98,5 százalékos feldolgozottság - Országos listás összesítés: Az országos listákra leadott szavazatok 98,5 százalékos feldolgozottságánál a pártlistákra leadott szavazatok száma a következő:
1. FIDESZ-KDNP (48,51 százalék, 2 540 970 szavazat)
2. JOBBIK (19,51 százalék, 1 021 857 szavazat)
3. MSZP-PÁRBESZÉD (12,33 százalék, 646 004 szavazat)
4. LMP (6,92 százalék, 362 591 szavazat)
5. DK (5,58 százalék, 292 131 szavazat)
6. MOMENTUM (2,84 százalék, 148 627 szavazat)
7. MKKP (1,69 százalék, 88 675 szavazat)
8. EGYÜTT (0,63 százalék, 33 221 szavazat)
9. MUNKÁSPÁRT (0,29 százalék, 15 078 szavazat)
10. CSP (0,20 százalék, 10 344 szavazat)
11. MIÉP (0,16 százalék, 8160 szavazat)
12. SEM (0,13 százalék, 6882 szavazat)
13. TENNI AKARÁS MOZGALOM (0,10 százalék, 5209 szavazat)
14. MCP (0,08 százalék, 4299 szavazat)
15. KÖZÖS NEVEZŐ (0,07 százalék, 3709 szavazat)
16. SZEM PÁRT (0,06 százalék, 3025 szavazat)
17. KÖSSZ (0,05 százalék, 2592 szavazat)
18. IRÁNYTŰ (0,04 százalék, 1921 szavazat)
19. REND PÁRT (0,03 százalék, 1613 szavazat)
20. ÖSSZEFOGÁS PÁRT (0,03 százalék, 1373 szavazat)
21. NP (0,03 százalék, 1371 szavazat)
22. MEDETE PÁRT (0,02 százalék, 1244 szavazat)
23. EU.ROM (0,02 százalék, 956 szavazat)
Az országos pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat: 5 237 991
Mandátumszám - a szavazatok 95,1 százalékának összesítése után
A leadott szavazatok 95,1 százalékának összesítése után a pártok parlamenti mandátumainak száma a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint.
1. FIDESZ-KDNP: egyéni választókerület: 91, országos lista: 42, összesen: 133, a parlamenti mandátumok aránya: 66,83 százalék.
2. JOBBIK: egyéni választókerület: 1, országos lista: 25, összesen: 26, a parlamenti mandátumok aránya: 13,07 százalék.
3. MSZP-PÁRBESZÉD: egyéni választókerület: 8, országos lista: 12, összesen: 20, a parlamenti mandátumok aránya: 10,05 százalék.
4. DK: egyéni választókerület: 3, országos lista: 6, összesen: 9, a parlamenti mandátumok aránya: 4,52 százalék.
5. LMP: egyéni választókerület: 1, országos lista: 7, összesen: 8, a parlamenti mandátumok aránya: 4,02 százalék.
6. EGYÜTT: egyéni választókerület: 1, országos lista: 0, összesen: 1, a parlamenti mandátumok aránya: 0,50 százalék.
Független: egyéni választókerület: 1, országos lista: 0, összesen: 1, a parlamenti mandátumok aránya: 0,50 százalék.
MAGYARORSZÁGI NÉMETEK ORSZÁGOS: kedvezményes mandátum: 1, összesen: 1, a parlamenti mandátumok aránya: 0,50 százalék.
Összesen: egyéni választókerület: 106, országos lista: 92, kedvezményes mandátum: 1, összesen: 199, a parlamenti mandátumok aránya: 100,00 százalék.
RMDSZ: az elkezdett munka folytatására szavaztak a magyarok
A következő négy évben is az a kormány irányítja Magyarországot, amely bebizonyította: nemzetpolitikai víziójában, a mindennapi gyakorlatban is fontos számára az erdélyi magyarok közössége – hangsúlyozta a magyarországi választást követően Kelemen Hunor.
Becslések szerint 180-195 ezer körüli azoknak az erdélyi magyaroknak a száma, akik a magyarországi választásra regisztráltak, és leadták voksukat. Az elmúlt hetekben az RMDSZ mintegy 100 ezer erdélyi magyar embernek segített szavazata leadásában – ez pedig azt bizonyítja, a közösség tagjai ezúttal is megbíztak a Szövetségben: a voksolók több mint fele tőle kért segítséget, rábízta szavazatát.
Kelemen Hunor gratulált az Orbán Viktor és Semjén Zsolt által vezetett Fidesz-KDNP-nek. Elmondta: a Szövetség partnerre lelt a párszövetségben, ezt a partnerséget a következő négy éves parlamenti ciklusban is tovább szeretné erősíteni.
Az erdélyi magyarok célja megmaradni és építkezni magyar közösségként, jólétben. Az RMDSZ ezt tekinti politikája alappillérének, a Magyar Kormány nemzetpolitikája pedig ehhez járul hozzá.
