A kezdeményezés előzményéről a program elindításakor Magyarország agrárminisztere, Nagy István számolt be: a magyar kormány számára kiemelten fontos, hogy a Kárpát-medence hagyományaira építve a magyar lótenyésztés ismét a világ élvonalába kerüljön. Ennek jegyében az agrártárcához tartozó hét nemzeti ménesből a szakemberek kiválasztottak „négy hibátlan, megnyerő küllemű mént”, amelyek június 11-én meg is érkeztek két Kolozs megyei fogadóállomásra és két Hargita megyei tartóhoz. Így került a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. méneséből Magyarfenesre Csendőr, a nóniusz.
Bárdos Bence családjának gazdaságához jelenleg összesen nyolc kanca és csikó tartozik, amelyek nem tiszta fajtájú, hanem kevert, szakkifejezéssel élve sodrott lovak. A kancákat és csikókat bekerített legelőn tartják, ahol reggel és este ellenőrzik őket. Bence elmondása szerint eddig a szaporulat évenként egy csikó volt, ám idén egy szerencsésnek mondható véletlen következtében három csikóval is gazdagodott a létszám. Az állományba kilencedikként érkezett a program jóvoltából a Csendőr nevet viselő mén, akivel az elkövetkezendőkben fedeztetni fogják a saját és a környékbeli kancákat egyaránt, így remélhetőleg a gazdaság jövőre születő csikói már mindannyian az új csődörtől származnak.
„Ameddig itt van nálunk, addig én felelek érte”
A mén újdonsült gazdája úgy fogalmazott: szerencséjük volt, hogy hozzájuk kerülhetett a ló, hiszen kapcsolatok, ismerősök által értesültek a lehetőségről. Az együttműködés egyik feltétele, hogy Bencének vezetnie kell a fedeztetések legfontosabb információit, a tulajdonosok nevét és a kancák adatait. A folyamat nyilvántartása azért fontos, hogy visszakövethessék, milyen géneket örökít át a helyi, úgymond „korcs” állományba Csendőr és milyen csikók születnek a jövőben. Bence úgy fogalmazott, hogy a tervek szerint egyelőre két évig biztosan náluk marad a mén, de a továbbiak nagyban függnek a tenyésztési eredményektől. „Igazából, ha egy tiszta fajt akar kihozni az ember, akkor ahhoz legalább négy-öt nemzedékre van szükség, tehát ez egy hosszadalmas folyamat és több, ugyanahhoz a fajtához tartozó mént igényel” – mondta, hozzátéve: a Csendőr által nemzett csikókat már csak egy másik csődörrel lehet majd fedeztetni.
„Ameddig itt van nálunk, addig én felelek érte. Ugyanolyan állapotban kell majd visszaadnom, ahogy hozzám került” – ez a feltétele a mén tartásának, amely magába foglalja, hogy rendszeresen kell mozgatni, beadatni a szükséges oltásait, vért venni tőle és féregteleníteni. Mivel a mént nem a legelőn, hanem otthon tartják a gazdaságban, így a napi ellátásához hozzátartozik kifutójának tisztán tartása is. A fiatal gazda azt is elárulta, hogy Csendőr tartásához nem kaptak támogatást a magyar államtól, tehát önerőből, saját költségen viselik gondját. Mivel azonban a lótartás nem olcsó mulatság, a gazdaságukon kívüli kancák fedeztetésének árát ők határozhatják meg és az összeg is őket illeti.
„Értelmes, fegyelmezett és nagyon jól nevelt ló”
Beszélgetésünkkor Csendőr már egy hete volt magyarfenesi, új otthonában. Bence úgy fogalmazott: „Hamar megszokta az új helyét. Értelmes, fegyelmezett és nagyon jól nevelt ló, ahhoz képest, hogy mén” – hiszen csődöröknél gyakran kell számolni a heves vérmérséklettel. „Amikor megérkezett hozzánk, nem volt pontos információm arról, hogy be van-e lovagolva, úgyhogy tettem egy próbát. Felraktam rá a nyerget és jól viselkedett, két nap múlva pedig kimentem vele lovagolni az utcára, hogy szokja az autókat és a környezetet. Nagyon sok időt töltök vele, úgyhogy azt mondhatom, máris megszoktuk egymást” – mesélte Bence.
„A nóniusz egy magyar lófajta és, ha már lehetőség van rá, akkor a magyar ember tenyésszen magyar lovat” – emelte ki a program jelentőségét Bence, hozzátéve: mivel a lótartásban nincs sem hétvége, sem ünnep, ezért „ha nem szívvel-lélekkel, szeretetből csinálja az ember, akkor lényegét veszti az egész és az állaton is meglátszik.” Mivel a család már Bence gyermekkora óta foglalkozik lótartással, így gyakorlatilag beleszületett ebbe a világba és a jövőjét sem tudná másképp elképzelni: „Szeretnék idővel főállásban foglalkozni a lovakkal és vinni tovább az itthoni gazdaságot, amit jelenleg édesapámmal vezetünk.”
(A képeket készítette: Gazda Árpád)
