Túlterheltség, presztízscsökkenés jellemzi a pedagógustársadalmat

Országos felmérés készült a tanárok élethelyzetéről

Túlterheltség, presztízscsökkenés jellemzi a pedagógustársadalmat
Országos premierszámba megy az a kutatás, amely a romániai magyar pedagógusok élethelyzetét, társadalmi megbecsülését, törekvéseit méri fel. A kutatást a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) kezdeményezésére a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának munkatárasai végezték el, Biró Zoltán egyetemi tanár vezetésével. A kutatást az indokolta, hogy vajmi keveset tudunk a romániai magyar pedagógustársadalomról. Az elemzés három résztanulmányát már közzétették az RMPSZ honlapján, és a továbbiakban kéthetente újabb elemzések várhatók. Biró Zoltán szerint a kutatásból kiderül: a romániai magyar pedagógusok azt érzik, hogy presztízsük csökkent, túlterhelik őket adminisztratív feladatokkal, ám az anyanyelv és a magyar kultúra továbbörökítése a több mint hatezer interjúalany többségének nagyon fontos. Burus-Siklódi Botond RMPSZ-elnök szerint a kutatás eredményei szakpolitikai döntésekhez kínálhatnak kiindulópontokat. ( N-H. D.–S. O.)

 

– A romániai magyar pedagógusok közérzetének és élethelyzetének megismerése fontos számunkra. A kutatási programot azzal a céllal indítottunk, hogy szakmailag megalapozott képet nyerhessünk a romániai magyar pedagógustársadalomról. Kutatási projektünk témája, általában a magyar iskolaügy folyamatosan szerepel a társadalmi nyilvánosságban, miközben a romániai magyar pedagógustársadalomról vajmi kevés ismerettel rendelkezünk. A romániai magyar pedagógusoknak az oktatási-nevelési szerepén túl társadalmi és közösségi szerepe is van – fogalmazott Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ országos elnöke. – Pedagógustársadalmunk széles körű, és életkor, térség, iskolatípus, viszonyulási mód alapján tagolt. Fontos, hogy erről a tagoltságról átfogó képet nyerjünk, ezért térképeztük fel, milyen tervek, ambíciók mentén léptek pályára a romániai magyar pedagógusok, miként tervezik az előrelépést vagy akár a pályaváltást, hogyan tekintenek szakmai és anyagi helyzetükre, és hogyan befolyásolja ez a tevékenységüket, nem beszélve a kisebbségi helyzetből adó specifikumokról. A pedagógusok presztízsvesztését már eddig is érzékeltük, ezért kíváncsian vártuk, hogyan vélekednek erről – tette hozzá az RMPSZ-elnök. 

– Mivel eddig nem készült hasonló adatfelvétel a romániai magyar pedagógusközösségről, ezért ez a kutatás tényfeltáró jelleggel bírt. Hatalmas adatbázis birtokába kerültünk, hiszen a 13 ezer romániai magyar nyelvű oktatásban érdekelt pedagógus több mint fele válaszolt a kérdésekre, ami a pedagógusok részéről az érdeklődés és a nyitottság jele. A kutatás eredményei szakpolitikai döntésekhez kínálhatnak kiindulópontokat. A felmérés során rendszerbeli problémák merültek fel, illetve váltak nyilvánossá és megoldásra váróvá. Ugyanakkor célunk volt egy problématérkép elkészítése, amely a romániai magyar oktatási rendszer humánerőforrás-potenciáljára vonatkozik. A kutatás továbbá kiindulóponttá válhat további részkutatások kivitelezéséhez, konkrét problémamegoldásokhoz segíthet hozzá rövid távon is – összegzett Burus-Siklódi. 
A kutatás koordinátora, Biró Zoltán egyetemi tanár kifejtette: a pedagógustársadalom vizsgálata kihívást jelentett számára. – A pedagóguscsoportnak, kisebbségi helyzetéből adódóan sajátos többletfunkciója van. Ezért tudnunk kell, kik és hogyan végzik ezt a feladatot, és hogyan gondolkodnak a helyzetükről. A romániai magyar pedagógustársadalom az országos rendszer része jogi és adminisztratív értelemben, ám ezen túlmenően jó néhány tényező egyediesíti a romániai magyar pedagógustársadalmat az országos rendszeren belül. Egyik ilyen tényező a magyarsághoz való tartozás.  A felmérés szerint a megkérdezettek több mint 90 százaléka tartotta pedagógusfeladatnak az anyanyelv ápolását, a nemzeti kultúra átadását az általa oktatott tantárgytól, térségtől, iskolától és településtől függetlenül. A társadalmi megbecsülés csökkenése és a pedagógusok túlterheltsége olyan gond, amivel foglalkoznunk kell. A legnagyobb meglepetést viszont a pedagógustársadalom egységes viszonyulása és gondolkodása képezte – tudtuk meg Biró Zoltán egyetemi tanártól.  

Sárosi-Blága Ágnes kutató az elemzés módszertanát, technikai vonatkozásait ismertette. Mint elmondta, a kutatás feltáró jellegű volt, és arra törekedtek, hogy a romániai magyar pedagógusok az óvodai szinttől kezdve egészen a középszintű oktatásig képviseltessék magukat a felmérésben. A kérdőívezéshez az RMPSZ logisztikai rendszerét használták. A kutató emellett elmondta, az intézményvezetőkkel külön kérdőívet töltettek ki. A felkérésükre 6075 válasz érkezett, 524 intézményvezetőktől. 

– A kérdőíves kutatásokat interjúkkal egészítettük ki, a fontosabb témakörökhöz igazodva 50 pedagógussal beszélgettünk, azzal a céllal, hogy a viszonyulásmódokat mélyebben megismerjük. A hét fontosabb témakör pedig a pályamotiváció, a társadalmi megítélés, a megelégedettség, az iskola társadalmi szerepe, a digitális világ, a tanórán kívüli tevékenység, a képzés és önképzés volt – tette hozzá Sárosi-Blága Ágnes.

A kutató elmondta a fontosabb témakörök alapján már elkészítették az első átfogó elemzést, és már négy részelemzést össze is foglaltak. Ezekből három, a vezetőkről készített felmérés, és a Székelyföldre vonatkozó információkat tartalmazó Önkép, társadalmi megítélés, modernizáció, valamint A pedagógustársadalom: a pályaválasztástól a társadalmi megbecsülésig című tanulmányok elérhetőek az RMPSZ weboldalán, az Iskolakutatás menüpont alatt.

Újságírói kérdésre Biró Zoltán elmondta, a kutatás során az általuk fölvetett kérdésekhez való viszonyulást mérték, a pedagógusok attitűdjét vizsgálták bizonyos helyzetek, problémák apropóján. Ezeket Likert-skálákon mérték, amelyek meglepően nagy egybeesést mutattak, ezért vonták le azt a konklúziót, hogy a pedagógustársadalom nagyon egységes.