A következő időszak kihívása a Románia és Magyarország kormányai közötti kapcsolat megerősítése. Kelemen Hunor szerint a két ország közötti bizalom konszolidálása elengedhetetlen az erdélyi magyar közösség szempontjából. (RMDSZ tájékoztató)
A választás romba döntötte az ellenzéket
A budapest Századvég Alapítvány vezető elemzője szerint a vasárnapi országgyűlési választás romba döntötte az ellenzék szinte minden pártját. Lánczi Tamás az M1 aktuális csatorna műsorában azt mondta, hogy az ellenzéki pártok vezetői sorban nyújtják be a lemondásukat, és ez még csak az eleje a krízisnek, ez csak mélyülni fog. Úgy fogalmazott: "ilyen súlyos vereséget, kudarcot nem lehet lábon kihordani". Lánczi Tamás szerint az ellenzéki pártokon belül hatalmas belső harcok kezdődnek.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője azt mondta, ha eddig válságban volt a szocialista párt, akkor most óriási krízisbe került. Megjegyezte, hogy az eredmények utáni beszédekből az látszott, mintha nem készültek volna fel a vereségre.
Orbán: Sorsdöntő győzelmet arattunk!
"Sorsdöntő győzelmet arattunk" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap éjjel a kormánypártok budapesti eredményváró központja, a Bálna előtt a Fidesz-KDNP győzelmét hozó parlamenti választás után.Úgy fogalmazott: a magas részvétel minden kétséget zárójelbe tett.
"Egy nagy csata van mögöttünk, sorsdöntő győzelmet arattunk, lehetőséget kaptunk, lehetőséget teremtettünk magunknak, hogy megvédjük, megvédhessük Magyarországot" - mondta Orbán Viktor. Köszönetét fejezte ki a választóknak, külön a Fidesz-KDNP-re szavazóknak, amiért kitartottak mellettük az elmúlt években. Köszönetet mondott továbbá a külhoni magyaroknak, akik "segítettek megvédeni az anyaországot”.
Elemzők: egyedülálló a régióban, hogy harmadszor alakíthat kormányt ugyanaz a párt
A Nézőpont Intézet vezetője szerint Közép-Európában és világméretben is egyedülálló helyzet alakult ki a vasárnapi magyarországi országgyűlési választás után, mivel a Fidesz egymás után harmadszor alakíthat kormányt. Mráz Ágoston Sámuel az M1 aktuális csatorna választási műsorában azt mondta, Európában talán Bajorországban van ehhez hasonló helyzet, ahol a Keresztényszociális Unió (CSU) kormányoz régóta.
Hozzátette, sok konfliktusra számít, ezek között említette az uniós források ügyét, a bevándorlást, a külföldről finanszírozott szervezetek szerepét is.
Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány vezető elemzője a műsorban ehhez hozzátette: a választók nemcsak arra szavaztak, hogy a Fidesz maradjon hatalmon, hanem arra is, hogy a küszöbön álló "nagy csatározásokban" a Fidesz vezette kormány képviselje az ország érdekeit. Megjegyezte: a választáson óriási sikert aratott a Fidesz, és ez Magyarország határain túl is hallatszódni fog, mindenkit meghökkentett az eredmény.
Karácsony: újjá kell építeni a magyar baloldalt
Az alapjairól újjá kell építeni a magyar baloldalt - mondta Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje a két párt újbudai eredményváró rendezvényén tartott sajtótájékoztatóján. Karácsony Gergely a vasárnapi országgyűlési választást követően, már hétfőn hajnalban, nem sokkal éjfél után azt mondta: abban bizakodtak, hogy a magas részvétel a változást akaró polgárokat erősíti, a végeredményt látva azonban nyilvánvalóvá vált, hogy nemcsak a változást akarók, hanem a kormányt támogatók is nagyobb arányban szavaztak, mint ahogyan azt néhány héttel ezelőtt gondolták. Kijelentette: nyilvánvaló, hogy az eredmény messze elmarad attól, amiben hittek és amiért dolgoztak.
A választási eredmény tanulságának azt tartotta, hogy a magyar balközép, baloldali demokratikus politikát az alapjairól kell újjáépíteni.
Úgy fogalmazott: jó szívvel gratulálna a vesztes a győztesnek, de ezt Magyarországon nehéz megtenni, nem azért nem kicsinyesek, hanem azért mert tudják mi minden, "mennyi hazugság, milyen médiatúlsúly, választási szabályozás" van benne abban a győzelemben, amit a Fidesz aratott. Ugyanakkor hozzátette: mégis gratulál a győztesnek, mert úgy gondolja, talán így kicsit közelebb kerülnek ahhoz, hogy normális országban lehessen élni.
