Donald Trump hivatalba lépése óta a német-amerikai kormányzati viszony az előző elnök, Barack Obama idejéhez képest hűvös. A német kormány tagjai közül eddig Sigmar Gabriel külügyminiszter és Ursula von der Leyen védelmi miniszter folytatott hivatalos megbeszélést Washingtonban a Trump-adminisztráció hivatalba lépése óta. Amerikai részről Mike Pence alelnök, Rex Tillerson külügyminiszter és James Mattis védelmi miniszter látogatott Németországba. Valamennyien kiemelték, hogy Washington a NATO és a transzatlanti kapcsolatok erősítésében érdekelt, és elvárja az észak-atlanti szövetség tagjaitól, hogy a 2014-es walesi csúcstalálkozón tett vállalásnak megfelelően a hazai össztermék (GDP) legkevesebb 2 százalékának megfelelő összeget fordítsanak védelemre.
A német sajtóban a müncheni biztonságpolitikai konferenciával kapcsolatban kiemelték, hogy az alelnök és a védelmi miniszter is igen szűkszavú volt az amerikai kormánytagok eddigi fellépéséhez képest, rövid előadást tartottak, és a hagyományoktól eltérően beszédük végeztével nem maradtak a színpadon, hogy válaszoljanak a hallgatóság kérdéseire. Ez értékelések szerint arra utalhat, hogy még nem készült el teljesen az új amerikai kormány kül-, és védelempolitikai stratégiája. Németorszában a politikai kapcsolatok mellett a világgazdasági rendszer lehetséges átalakulása, és mindenekelőtt a német-amerikai gazdasági kapcsolatok változásának lehetősége okoz aggodalmat Donald Trump elnöki tevékenységével kapcsolatban. Az aggodalmak felerősödtek, amikor januári hivatalba lépése előtt egy lapinterjúban idejétmúlt szövetségnek nevezte a NATO-t, és azt mondta, nem foglalkoztatja az a kérdés, hogy erős-e vagy gyenge az Európai Unió, továbbá kilátásba helyezte, hogy 35 százalékos védővámmal sújtják a német autóipart. A gazdasági kapcsolatok lehetséges átalakulása azért jelentős kérdés Németországnak, mert gazdaságának egyik fő húzóágazata az exportra építő ipar, és az Egyesült Államok az egyik legfontosabb külkereskedelmi partnere.
