Ismert tény: az ország második legnagyobb utasforgalmat lebonyolító repülőterét túl közel építették a kincses városhoz. Az 1989-es forradalmat követően több ízben felvetődött, hogy a zaj- és légszennyezés okozta kényelmetlenségek és egészségügyi aggályok miatt a légikikötőt költöztessék el. Felmerült, hogy az Aranyosgyéres közvetlen közelében működő katonai repülőteret alakítsák át, hogy a légikikötő szolgálja ki a közép-erdélyi régió lakosságának légi utazási igényeit.
Az ötletet az illetékes hatóságok vezetői az 1990-es évek végén illetve a 2000-es években sorozatosan elvetették, ráadásul a kolozsvári nemzetközi légikikötő nemzetközi rendeltetést kapott, amelynek következtében ugrásszerűen növekedett a járatok és ezzel együtt természetesen az utasok száma.
Fejlesztések, bővítések, utasszám-növekedés
A repülőteret 1996 óta vezető David Ciceo vezérigazgató jelentős fejlesztéseket eszközölt, hozzáláttak a kifutópálya korszerűsítéséhez, majd kibővítéséhez, illetve a Kis-Szamos medrének az eltereléséhez, annak érdekében, hogy a pályát jelentősen meghosszabbítsák. A projekt, amelytől azt remélik, hogy befejezésével a repülőtér transzatlanti járatok fogadására is alkalmassá válik, egyelőre megfeneklett.
Kétségtelen, hogy a WizzAir diszkont légitársaság 2008-as kolozsvári „letelepedése”, illetve az, hogy a Kolozs Megyei Tanács hatáskörébe tartozó repülőtér új érkezési és indulási terminált épített, jelentősen növelte az utasforgalmat, hozzájárulva a zaj- és légszennyezéshez. Az elmúlt hetekben újabb bővítésbe kezdtek, a terminálok területe 7200 négyzetméterre növekszik, s a vezérigazgató reményei szerint idén elérik a 3 millió utast.
Járatkövetőt vezetett be a civil akciócsoport
Idén júliusban a Ne röppentsétek el álmunkat elnevezésű civil akciócsoport saját mérés alapján megállapította: a 103 célállomást kiszolgáló 2 733 járat 85 százaléka a város fölött szállt fel, ennek 22 százaléka ráadásul éjszakai járat volt, amely a zaj- és a légszennyezés miatt jelentős kényelmetlenséget okozott a félmilliós Kolozsvár sok lakójának. Ugyanakkor 249 éjszakai és hajnali járat a város fölött szállt fel, amely jelentősen zavarta a reptér környékén és a belvárosban lakók nyugalmát és álmát.
Néhány európai város évekkel, sőt évtizedekkel ezelőtt korlátozásokat vezetett be az éjszakai és a hajnali járatokkal kapcsolatban, mások egyenesen betiltották a 23 óra utáni és a 7 óra előtti repülőjáratok indulását vagy érkezését. Lévén, hogy az égre nem lehet zajkorlátozó műszaki eszközöket felszerelni, a közép- és nyugat-európai szakemberek szerint továbbra is a korlátozás vagy a tiltás az egyelten megoldás a nagyvárosok lakóinak védelmére.
A város fölött alacsonyan felszálló, hatalmas teljesítményű hajtóművekkel rendelkező repülőgépek ugyanakkor jelentős légszennyezést eredményeznek, amely szintén negatív hatással van az emberi szervezetre. A civil akciócsoport szakemberei kiszámolták: az említett időszakban a repülőgépek 1700 tonna szén-dioxidot bocsátottak ki, számításaik szerint ez 80 teherautónyi hamut jelent. Szerintük a folyamatos szén-dioxid kibocsátás jelentősen hozzájárul a kánikulás napok elviselhetetlenségének a fokozásához.
A pressone.ro portál által megszólaltatott Vasile Ruscovan, a civil csoportosulás vezetője elmondta: ez ugyanolyan, mintha 1,1 millió Volkswagen Golf 2.0 típusú személygépkocsi egy hónapig folyamatosan kelet-nyugat irányba 12 kilométert közlekedne a városban. A helyi közigazgatás szerint Kolozsváron jelenleg 170 ezer személygépkocsi van bejegyezve. – Évek óta harcolunk a légszennyezés ellen, hibrid és elektromos autóra térünk át, a tömegközlekedés is egyre zöldebb, ezzel szemben a repülőgépek légszennyezése hatalmas – fogalmazott az aktivista.
