Elöregedőben van a romániai pedagógustársadalom – húzta meg a vészharangot az Eurostat Európai Statisztikai Intézet jelentésében, amelyben kifejti: a romániai pedagógusok, főleg a tanítók fele elöregedett, és az elkövetkező tíz évben elérik a nyugdíjkorhatárt. Pontosabban a romániai közoktatásban dolgozó jelenlegi 47 414 pedagógus közül 28 376 személy 2020-ban már betöltötte ötvenedik életévét. Így nemsokára gondot okozhat az elemi osztályok pedagógusállásainak betöltése. A jelentés szerint elsősorban az alacsony bérezésen kellene javítani, mert ez az egyik ok, amiért a fiatalok – még ha van is elhivatottságuk e pálya iránt – a jobban fizetett szakmákat választják. A közvélemény-kutató intézet lehetséges megoldásként még azt is felveti: a pedagógusokat mentesítsék a jövedelemadó alól úgy, mint a kutatásban, építkezésben, mezőgazdaságban és a számítástechnikában dolgozókat.
– A pedagógushiány mára már valós jelenséggé vált, ami főleg a fizika- és a kémiaoktatás terén látszik fokozottan megmutatkozni. Például Kolozs megyében más megyéből érkezett fizikatanárok oktatnak – mutatott rá Kerekes Adelhaida, Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes. Emellett gondok adódnak a szakiskolákban is, mert kevés a mester és a mérnök, aki hajlandó feladni állását a cégnél, hogy iskolában tanítson. – Persze a helyzet megyénként változik. Úgy tudom, Tulcea megyében már akut pedagógushiánnyal küzdenek, mert aki nem odavalósi, az nem szeretne ott tanítani. A nagyvárosokban még nincsenek komoly gondok, de vidéken és kisvárosokban már valós jelenség a pedagógushiány – tette hozzá a főtanfelügyelő-helyettes.
A szakember visszaemlékezett arra, hogy harminc-negyven évvel ezelőtt a vidéki településeken még szolgálati lakást is felajánlottak a pedagógusoknak, akiket aztán arra köteleztek, hogy több éven át azokban az iskolákban tanítsanak, ahova kihelyezték őket. – Míg a nagyvárosi élet nagyon vonzó a mai fiatalok számára, egy-egy vidéki iskolában való tanítástól ódzkodnak. Sajnos, a televíziócsatornákon nézhető műsorok azt sugallják a fiataloknak, rövid időn belül meg lehet gazdagodni anélkül, hogy dolgoznának – fogalmazott Kerekes Adelhaida.
– Tévedés azt hinni, hogy a tanár délután hazamegy, és nem csinál semmit, ami az iskolával kapcsolatos. A következő napi órákra mindig fel kell készülni. A pályakezdő pedagógusoknak pedig emellett nap mint nap lecketervet is kell készíteniük. A televíziók is gyakran lejáratják a tanügyet, a pedagógustársadalmat. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a fiatal ne válassza ezt a pályát – összegzett a főtanfelügyelő-helyettes.
Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) alelnöke elmondta: a romániai magyar oktatásban több közép- és felsőfokú tanító- és óvónőképző intézet működik, amelyek megfelelő utánpótlást szolgáltatnak a romániai magyar közoktatásnak. Ezért nem beszélhetünk sem óvónő-, sem tanítóhiányról. Bizonyíték erre az is, hogy a nyári versenyvizsgákon komoly versenyhelyzet alakul ki, mivel olyan sokan jelentkeznek az óvónői és tanítónői állásokra.
– Az RMPSZ súlyosnak tartja a reál szakos tanárok hiányát. A fizika, kémia, matematika és biológia szakos pedagógusok elöregedéséről már tíz évvel ezelőtt is beszéltünk. E téren fokozottabb az elöregedés és nincs utánpótlás. Nagyvárosokban a nagy cégek jobban megfizetik az alkalmazottaikat, a kutatásban pedig több lehet a perspektíva, és talán kevesebb a gond is, ami miatt inkább azt választják a szakemberek – nyilatkozta lapunknak Ferencz-Salamon Alpár RMPSZ-alelnök. – A nagyvárosi tanintézetek elszívják a vidéki iskoláktól a tanárokat, így a hiány elsősorban vidéken észlelhető. A megoldás az, hogy vonzóbbá kell tenni a pedagógusi pályát, nemcsak anyagiak, hanem karrierlehetőség szempontjából is – tette hozzá Ferencz-Salamon Alpár.