“A fekete-tengeri térség biztonságának a jövője nem túl biztató. Svédország és Finnország NATO-csatlakozásával a Balti-tengert a NATO uralja, míg a Fekete-tengert Oroszország” - jelentette ki az European Policy Centre munkatársa az Agerpresnek.
A szakértő szerint a NATO-nak többet kell tennie a Fekete-tenger térségében, ami már évek óta téma, Románia is lobbizott ezért korábban. Ehhez előbb szerinte a katonai szövetségnek ki kellene dolgoznia a Fekete-tenger-stratégiáját.
Aa kérdésre, miszerint a NATO azért korlátozza-e a jelenlétét a régióban, hogy ne irritálja Oroszországot ebben a feszült helyzetben, Chihaia kijelentette: a válasz inkább a tagállamok közötti feszültségekben keresendő. Elékeztetett arra, hogy Törökország nem fogadta kitörő örömmel, amikor Krím orosz annektálása után felmerült a NATO-jelenlét megerősítése a fekete-tengeri térségben. “Ankara meg akarta őrizni a befolyását a régióban. Tehát több tényező is hozzájárult a NATO óvatosságához” - magyarázta.
A szakértő elmondta: a NATO-nak segítenie kell Románia és Bulgária elrettentőképességeinek fejlesztését, a szövetségnek ugyanis a fekete-tengeri régióban nincsenek ilyen képességei, amellyel ellensúlyozni tudná Oroszország katonai jelenlétét a térségben.
