A történeteket azért jelentette meg a szerkesztőség, mert úgy vélték, kapcsolódik a világszerte és Erdélyben is elterjedt MeToo, ÉnIs közösségi-médiakampányhoz, amely (mint azzal lapunkban is foglalkoztunk) az Egyesült Államokból indult, és a szexuális zaklatással kapcsolatos jelenségeket igyekszik feltárni, illetve hozzájárulni annak visszaszorításához. A szerkesztőség azon a benyomáson akart változtatni, miszerint az erdélyi magyar közegtől idegen lenne a szexuális zaklatás, így „átlépték ezt a romániai magyar tabut és közzétettek egy esetet”. Szerintük egy probléma tematizálása volt a céljuk, megadni a lehetőséget a kevés megszólaló áldozatnak történetük kibeszélésére, mert az áldozatoknak és elkövetőknek is neve van. A szexuláis zaklatás soha nem magánügy, hanem komoly hatalmi visszaélés, hatalom pedig lehet intézményben, státuszban, korkülönbségben, gazdasági fölényben – írják.
Az írások számos bírálatot váltottak ki, sokan úgy vélték, ez inkább rágalmazás, megbélyegzés, az érintett megkérdezése és beleegyezése nélkül közöltek magánügyeket, „gátlástalan ügykreálás”, szakmaiatlanság, boszorkányvadász akció. A Facebook közösségi portálon is többen nyilatkoztak, állást foglaltak az ügyben és a témában, az érintett Váta Lóránd is ott jelentette meg véleményét. Mivel sajtóetikai kérdések is felmerültek, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete is állásfoglalást jelentetett meg szerdán, a weboldalán.
Állásfoglalás
A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Becsületbírósága az újságírói etika megsértésének tartja a Transindex.ro portál főszerkesztőjének, Kulcsár Árpádnak november 5-én közölt Erdélyben nem merült fel senkinek a neve szexuális zaklatások kapcsán? Akkor íme egy történet című, illetve a november 6-án névtelenül posztolt Újabb fejlemények Váta Lóránd-ügyben, és néhány fontos kérdés tisztázása című írást, amelyek látszólag a #MeToo-kampányhoz csatlakoznak, azonban valójában nem intézményes hatalmi visszaélésről szólnak, így lejárató kampánynak minősülnek.
Az írások szerzője vagy szerzői megsérti(k) a MÚRE Etikai kódexének 2 §-át: „Az újságírónak, a közélet szereplőjeként és a nyilvánosság alakítójaként tiszteletben kell tartania az emberi jogokat, a másság elismerése jegyében kell hivatását gyakorolnia. Nem kelthet gyűlöletet; vallása, felekezeti hovatartozása vagy állapota, neme, testi vagy szellemi állapota, mássága, életkora, életmódbeli különbözősége miatt nem terjeszthet senkiről előítéletet szolgáló rágalmakat, ezek miatt senkit sem becsmérelhet.”
Áthágja vagy áthágják a 3§-t: „Az újságíró joga és kötelessége a tájékoztatás. Az újságíró kötelessége annak mérlegelése, hogy a feltárt tények nyilvánosságra hozatala sérti-e mások személyi biztonságát, illetve személyiségi jogait. Az ártatlanság vélelme mindenkit megillet. A személyiségi jogok között tiszteletben kell tartani az egyének jogát a magánélethez.”
Nem szólaltatja vagy nem szólaltatják meg az érintett felet, noha a 10§ értelmében: „Az újságírónak az érintett felek véleményét nyilvánosságra kell hoznia.”
A MÚRE Becsületbíróságának határozott álláspontja, hogy Kulcsár Árpád szerzőként és a Transindex.ro főszerkesztőjeként is nyilvános bocsánatkéréssel tartozik az emberi méltóságában megsértett és megalapozatlanul bizonyítékok nélkül megvádolt félnek.
A MÚRE Becsületbírósága
2017. november 8.
