„El nem tudják képzelni, milyen nagy most a pazarlás. Sokat bírálták korábbi kijelentésemet, miszerint túl olcsó volt az energia ahhoz, hogy bizonyos fogyasztói kategóriákat foglalkoztassa a takarékosság. Lám, eljutottunk odáig, hogy kevesebb, mint egy év alatt a két-háromszorosára nőttek az árak, és lehetséges, hogy ennek következtében más értelmet nyer az energiahatékonyság”, fejtegette.
Az ANRE alelnöke szerint már a pazarlás megszüntetése is csökkentené a számlákat, a széndioxid-kibocsátást és az importtól való függőséget. Ugyanakkor a kereslet csökkenése az árak mérséklődéséhez is vezethet.
Az április 1-től hatályba lépő intézkedések kapcsán azt mondta, néhány részletkérdés még tisztázásra vár, de a kormány várhatóan még ezen a héten elfogadja az energiaárak csökkentéséről és növekedésük kompenzálásáról szóló jogszabályt.
„Ám ettől függetlenül sürgősen közép- és hosszú távú megoldást kell találnunk a földgáz- és az áramimporttól való függőségünk megszüntetésére, s ezzel hozzá tudunk járulni Európa importfüggőségének a mérsékléséhez is” – szögezte le.
Megjegyezte, Románia 2030-ig 6,9 GW-ra növelné a megújuló energia-termelési kapacitását, ami szerinte átgondolt jogszabályokkal akár 10-12 GW-ra fejleszthető.
„Az a helyzet állt elő, amikor választanunk kell: halat adunk az embereknek, vagy megtanítjuk őket halászni. Rövidtávon, április 1-től halat kell adnunk nekik, hogy legyen mit enniük, de 2023-ban talán már ideje lenne megtanulniuk horgászni” – közölte, arra nem térve ki, hogy például a tömbház lakásokban élő „háztartási fogyasztók” miként használhatnák például a megújuló energia nyújtotta lehetőségeket.
