Putyin az elfoglalt területek kinevezett vezetőivel a csatlakozás aláírása után
„Biztos vagyok benne, hogy a Szövetségi Gyűlés támogatni fogja az Orosz Föderáció négy új tagállamát, mert ez emberek millióinak akarata” – mondta Vlagyimir Putyin hatalmas taps kíséretében a Kreml dísztermében tartott beszéde során.
Az orosz elnök kijelentette, a megszállt területeken tartott népszavazások eredményei a szavazók „természetes jogait” tükrözik. Arra is kitért, hogy oroszok nemzedékei harcoltak a történelem során a most annektált területekért.
Vlagyimir Putyin néma csendet kért a teremben lévő magas rangú vezetőktől, hogy megemlékezzenek a „különleges hadműveletben” elhunyt orosz hősökről.
Kijevhez és annak nyugati szövetségeseihez intézett szavaiban hangsúlyozta: szeretné, ha mindenki hallaná, hogy a Donbász térségében élők örökre orosz állampolgárok lesznek. A kijevi hatóságoknak „nagy tisztelettel kell fogadniuk ezt az akaratnyilvánítást” – mondta, hozzátéve: ez az egyetlen út a békéhez. Putyin ismét kiemelte, Oroszország minden olyan eszközzel meg fogja védeni földjét, amely „biztonságos életet biztosít népünknek”.
A háború okozta pusztításra térve Putyin azt mondta: Oroszország újjáépíti a városok és falvak romjait, fejleszteni fogja az infrastruktúrát, az egészségügyet és az oktatást. Mint mondta, dolgozni fognak a biztonságon, hogy minden polgár érezze: „nagy anyaországunk minden részét támogatja”.
Beszédében hangsúlyozta, a Nyugat hatalmai már a Szovjetunió bukása óta azon dolgoznak, hogy Oroszország összeroppanjon. Állítása szerint a nyugati erők most a saját valutájukkal és technológiájukkal akarják térdre kényszeríteni hazáját, és eltörölni az orosz kultúrát. „Nyugtalanok, hogy létezik ilyen gazdag ország”, utalva Oroszország hatalmas ásványi és egyéb erőforrásaira.
Az orosz elnök kapzsinak nevezte a Nyugatot, akik szerinte gyarmatosítani akarják Oroszországot. Rámutatott: a Nyugat ezért folytat hibrid háborút Oroszország ellen.
„Nem akarnak minket szabad társadalomnak látni. Rabszolgák tömegének akarnak látni minket” – állította, hozzátéve: „Nincs szükségük Oroszországra. Nekünk azonban szükségünk van Oroszországra!”
Vlagyimir Putyin beszédét követően az elfoglalt területek oroszok által kinevezett vezetői és maga az orosz elnök is aláírták a hivatalos dokumentumokat.
Moszkva elismeri a függetlenséget
Vlagyimir Putyin orosz elnök a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megye függetlenségét elismerő két rendeletet péntekre virradóan írta alá, és tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.
A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök „döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát”.
A Kreml kiáll álláspontja mellett
Oroszország agressziónak fogja tekinteni az „új területeire” mért ukrán katonai csapásokat – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságíróknak nyilatkozva. „Sehogy másként nem is lehet” – mondta a Kreml szóvivője arra a kérdésre válaszolva, hogy az Ukrajnától újonnan elcsatolt területek elleni ukrán támadásokat Oroszország maga ellen irányuló agresszióként fogja-e értelmezni.
Peszkov azt állította, hogy a csatlakozás „a nemzetközi jog keretei között zajlik, és vannak precedensei is a közelmúlt történetében”. Leszögezte, hogy Oroszország ki fog állni az álláspontja mellett az ukrajnai, orosz ellenőrzésű területeken megtartott népszavazások ügyében.
Közölte, hogy a donyecki és a luhanszki régiót a 2014-es határaik között csatolják Oroszországhoz. Arra a kérdésre a későbbiekben ígért választ, hogy Moszkva szerint hol húzandók meg a herszoni és a zaporizzsjai régió határai. Utóbbi megye fővárosa, Zaporizzsja egyébként ukrán ellenőrzés alatt áll.
A szóvivő azt mondta, hogy Oroszországnak Ukrajnával szemben támasztott követelései nem változtak meg, ahogy a háború céljai sem. Mivel az ukrán fél többször is kijelentette, hogy nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, „a hangsúly a különleges hadművelet folytatásán van” - jelentette ki.
Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.
Iohannis: „Soha nem fogjuk elismerni…”
A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.
Az Európai Tanács tagjai pénteken közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben elutasítják és határozottan elítélik az ukrajnai Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régiók Oroszország általi illegális annektálását – közölte Klaus Iohannis államfő.
„Az Európai Unió, beleértve Romániát is, nem ismeri el és soha nem is fogja elismerni az Oroszország által megrendezett illegális népszavazásokat, amelyek súlyosan sértik Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását” – írta az elnök pénteken a Twitteren.
A közös nyilatkozat aláírói felszólítottak valamennyi államot és nemzetközi szervezetet, hogy utasítsák el a négy régió Oroszország általi annektálását.
„Az Európai Unió, beleértve Romániát is, szilárdan kiáll Ukrajna mellett. Továbbra is erőteljes gazdasági, katonai, szociális és pénzügyi támogatást nyújtunk Ukrajnának” – hangsúlyozta Iohannis.
Ukrajna gyorsított NATO-felvételt kér
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette pénteken, hogy Ukrajna kérelmet nyújt be, hogy gyorsított eljárásban csatlakozhasson a NATO-hoz.
"De facto már végigjártuk a NATO-ba vezető utat. De facto már bizonyítottuk, hogy kompatibilisek vagyunk az észak-atlanti szövetség szabványaival. Bízunk egymásban, segítjük egymást és védjük egymást. Ez az észak-atlanti szövetség. De facto" - fogalmazott Zelenszkij. Hozzátette, hogy Ukrajna pénteken benyújtja kérelmét, amivel "de jure", azaz jogi értelemben is megpályázza a NATO-tagságot, és kéri a gyorsított eljárás alkalmazását.
Zelenszkij megjegyezte, hogy a gyorsított eljárás azért lehetséges, mert idén Finnország és Svédország is tagsági akcióterv nélkül kezdte el a csatlakozási folyamatot a NATO-hoz. Hozzátette, hogy amíg az összes NATO-tag nem jut konszenzusra Ukrajna belépésével kapcsolatban, Kijev a biztonsági garanciákról szóló ukrán biztonsági szerződés végrehajtását javasolja.
Az ukrán államfő kijelentette azt is, hogy Ukrajna készen áll a tárgyalásokra Oroszországgal, de nem Putyinnal, hanem egy másik orosz elnökkel. "Ukrajna mindig vezető szerepet töltött be és játszik most is a tárgyalási erőfeszítésekben. Államunk volt az, amely folyton felajánlotta Oroszországnak, hogy egyenlő, becsületes, méltó és tisztességes feltételekben állapodjanak meg az egymás melletti együttélésről. Nyilvánvalóan ez lehetetlen ezzel az orosz elnökkel, aki nem tudja, mi a méltóság és az őszinteség. Ezért készen állunk a párbeszédre Oroszországgal, de egy másik elnökkel" - fejtette ki Zelenszkij.
