A szerelem nem szül szörnyeket, viszont szörnnyé válik az az ember, aki nem képes elfogadni önmagát, összegezte saját filmjét Marius Olteanu a kolozsvári vetítést követő beszélgetésen, ahol a rendező és a közönség közt élénk vita alakult ki. Marius Olteanu elmondta, filmjében azt próbálta feltárni, milyenek a mostani kapcsolatok, mi tart össze két embert, illetve arra próbált reflektálni, milyen nyomást gyakorol a társadalom a párkapcsolatokra, hogyan ítélik meg a romániai lakosok a nők szerepét egy házasságban, illetve hogyan állnak a homoszexualitáshoz.
A rendező szerint hazánkban még mindig a hagyományos női szerep az elfogadott, a nőnek a családjára kell vigyáznia, és csak akkor válhat a társadalom teljes jogú, megbecsült tagjává, hogyha szül legalább egy gyermeket. Marius Olteanu ugyanakkor kifejtette, az LGBTQ közösség tagjait Romániában még mindig nem fogadják el, ezek a személyek gyakran rossz kapcsolatokban élnek, vagy a társadalmi nyomás miatt nem tudják szexualitásukat, intimitásukat megélni, megtapasztalni. A filmjében bemutatott, két férfi közt létrejött rövid kapcsolat ezt az eltorzított képet próbálja körüljárni, a romániai azonos nemű párokat kívánja emberközelivé hozni. Épp emiatt, a két férfi közti intim pillanatokat komikussá tette, mert úgy gondolta, így a hazai nézőközönség számára „fogyaszthatóbbak” a jelenetek.
A film alkotói nagyon szokatlan operatőri munkával dolgoztak, a képek rendkívül leszűkítettek, szereplőorientáltak, így a közönség arra volt kíváncsi, miért ezt a technikát alkalmazták.
– Ezzel a módszerrel azt akartuk érzékeltetni, hogy a két főszereplő csapdában van, elszigeteltek, egyedül vannak. A kép csak akkor válik teljessé, hogyha ők együtt vannak. Ugyanakkor reméltük, hogy a leszűkített képek miatt a nézőben feltevődnek különböző kérdések: vajon mi hiányzik az egyes jelenetekből, mit nem vesz észre. A film amúgy sem az egyszerű, szemmel látható dolgokról szól, hanem azokról, amelyek nem láthatók, amelyekről nem beszélnek a főszereplők. Ezért is tűnt ez hiteles megoldásnak – magyarázta a rendező.
A szereplőket illetően Marius Olteanu elmondta, az ő figurái belesavanyodtak a társadalmi elvárásokba, és csak mások szemén keresztül látják saját magukat, így képtelenek arra, hogy felfedezzék és szeressék önmagukat. „A szomszéd, a nagymama, mindenki jobban tudja, mi kell neked, mint te magad. És még ha nem is hiszel ezeknek a személyeknek, hibának számít, hogyha nem felelsz meg az elvárásoknak”, jegyezte meg a rendező, majd hozzátette: „Az az igazi rettegés, amikor nem tudod elfogadni önmagad. Az az igazi szörny.”
(Borítókép: Vetítés utáni közönségtalálkozó – előtérben Marius Olteanu rendező, mellette Cristian Popa. Fotók: Vlad Cupşa)
