Az ülés után Kulcsár-Terza József elmondta: a bizottság tagjai közül egyedül Cseke Attila, az RMDSZ szenátora szavazott igennel a tervezetre, a többiek ellene szavaztak.Kulcsár-Terza József elmondta: a törvény kezdeményezőjeként kapott szót a bizottságban, és arról próbálta meggyőzni a szenátorokat, hogy a javaslat nem veszélyezteti Románia területi épségét, nem sérti az ország alkotmányát. Felidézte, hogy a törvény alsóházi vitáján szinte valamennyi román megszólaló az ország területi épségét féltette, szerinte alaptalanul. Megjegyezte: Olaszország, Finnország és Spanyolország is egységes, oszthatatlan, szuverén államként határozza meg magát, és ezekben az országokban is működnek területi autonómiák. Hozzátette: e tekintetben még a román többségű Moldovai Köztársaság is Románia előtt jár, hiszen területi autonómiát biztosít a gagauz kisebbségnek.A képviselő elmondta: általános az a reagálás, hogy "etnikai alapú területi autonómiának" tekintik a székelyföldi törekvéseket, és erre hivatkozva foglaltak állást ellene. Hozzátette: elmagyarázta a bizottságnak, hogy nem etnikai alapon képzelik el Székelyföld területi autonómiáját. Azt a Székelyföld területén élő valamennyi állampolgár élvezhetné függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségűnek vallja magát.Kulcsár-Terza József elmondta: azt érzékelte, hogy a bizottság tagjai nem kívántak vitába bocsátkozni a törvénytervezet kapcsán. Fontosnak tartotta Cseke Attila hozzászólását, aki arról próbálta meggyőzni a bizottság tagjait, hogy vállalják a párbeszédet a kényes kérdésekről is. Kulcsár szerint Cseke a hozzászólásával azt bizonyította, hogy a magyarság egységes a kérdés megítélésében, még ha ő egyedül nyújtotta is be a törvénytervezetet.A tervezetről a bizottsági tagok szavazata alapján készít jelentést a szenátus közigazgatási bizottsága, és a felsőházi plénum az elutasítást javasoló jelentés alapján fog szavazni.
