Pár soros bejegyzésében közölte, Románia teljes mellszélességgel támogatja a három ország EU-integrációját, hiszen „az EU mindhárom keleti partnerének az európai közösség családjában van a helye.” „Románia minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy ez a célkitűzés valósággá váljék” – írta Iohannis.
Ugyanerről Bogdan Aurescu külügyminiszter is nyilatkozott hétfőn egy késő esti televíziós műsorban. Emlékeztetett, hogy Románia ratifikálta elsőként a három kelet-európai ország EU-val kötött társulási szerződését és szabadkereskedelmi egyezményét.
Aurescu úgy vélte, a háború okozta rendkívüli válsághelyzetben meg kell erősíteni a három ország európai perspektíváját, ugyanakkor hozzátette: a nagyon gyors csatlakozás aligha lehetséges, hiszen Románia saját tapasztalatából tudja, hogy az integráció az eljárások szempontjából bonyolult folyamat, amely mélyreható reformokat igényel a tagjelölt államoktól, de az EU részéről is erőfeszítések szükségesek. A román diplomácia vezetője reményét fejezte ki, hogy az EU napirendre tűzi a kérdés megvitatását.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn aláírta Ukrajna európai uniós csatlakozási kérelmét, ezen felül az elnök, valamint Denisz Smihal miniszterelnök és Ruszlan Sztefancsuk házelnök egy közös nyilatkozatot is szignózott. A dokumentumokat elküldték Brüsszelbe.
Iohannis ugyanakkor a Legfelső Védelmi Tanács keddi ülését követően bejelentette: növelni fogják az ország védelmére szánt összegeket, és törekedni fognak arra, hogy Románia energetikai szempontból függetlenné váljon.
“Mindenekelőtt, erősíteni kell az állam védekezőképességét, ennek megfelelően, növeljük a védelmi tárca költségvetését – a tárca jelenleg a GDP 2%-ában részesül, ezt az arányt 2,5 %-ra emeljük. Ugyanakkor kiemelten fontos, hogy Románia energiaügyileg önállóvá váljon, főként az újrahasznosítható energiaforrások, és az atomenergiai létesítmények fejlesztése által” – fejtette ki Iohannis.
Mint megállapította, ezeknek a stratégiai céloknak az eléréséhez politikai döntés szükséges, majd az illetékes intézmények szintjén konkrét akcióterveket kell végrehajtani.
Kijelentette: az Ukrajna elleni orosz katonai támadás végkimenetelétől függetlenül a háború győztese az ukrán nép. Szerinte Románia NATO- és EU-tagsága, valamint az Amerikai Egyesült Államokkal kötött stratégiai partnersége az elmúlt 30 év legnagyobb nyereségét jelenti az ország számára.
Magyarország is kiáll az európai integráció mellett
Magyarország támogatja azt a kezdeményezést, amelyet nyolc európai uniós tagállam indított Ukrajna európai integrációjának elősegítéséért – közölte a magyar külgazdasági és külügyminiszter kedden Facebook-oldalán.
A magyar emberek nem akarnak háborút, ezért Magyarország minden olyan segítséget megad Ukrajnának, amely elősegíti a békét – mondta, kiemelve: Magyarország ezért támogatja ezt a kezdeményezést, és sürgeti a brüsszeli intézményeket, hogy vegyék napirendre az indítványt.
A miniszter az orosz-ukrán háború hatodik napján hangsúlyozta: a kormány mindent megtesz, hogy megvédje Magyarországot és a magyar embereket a háborús konfliktustól, és azért, hogy Magyarország „ne sodródhasson bele ebbe a háborúba”.
Magyarország azonban szolidáris Ukrajnával, kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, befogadja és ellátja az Ukrajnából érkező, a háború elől menekülőket, továbbá szorgalmazza az ukránok és az oroszok között hétfőn kezdődött tárgyalásokat.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a nemzetbiztonsági operatív törzs hétfői ülése után kijelentette: „Háborús helyzetben vagyunk, ilyenkor nyugalomra van szükség”. Hangsúlyozta: a magyar emberek érdeke, hogy Magyarország kimaradjon ebből a háborúból, ezért Magyarország nem küld sem fegyvert, sem katonákat a háborús övezetbe – jelentette ki. Elmondta: arról is dönteniük kellett, hogy átengednek-e fegyverszállítmányokat a magyar-ukrán határon. „Úgy döntöttünk, hogy nem engedünk át ilyen szállítmányokat” – közölte, hozzátéve: azért, mert Kárpátalján magyarok élnek „és egyetlen olyan lépést sem támogathatunk, amely veszélyeztetheti az ő biztonságukat”.
