B.-P. E.
– Európának új irányra van szüksége – ez volt a júniusi európai parlamenti választások üzenete. Lett-e új irány?
– Azt gondolom, jobb irányba fordult Európa, és ez képletesen is igaz. Az Európai Parlamentben jobbra tolódott a politikai egyensúly, nincs már baloldali többség. Az Európai Néppárt képviselőcsoportja dönti el, hogy egy-egy kérdésben milyen többség lesz a parlamentben. Az elmúlt néhány hónap tapasztalata az, hogy stratégiai kérdésekben, amelyek az emberek számára fontosak, a mezőgazdaságtól a migrációig, a jobboldali többség érvényesült. A Néppárt alkotmányügyi felelőseként ezt egyértelműen tapasztalom. A másik oldalon a baloldal, főleg a liberálisok és a zöldek próbálkoznak a tőlük megszokott témák mentén javaslatokat tenni, de azokat a többség rendre leszavazza. A Patrióták Európáért frakció megalapításával – amelyik a harmadik legnagyobb az Európai Parlamentben – és a konzervatívok jelenlétével erősödött a jobboldal, és ennek látható következményei vannak. A józan ész, egyelőre óvatosan, de kezd visszatérni Brüsszelbe.
– Az előző ciklusban a zöldítés, a digitalizáció voltak a nagy uniós témák, majd nyilván a járványkezelés és a háború. Most mi foglalkoztatja a brüsszelieket?
– Nem feltétlenül a zöldítéssel vagy a digitalizációval van a baj, ezeknek jogosultságuk van és valóban a jövőt jelentik, de nem válhatnak ideológiai céllá, amelyet a való életben nem lehet alkalmazni, mert észszerűtlen. Előbb fel kell tenni a kérdést, hogy mi a következménye egy döntésnek, milyen hatással van a polgárokra, a munkahelyekre, az európai gazdaság számára. Bármennyire logikusak ezek a kérdések, az elmúlt öt évben a többség nem tette fel őket, most végre ezek jelentik a kiindulópontot.
A Néppártban a mezőgazdasághoz való hozzáállás jelentett fordulópontot. Ezelőtt két évvel én az Európai Néppárt politikai közgyűlésén mondtam el, hogy a mezőgazdaság abszolút prioritást kell, hogy élvezzen, ne fogadjunk el gazdákat nyomasztó új jogszabályokat. A gazdák és a választók nyomásának engedve a Néppárt bevállalta ezt az irányt, és ennek mentén a többi politikában is visszatérhet a józan ész.
– Úgy tűnik, a versenyképesség most a legnagyobb téma Európában.
– Régóta mondjuk azt, hogy a versenyképesség legyen az Európai Unió gazdaságpolitikájának vezérelve. Ezt támasztja alá a szeptemberben bemutatott, számos akadályra rávilágító Draghi-jelentés, de a magyar elnökség prioritásai is ezt tartalmazták.
Meg kell találni azokat a területeket, amelyeken Európa jobb tud lenni másoknál. A gyógyszeripar például ilyen terület, a kutatás, az innováció Európában van, azonban a gyártósorok már Indiában és a világ más helyein működnek. Vissza kell hozni a gyógyszergyártást Európába.
Az autózásnak mindenki számára megfizethetőnek kell maradnia. A Néppárt a belső égésű motorok 2035-re tervezett betiltásának felülvizsgálatát javasolja. Az nem járható út, hogy százszázalékos védővámot vessenek ki a kínai elektromos autókra, mert ez sem a polgárokat, sem a zöldítést nem segíti. Butaság, hogy megfizethető árú európai villanyautó-technológia nincs, Európában nincsenek a gyártáshoz szükséges ritka fémek, a töltőállomás-hálózat nem épült ki, de legalább jó drágák a villanyautók.