Gyurcsány: vereséget szenvedett az európai, nyitott Magyarország
A Demokratikus Koalíció elnöke szerint a vasárnapi választáson a polgári, európai, nyitott Magyarország szenvedett vereséget. Gyurcsány Ferenc vasárnap késő esti sajtótájékoztatóján azt mondta, kora este sokkal bizakodóbb volt, de már csak az a kérdés maradt nyitva, hogy az összes szavazat megszámlálása után a Fidesznek lesz-e kétharmada. Egy kétharmados, "fékevesztett Fidesz", ami úgy érzi, hogy sikeresen politizált, az a "határtalan agresszió és az embertelenség" politikáját folytatja majd - értékelt. Nem találják az ellenszerét annak az egyetlen egy ügyre épülő, ellenségkép építő, iszonyatos médiakampánnyal támogatott politikának, amit a Fidesz az elmúlt években folytat - közölte. Ez egy egymondatos, ráadásul tartalmát illetően hazug politika - tette hozzá. A pártelnök ugyanakkor kiemelte, hogy a DK első önálló megmérettetésén bejutott a parlamentbe és megkétszerezi eddigi képviselői számát.
Megismételte korábbi kijelentését, hogy a választás nem volt szabad és tisztességes, de egyúttal megígérte, hogy továbbra is küzdeni fognak a kormány ellen és nem alkusznak meg a rendszerrel. A DK ádáz ellenfele marad mindannak, amit a Fidesz képvisel - szögezte le.
Gyurcsány Ferenc az ellenzék összteljesítményre vonatkozó kérdésre azt mondta, még pár órája is azt gondolta volna, hogy a Fidesznek a legrosszabb esetben sem lehet több mandátuma 110-115-nél. Hozzátette, azt el sem tudta volna képzelni, hogy a kormánypárt növeli a listás eredményét 2014-hez képest.
Szél Bernadett: nem a programunkon kell változtatni, hanem azon, ahogy közvetítjük
A kormányváltás nem sikerült, ez azonban nem jelenti azt, hogy feladjuk a küzdelmet - mondta hétfő, kora hajnali sajtótájékoztatóján Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje, aki szerint pártjának nem a programján kell változtatnia, hanem azon, ahogyan közvetítik azt a választók felé. "Hiába értünk el jobb eredményt, mint négy éve" - fogalmazott, hozzátéve: most kétszer olyan keményen kell küzdeni Magyarországért, mint eddig. Hadházy Ákos társelnök a tájékoztatón bejelentette lemondását a társelnöki posztról.
Lemond Vona Gábor a Jobbik elnöki tisztségéről
Vona Gábor lemond a Jobbik elnöki tisztségéről. A politikus vasárnap késő esti sajtótájékoztatóján közölte: a párt elnöksége hétfő délután tervezi meg a további feladatokat. A pártelnök, miniszterelnök-jelölt elismerte a Fidesz-KDNP választási győzelmét, jelezve: a Jobbik célja a kormányváltás volt, de ez ma nem teljesült. Kiolvasható a számokból, hogy az elkövetkezendő időszakban a Fidesz fogja irányítani Magyarországot, hogy "ki fogja-e tölteni a négy évet vagy sem, azt majd meglátjuk" - jegyezte meg.
Vona Gábor kérdésre elmondta: az elnökségnek tisztújító kongresszust kell kiírni. Személyes ambícióiról szólva úgy fogalmazott: van még benne "politikai tartalék", de a tagságnak kell eldönteni, kit szeretne elnöknek.
Egy másik kérdésre közölte, nem gratulált Orbán Viktornak, mert bár sportszerűség azt kívánja, "ez nem volt egy sportszerű verseny".
Elemzők urnazáráskor: nehéz megmondani, mely pártok lesznek a magas részvétel nyertesei
Az M1 aktuális csatorna vasárnap esti műsorában megszólaltatott két elemző nem vállalkozott becslésre arról, mely pártok lesznek a nyertesei a magas választási részvételnek. Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány vezető elemzője arról beszélt: általános tapasztalat szerint érdemben nem módosít a pártok támogatottságának arányán az ilyen növekedés, mivel az leképezi a korábbi pártpreferencia-arányt. Szerinte a Demokratikus Koalíció és az LMP aggódhat a magas részvétel miatt, "a tízszázalékos küszöböt pedig az MSZP-nek kell megugrania", de a jelek szerint sikerrel veszik ezt az akadályt.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője azoknak a pártoknak kell aggódniuk a magas részvételi arány miatt, amelyeknek jól körülhatárolható a szavazóbázisuk, tartalékuk azonban nincsen. Utalt arra, hogy az általa várt, 70 százalék körüli végleges részvételi adatnál 56-57 ezer voksra van szükség egy százalék megszerzéséhez, ez pedig nehezíti az ötszázalékos küszöb elérését a kisebb pártoknak.
