Karácsonyi Zsolt szerint a Dühöng a déli szél egy „jó lendülettel megírt regény, amelyből azért a Lászlóffy Aladáros gondolatfutamok, esszéisztikus motívumok is újból és újból megcsillannak.”
Jakabffy Tamás elmondta: a történelmi regényeknek jelenleg nincs piaca, nem sorolhatók be a piacgazdaság érték- és ízlésvilágába, viszont ennek ellenére a Kriterion Kiadó tudatosan vállalja ezek közreadását is. „Nem a közvetlen időbeli környezet számára hasznosak ezek a kötetek, hanem majd, néhány évtized múlva derül ki ezeknek a könyveknek az értéke”, fogalmazott.
A Történelmi regények sorozatba bekerülő köteteknek számos kiadói elvárásnak kell megfelelniük, szerkezetileg, kompozícióban vagy akár hangvételben, ám Lászlóffy Aladár regénye ezek közül soknak nem vagy nem teljesen tesz eleget, mondta el Jakabffy Tamás. Emiatt úgy véli, kérdéses, hogy egyáltalán lehet-e regénynek nevezni a kötetet és nem lenne-e jobb inkább a királydrámák közé sorolni.
– Lászlóffy Aladár tág látószöggel nézi és láttatja a témát, csakhogy nincsen nagyon koherens, öszefüggő epikai szál, nincs következetesen alkalmazott nézőpont. Ez a regény foltokból áll, montázs, amely fragmentáltság az olvasónak nagyon megterhelő, kimerítő – tette hozzá.
Jakabffy Tamás elmondta, ez lehet annak is köszönhető, hogy a mai korban nem lehet úgy történelmi regényt írni, hogy az követi az eseményeket kronológiailag. Lászlóffy Aladár regénye is történetek egész szövedéke, amelyeket nem lehet dátum szerint felsorakoztatni – fogalmazott.
– Sok adat, név és dátum szerepel a kötetben, így ilyen tekintetben történelmi regény, de tényleg meg kell küzdeni a szöveggel. Nem tudni soha ki beszél, miért és honnan – értett egyet a megállapításokkal László Noémi.
Véleménye szerint posztumusz könyvet kiadni óriási felelősség, így a kiadvány kapcsán folyamatosan az foglalkoztatta: mit szólna ehhez Lászlóffy Aladár? Hozzáfűzte: lehet nem véletlen, hogy a fiókban lapult a kézirat.
A bemutatón kiderült: a regény négy kisebb, János, Erzsébet, László és Mátyás történetét bemutató részből áll, a történet központi szereplője pedig Hunyadi János, aki markáns jelenlétével összefogja a montázsszerű regényt, fogalmazott László Noémi.
A regénybeli Hunyadi János megformálását a kettősség jellemzi, és Lászlóffy Aladár a regény segítségével bemutatja, hogy az általunk felmagasztalt történelmi hősöknek is van árnyoldala, hangzott el az eseményen.
– Hunyadi Jánosról a kötetben kiderül, hogy áruló volt, de mégis piedesztálra kerül, mivel alakja kiemelkedik a történetből. A regény Hunyadi János szinte teljes élettörténetét tartalmazza, jegyezte meg Jakabffy Tamás.
A kiadvány a történelem kedvelői, de a Hunyadiak és a kor iránt érdeklődők számára igazi csemege, hisz részleteket tudhat meg az olvasó Hunyadi János és féltestvére, a szintén János nevet viselő személy kapcsolatáról, de arra is fény derül, hogyan lopja el egy dajka, Kottner Ilona, a magyar koronát. László Noémi szerint a kötet egyik legizgalmasabb eleme az utódlás kérdéskörének bemutatása, Lászlóffy Aladár részletesen leírja a regényben, mi kellett ahhoz a 15. századi Magyarországon, hogy valaki legitim király legyen.
László Noémi megjegyezte: Lászlóffy Aladár a történet során lépten nyomon átszól a 15. századból ebbe a korba. Ennek köszönhetően „az olvasó végső soron rájön – újra meg újra, mert sok könyv szól erről – hogy az emberi problémák, történelmi kérdések kortalanok”, összegzett László Noémi.