„Füldugót használva is hallom a repülőket”
Lapunk két kolozsvári lakost szólaltatott meg a helyzet kapcsán. Egyikük elmondta: a hajnali órákban felszálló repülőgépek zaja zavarja a legjobban. – Általában későn fekszem, az éjszaka felszálló gépek nem zavarnak, ám a hajnaliak igen. A repülőtér weboldalán szereplő adatok szerint egy átlagos nyári napon hajnali 5 és reggel 7 óra között öt-nyolc repülőgép száll fel a város fölött. A hőség miatt sokunk ablaka nyitva vagy buktatva van, a hatalmas zaj még inkább beszűrődik a hálószobámba. Sokszor füldugót használok, ám ez sem óv meg a zajtól, elég sokszor megébredek, s már nem tudok visszaaludni – mondta a belváros egyik középkorú lakója.
A Donát negyedben sem jobb a helyzet. – Reggel egymás után szállnak fel a gépek, késő este pedig a leszállókon van a sor. Sokszor a teraszon sem lehet telefonon beszélni, olyan zajt csapnak. Ez régebb nem így volt: régebben Apahida irányába szálltak fel- és le, de mivel feltételezhető, hogy így sokkal több kerozint használtak, a cégek rászólhattak a pilótákra, hogy a rövidebb útvonalat válasszák. Felháborító, hogy a délre vagy keletre tartó gépek is Nyugat irányába, a város fölött szállnak fel – nyilatkozta a nyugdíjas férfi.
Pilóta: Kolozsvár lakosainak el kell dönteniük, mit akarnak
A Kolozsvár nemzetközi repülőterét használó egyik fapados légitársaság pilótája a zaj- és hangszennyezés felvetése kapcsán elmondta: Kolozsvár lakosainak el kell dönteniük, pontosan mit akarnak. A magánvéleményét kifejező pilóta hozzátette: ameddig nem volt ilyen méretű repülőtér, addig mindenki azt mondta, hogy szükség van rá, még akkor is, ha más légikikötők rovására megy. – Most, hogy megvan, akkor az a baj, hogy hangos. A másik irányba is fel lehetne szállni, de ilyen körülmények között ez szinte megvalósíthatatlan, ugyanis figyelembe kell venni a gurulást, elkülönítést. És akkor a más településeken lakókat zavarja a zaj és a szennyezés – fogalmazott.
Tudomása szerint nem sok városban korlátozzák vagy tiltják be az éjszakai és a hajnali felszállásokat. – Ha ez Kolozsváron megtörténik, akkor kevesebb lesz a járat, s lehet, egyes légitársaságok kivonulnak, mert nem éri meg napi egy járattal kevesebbet üzemelni. Vagy akkor W rendszerben fognak járni a repülők – nyilatkozta. (A W rendszer azt jelenti, a gép, megállókkal, egyszerre több várost szolgál ki.)
A pilóta szerint elsősorban a repülőteret kellene „rendbe hozni” és a légi irányítást korszerűsíteni. – A low-cost lényege, hogy naponta a lehető legtöbb járatot működtessen, kevés földi idővel. Amennyiben nappalra korlátozzák a járatokat, a rendszer nem működik. A repülőgépnek állandóan használatban kell lennie – szögezte le.
Dolgoztak a gurulópályán
Lapunk megkereste a repülőtér illetékeseit, akik a nyár folyamán a gurulópályán zajló munkálatokkal indokolták, hogy szinte valamennyi repülőgép a város fölött szállt fel. – Higgye el, engem is zavar a zaj, hiszen a Buda Nagy Antal/Dorobanţilor utcában lakom. Nálam is nyitva volt éjjel az ablak, mert kánikula volt – közölte megkeresésünkre Lupoaiei Tudor, a reptér működéséért felelős igazgató.
– A nyár folyamán munkálatokat végeztünk a kifutópálya melletti gurulópályán, emiatt a repülőgépeknek az előbbire kellett egyből kimenniük, s az időre való tekintettel már nem haladtak még egyszer végig rajta, hogy felszálljanak – magyarázta.
Hozzátette: a munkálatokat befejezték, így például a péntek reggeli bukaresti járat már nem a város fölött szállt fel. – Nagyon fontos megjegyezni, hogy a különböző paramétereknek kell teljesülniük ahhoz, hogy a repülőgépek kelet felé szállhassanak fel, s ne haladjanak el a város fölött. A légiforgalmi sávokat a polgári légi repülés illetékesei határozzák meg. Az irányítótorony tájékoztatja a pilótákat, hogy a feltételek adottak, kelet felé is felszállhatnak, ám ha nyugat irányába is megtehetik, akkor a pilóta dönt a légitársasággal történt egyeztetés alapján – tette hozzá.
Ezzel kapcsolatban a lapunk által megkérdezett pilóta kijelentette: hosszú ideig tartottak a gurulóutak karbantartási munkálatai. – Nagyon sokat kellett gurulni ahhoz, hogy kelet felé szálljunk fel, s kíméljük a kolozsváriak álmát és csendjét – jegyezte meg.
Borítókép: Rohonyi D. Iván