Minden politikai erőnek van aggódnivalója a magas részvétel miatt - jelentette ki, hozzátéve, nem lenne meglepve, ha ugyanazok a pártok jutnának be a parlamentbe, mint 2014-ben.
Az első adatokat csak akkor közölhetik, ha mindenhol lezárták a szavazást.
A szavazókörök bezárása után a szavazatszámláló bizottságok hozzákezdhetnek a voksok szétválogatásához és összeszámlálásához.
A szavazatszámláló bizottságoknak először több adminisztratív feladatot el kell végezniük, mielőtt az urnákat felbonthatnák: összecsomagolják az elrontott és fel nem használt szavazólapokat, és jegyzőkönyvben rögzítik a szavazáson megjelentek számát. Csak ezek után bonthatják fel az urnákat. Addig nem kezdik el a szavazókörökből érkező eredményadatok közlését, amíg valamennyi szavazókör be nem zár, az utolsó választópolgár is le nem adta a voksát.
Részvételi arány - 18.30 óra - 68,13 százalék
A választásra jogosultak 68,13 százaléka, 5 365 511 ember járult az urnákhoz. A részvételi arány 18.30 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 71,94 százalék, ami 147 237 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt, 63,55 százalék, ebben a megyében 332 743-an voksoltak. Budapesten a szavazók 72,75 százaléka, 990 587 választópolgár adta le szavazatát 18.30 óráig.
Részvételi arány - 17 óra - 63,21 százalék
A választásra jogosultak 63,21 százaléka, 4 977 880 ember járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson helyi idő szerint 17 óráig. A részvételi arány 17 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 66,71 százalék, ami 136 535 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt, 58,86 százalék, ebben a megyében 250 921-en voksoltak. Budapesten a szavazók 67,28 százaléka, 916 067 választópolgár adta le szavazatát 17 óráig.
A korábbi parlamenti választásokon az utolsó részvételi adatot 17 óra helyett 17.30-kor tették közzé. Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 49,52 százalék, a 2002-es választáson 65,56 százalék szavazott 17 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 61,72 százaléka, nyolc évvel ezelőtt 59,28 százalék, négy évvel ezelőtt pedig 56,77 százalék voksolt 17.30 óráig.
Részvételi arány - 15 óra - 53,64 százalék
A választásra jogosultak 53,64 százaléka, 4 224 112 ember járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson 15 óráig. A részvételi arány 15 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 55,81 százalék, ami 560 001 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 49,47 százalék, ebben a megyében 219 370-en voksoltak. Budapesten a szavazók 57,71 százaléka, 785 785 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig.
Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 39,28 százalék, a 2002-es választáson 51,78 százalék szavazott 15 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 48,89 százaléka, nyolc évvel ezelőtt 46,78 százalék, négy évvel ezelőtt pedig 45,02 százalék voksolt 15 óráig.
Részvételi arány - 13 óra - 42,32 százalék
A választásra jogosultak 42,32 százaléka, 3 333 298 ember járult az urnákhoz 13 óráig. A részvételi arány 13 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 45 százalék, ami 451 528 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 37,7 százalék, ebben a megyében 167 187-en voksoltak. Budapesten a szavazók 45,52 százaléka, 619 821 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig.
Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 32,58 százalék, a 2002-es választáson 40,19 százalék szavazott 13 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 38,22 százaléka, nyolc évvel ezelőtt 35,88 százalék, négy évvel ezelőtt pedig 34,33 százalék voksolt 13 óráig.
Részvételi arány - 11 óra - 29,93 százalék
A választásra jogosultak 29,93 százaléka, 2 356 947 ember járult az urnákhoz. A részvételi arány 11 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 32,56 százalék, ami 91 750 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 26,43 százalék, ebben a megyében 117 191-en voksoltak. Budapesten a szavazók 29,14 százaléka, 396 755 választópolgár adta le szavazatát 11 óráig.
Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 23,66 százalék, a 2002-es választáson 26,37 százalék szavazott 11 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 27,23 százaléka, nyolc évvel ezelőtt 24,78 százalék, négy évvel ezelőtt pedig 23,23 százalék voksolt 11 óráig.
Részvételi arány - 9 óra - 13,17 százalék
A választásra jogosultak 13,17 százaléka, 1 036 849 ember járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson reggel 9 óráig. A részvételi arány 9 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 15,34 százalék, ami 43 240 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt, 11,74 százalék, ebben a megyében 61 450-en voksoltak. A fővárosban a szavazók 11,1 százaléka, 151 197 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig.
Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 9,80 százalék, a 2002-es választáson 8,81 százalék szavazott 9 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 11,39 százaléka, nyolc évvel ezelőtt 10,23 százalék, négy évvel ezelőtt pedig 9,50 százalék voksolt 9 óráig.
