Mátis Jenő röviden ismertette az általa képviselt egyesületet, valamint az ahhoz kapcsolódó Mikrohitelező Társaságot, kijelentve: tevékenységük legfőbb célja az erdélyi magyar vállalkozások mikrohitelekkel történő megsegítése. A kezdeményezés sikerét jelzi, hogy 2000-től napjainkig több mint 750 vállalkozás esetében nyújtottak – kedvező feltételek mellett – mikrohitelt, a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Alapítvány pénzügyi részvénytársaságának mikrohitel-ajánlata pedig az egyik legkedvezményesebb a romániai hitelpiacon. Az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület ugyanakkor kiemelt hangsúlyt fektet a gazdasági életen belüli közösségszervezésre is, így ennek szellemében legutóbb épp Kolozsváron szerveztek meghívásos alapú, gazdasági konferenciát, melyen magyarországi és erdélyi meghívottak vehettek részt. „Az elmúlt években – leginkább a világjárvány kedvezőtlen hatásai miatt – megritkultak a gazdasági élet képviselői számára szervezett találkozási lehetőségek, s ezért éreztük fontosnak, hogy egy tematikus konferencia keretében élesszük újjá a korábban már egyébként is gyümölcsöző kapcsolatokat” – mondta Mátis Jenő.
A magyarországi és erdélyi gazdasági helyzet elemzése során Szatmáry Kristóf elmondta: soha nem látott kihívások előtt áll a hazai és anyaországi vállalkozói szektor. „Jelenleg az úgynevezett hét szűk esztendő második évének végén járunk, s csak remélni tudjuk, hogy nem kell kitöltenünk mind a hét esztendőt. A 2011—2012-ben megindult magyarországi gazdasági növekedés egy erőteljesen progresszív időszakot eredményezett, s azzal kecsegtetett, hogy a vállalkozások – a működési optimalizálás tekintetében – fel tudnak nőni a nyugati trendekhez. A világjárvány azonban egy soha nem látott gazdasági sokkot hozott a vállalkozások életébe, s addig példa nélküli kihívások elé állította Európa és a világ országait. Amikor pedig – a pandémia lecsengésével – fellélegezhettünk volna, kirobbant az ukrán-orosz konfliktus, mely hidegháborús állapotokat eredményezett, s amely szintén döntő hatással van a magyar gazdaságra” – jegyezte meg a Szatmáry. „Mind ezek ellenére egyelőre kijelenthetjük, hogy jól állunk, és bár a magyar gazdaságpolitika szereplői érzik, hogy közelít a vihar, de az egyelőre még nem csapott le ránk. Ehhez az is hozzájárul, hogy a vállalkozók egy része még a korábbi áron kapja az energiát, s majd csak a 2023-as év első negyedévében derül ki, hogy ez a gazdasági értelembe vett vihar kikerül-e bennünket vagy éreztetni fogja negatív hatásait” – mondta a politikus. A háború okozta globális válság és a brüsszeli szankciós politika kapcsán a Fidesz képviselője elmondta: mára világossá vált, hogy a Nyugat csak addig hajlandó számunkra is kedvező politikát folytatni, amíg nemzeti érdekeinket alárendeljük a nyugati elvárásoknak, de amint ezt megtagadjuk, számos konfliktussal kell szembe néznünk.
Ehhez kapcsolódva Mátis Jenő elmondta: a romániai vállalkozások számára nem a támogatások elapadása jelenti a legnagyobb kockázatot, hanem az a jogbizonytalanság, mely az átláthatatlan és követhetetlen szabályozási rendszerek szorításában kiszámíthatatlanná teszi a vállalkozások jövőjét. Újságírói kérdésre válaszolva az erdélyi gazdasági szakértő kijelentette: miközben például Németország problémamentesen támogathatja az erdélyi szász vállalkozókat, addig a folyamatosan változó minőségű román—magyar kapcsolatok miatt gyakran előfordul, hogy akadályokat gördítenek a magyarországi támogatások célba juttatása elé. Erre reagálva, valamint a sajtótájékoztató zárásaként, Szatmáry Kristóf megjegyezte: noha a történelmi sajátosságokból adódóan mindig is lesz egy bizonyos fokú féltékenység a magyar gazdasági térnyeréssel szemben, az utóbbi időben mégis kedvező irányú fejlődés tapasztalható a román—magyar gazdasági együttműködés terén. „Látnunk kell: a két nemzet sikere össze van kötve, hiszen, ha egy magyar vállalkozás sikeres Erdélyben, az magyaroknak és románoknak egyaránt kedvező” – jelentette ki a Fidesz politikusa.
Az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület közleménye
