítségnyújtást.
Európa jelenkori történelme legnagyobb provokációjának nevezte az államfő az Ukrajna elleni indított háborút, és a partnereivel – elsősorban az Egyesült Államokkal és a NATO-val – összehangolt válaszlépésekre kérte az EU-t.
Az EU tagállamai állam- és kormányfői a csütörtök esti és péntek éjszakába nyúló rendkívüli csúcstalálkozójukon – párhuzamosan az Egyesült Államokkal – megállapodtak az Oroszország elleni új szankciócsomagról, amely az ország pénzügyi szektorára, az energia- és a közlekedési ágazatára, a kettős felhasználású termékekre, valamint az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára, és további orosz személyek szankcionálására terjed ki.
Az Adevarul napilap pénteken közölte: további harci repülőgépeket és helikoptereket helyezett át a NATO Romániába, a szövetség keleti szárnyának megerősítése érdekében, válaszképpen az Ukrajnában kezdődött orosz hadműveletre.
Bode: Románia biztonsága garantált
A román állampolgárok védettek, Románia biztonsága garantált – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján a belügyminiszter. Lucian Bode emlékeztetett arra, hogy Románia minden idők legerősebb katonai szövetsége, a NATO védőernyője alatt van, és ez szerinte szavatolja az ország és polgárai biztonságát. A belügyminiszter elítélte az Ukrajna elleni orosz agressziót.
„Semmi sem indokolja az Orosz Föderáció jelenlegi revizionista retorikáját. A nemzetközi közösség keményen és fenntartás nélkül reagál az agresszorral szemben, aki veszélyezteti a demokratikus világ stabilitását és biztonságát” – jelentette ki.
Lucian Bode elmondta, a román hatóságok minden lehetséges forgatókönyvre felkészültek, a belügyminiszteri erők „összehangolt választ tudnak adni bármilyen kihívásra”.
Elmondta: több mint tízezer ukrán állampolgár érkezett Romániába péntekre 24 óra alatt, több mint kétszer annyian, mint a konfliktus kirobbanása előtti napon, amikor 4041-en jöttek. Egyharmaduk már el is hagyta az országot Magyarország és Bulgária felé. Menedéket mindössze tizenegy ukrán állampolgár kért Romániától, akiket a bevándorlási hivatal által működtetett hat befogadó központ valamelyikében helyeznek el. Ezekben mintegy 1100 menedékkérőt lehet elszállásolni, jelenleg a helyek mintegy fele foglalt.
Ugyanakkor mintegy húsz százalékkal nőtt a forgalom a román határátkelőkön. Bode szerint a román határrendőrség felkészült a megnövekedett forgalomra, az Ukrajnával közös határszakaszon működő hat átkelő maximális kapacitással dolgozik, és szükség esetén erősítést vezényelnek a térségbe. Ugyanakkor a határvédelmet is megerősítették.
Bode felhívta a figyelmet arra, hogy akik a határátkelőkön útlevéllel átlépik a határt, jogi értelemben nem menekültek, csak abban az esetben, ha menedéket kérnek Romániától.
Megjegyezte: felkészültek az esetleges illegális határátlépésekre is, ilyen esetekben a határsértőkre alkalmazott eljárást követik.
Feloldották a menekültek karantén-kötelezettségét
A román hatóságok prioritásként fogják kezelni az Ukrajnából érkező menekültek tesztelését, ugyanakkor jogi eszközöket keresnek arra, hogy ezek az emberek mentesüljenek a karantén-kötelezettségtől és a digitális beutazási adatlap kitöltésének kötelezettségétől – mondta Alexandru Rafila.
Ezt követően az országos vészhelyzeti bizottság (CNSU) pénteken bejelentette: feloldotta határozatában az Ukrajnából érkező személyek karantén-kötelezettségét. Az intézkedés kiterjed a Moldovai Köztársaságon keresztül beutazókra is.
Rafila kifejtette: a román hatóságoknak megoldást kell találniuk a menekültek elszállásolására és egészségügyi ellátására. Közölte, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi osztálya elegendő Covid-tesztet tud a területi hatóságok rendelkezésére bocsátani a menekültek tesztelésére.
Jelenleg az elszállásolási lehetőségek felmérése folyik a legérintettebb megyékben, vagyis Szatmár, Máramaros, Suceava, Botoşani, Iaşi, Galac, Vaslui és Tulcea megyében. A menekültek ellátásának költségeire van megfelelő anyagi keret – mondta a miniszter.
Nem emelkedett a radioaktív sugárzás mértéke
A Nukleáris Tevékenységeket Ellenőrző Országos Bizottság (CNCAN) szóvivője szerint nem növekedett a radioaktív sugárzás mértéke Romániában, miután orosz légideszantosok teljes ellenőrzésük alá vonták a csernobili atomerőmű körüli területet.
Dan Cărbunaru pénteki sajtótájékoztatóján arra reagált, hogy az ukrán nukleáris ügynökség adatai szerint a határérték fölé emelkedett a gamma-sugárzás szintje a csernobili atomerőmű körüli lezárt zónában, miután az orosz csapatok elfoglalták a létesítményt.
Elmondta: a CNCAN adatai szerint nem növekedett a radioaktív sugárzások szintje Románia területén. Hozzátette, a román hatóságok folyamatosan tájékoztatni fogják a lakosságot a helyzet alakulásáról.