Az EU-ban új, örvendetes irány a bürokrácia és a túlszabályozás csökkentése. Az embereket, a vállalatokat, a kis- és középvállalkozásokat eltemetik az ügyintézési kötelezettségek, a hivatalok a polgárokat postásnak használják, egyik hivataltól a másikig küldözgetik őket. Ezen nyilván elsősorban itthon kell változtatnunk, az RMDSZ-nek erre vannak konkrét javaslatai.
– A migráció szintén komoly kihívást jelent Európa számára.
– Végre sikerült ledönteni a tabukat. Pontosabban a választók döntötték le a tabukat, amikor júniusban azt mondták, ez fontos ügy, tessék megoldani. Mert számukra az illegális bevándorlással összefüggő támadások számának növekedése, a szociális kiadások emelkedése, az egyesek számára jól jövedelmező migránsbiznisz elfogadhatatlan.
A nyár elején, utolsó száz méteren született a migrációs paktum. Félsiker, félmegoldás volt. Az elkezdett úton egészen végig kell menni. A kiutasítási irányelvben például nem kell majd óvatoskodni, annak szigorú és egyértelmű intézkedéseket tartalmazó jogszabálynak kell lennie. Ez a prioritása most a néppárti frakciónak.
Mi, kelet-közép-európaiak, dél-európaiak régóta hangsúlyozzuk a külső határok hatékony védelmét. Ehhez kapcsolódik a schengeni rendszer működtetése – beleértve a teljes értékű tagságunkat.
A schengeni csatlakozásért Klaus Iohannis tehetett volna a legtöbbet, de ő az elmúlt két évben a saját következő állásával volt elfoglalva, magángépen utazott afrikai szafarira, nem az ország érdekeiért lobbizott.
A belügyi és migrációkezeléssel foglalkozó biztosi tárcát az osztrák Magnus Brunner kapja, tehát kecskére bízták a káposztát. Kérdésemre elmondta, hogy maximálisan támogatja Románia és Bulgária csatlakozását Schengenhez. Úgy gondolom, reális esély van arra, hogy az év végéig kitűzik a teljes körű csatlakozásunk céldátumát, ezen a magyar elnökség gőzerővel dolgozik.
– Schengenben vagy Schengenen kívül, de biztonságban érezhetjük-e magunkat ma Európában?
– Háborúk, fegyveres konfliktusok dúlnak a közelünkben, terrorveszély és megnövekedett bűnözés sújtja a világot. Ilyen körülmények között az európai emberek biztonságának a megőrzése abszolút prioritás. Az EU-nak képesnek kell lennie megvédenie magát, miközben teljes mértékben együttműködik szövetségeseivel, elsősorban a NATO keretein belül. Ki kell építenünk saját védelmi képességeinket, ehhez első lépésként össze kell hangolnunk az európai védelmi ipart.
– Schengenről már szót ejtettünk, de mi a helyzet a többi sajátos prioritással, például a kisebbségvédelemmel?
– Románia kisebbségvédelmi rendszerét továbbra is csak a román diplomácia tartja példaértékűnek. Kelemen Hunor közel tíz éve ajánlotta egy többség-kisebbség paktum elfogadását Iohannisnak, aki azzal utasította ezt el, hogy nem időszerű. Ez a megállapodás elejét vehette volna az úzvölgyi konfliktusnak, a szélsőséges erők megerősödésének, a zászlónk, himnuszunk elleni támadásoknak.
Ezért mondjuk, hogy európai szintű kisebbségvédelmi keretre van szükség. Várjuk az Európai Bíróság döntését a Minority SafePack ügyében, és folytatjuk a meggyőző munkát azért, hogy a kisebbségvédelmi keretegyezményt és a nyelvi chartát beemeljék az uniós jogrendbe, valamint, hogy a kisebbségvédelem vizsgálata legyen a jogállamisági mechanizmus része. Az Európai Néppárt képviselőcsoportja ebben fontos szövetségesünk.
Apró előrelépés, hogy az Európai Bizottságban lesz esélyegyenlőségért felelős biztos, az ő portfóliójának része lesz a kisebbségvédelem. Lássuk, hogyan lesz ez megtöltve tartalommal! (X)