Bukarestben tárgyalt Marcel Ciolacu és Orbán Viktor

A román kormányfő döntőnek nevezte Magyarország támogatását

Pénteken délután Bukarestbe látogatott, és Marcel Ciolacu román kormányfővel tárgyalt Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Délelőtt a magyar kormányfő Szófiában járt, ahol Rumen Radev bolgár államfővel folytatott megbeszélést. Marcel Ciolacu az Orbán Viktorral közösen tartott sajtóértekezleten kiemelte: Magyarország „döntő szerepet játszott” Románia teljes körű Schengen-csatlakozásában. Mint ismert, Románia és Bulgária Schengen-csatlakozásának ügye Magyarország soros uniós elnökségének elmúlt fél éve alatt mozdult ki a holtpontról, hiszen az uniós belügyminiszterek december 12-én állapodtak meg, hogy a két állam január elsejétől teljes jogú tagja lesz az övezetnek. A magyar kormányfő a december 31-én záruló uniós elnökséget betöltő Magyarország képviseletében, csütörtökön Brüsszelben Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel és Antónia Costával, az Európai Tanács elnökével tartott sajtótájékoztatót, amelyen a tisztségviselők is méltatták a magyar elnökség eredményeit.

Marcel Ciolacu szociáldemokrata párti (PSD) román miniszterelnök Bukarestben, a kormánypalotában fogadta pénteken délután magyar hivatali kollégáját, Orbán Viktort. A magyar kormányfő fogadtatásán jelen volt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is.
Orbán Viktor és Marcel Ciolacu megtekintették a román miniszterelnökök arcképcsarnokát, majd elvonultak tárgyalni. Az értekezlet a tervezettnél közel egy félórával tovább tartott.

A kétoldalú tárgyalást követő sajtótájékoztatón Marcel Ciolacu hangsúlyozta: Romániának a Schengen-övezethez való szárazföldi csatlakozása is kiváló eredmény, amely nem lett volna lehetséges a soros magyar uniós elnökség „határozott közreműködése nélkül.” Kiemelte továbbá az RMDSZ-szel és a Kelemen Hunorral való együttműködését is. „Szeretném elmondani önnek, hogy a bukaresti politikai zűrzavarban egyensúly is van. Az egyensúlyt Kelemen Hunor és az RMDSZ jelenti – jól együttműködünk, és ez a továbbiakban is így lesz” – fejtette ki a kormányfő.

 

Orbán Viktor felidézte: román kollégájával megállapodtak, hogy közös terv szerint haladnak az európai uniós magyar elnökség során, és célul tűzték ki, hogy a magyar elnökség alatt történjen meg a román csatlakozás a schengeni övezethez.

Ez egy nagyon nehéz feladat volt, hiszen "sokat tárgyaltunk arról, hogy reális-e egyáltalán, hogy ez ebben az évben megtörténjen, hiszen 13 éve nem történt meg" - fogalmazott, hozzátéve: megtörténhetett volna 13 évvel ezelőtt is, de azóta nem történt meg.

A magyar miniszterelnök rámutatott: olyan politikai akciót kellett végrehajtaniuk, amely "ezt a 13 éves szakaszt hirtelen egy sikertelenségből átvitte a sikerességbe".

Orbán Viktor elmondta, hogy készítettek egy munkatervet, azonosították, hogy melyek azok az országok, amelyek ellenzik a bővítést, majd együttműködve meggyőzték őket a történelmi lehetőségről.

Kevesen gondolták volna, hogy pont a magyar elnökség alatt megvalósítható a román csatlakozás, "ami nagyon erősen mutatja, hogy a két országnak van egy történelmi sorsközössége, és mindketten tudjuk, hogy az egyik ország sikere önmagában kevés, a szomszéd sikere is kell ahhoz, hogy maga is sikeres legyen" - fűzte hozzá.

A magyar kormányfő beszélt arról is, hogy "amikor az osztrák-magyar határnál a sorompókat fölemeltük, aztán később a szlovák-magyar határnál, aztán a szlovén-magyar határnál, és legutóbb pedig a horvát-magyar határnál", akkor nemcsak a gazdaság lendült neki, hanem az adott térségben megváltozott az életnek a minősége, a többlete, a szerkezete.

Úgy vélte, ma még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.

Orbán Viktor kiemelte: ma 12 közúti határátkelőhely van Románia és Magyarország között, január 1-től ennek a száma huszonkettőre nő, mert eddig csak részlegesen lehetett azokat használni, mostantól viszont szabadon használhatók lesznek.

Megjegyezte: amikor a határmenti településen élők át akartak menni a szomszédos településre, akkor eddig átlagban 37 kilométert kellett megtenniük, most ez meg fog feleződni, mintegy 20 kilométerre megy le.

A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy "itt a lehetőség, hogy egy új korszak kezdődjön a két ország kapcsolatában, ennek most megvannak a bizalmi alapjai, hiszen van egy közös sikerünk".

Utalva román kollégája szavaira, miszerint Magyarország fontos ország Románia számára gazdasági szempontból, leszögezte, hogy energiabiztonság szempontjából Románia rendkívül fontos Magyarország számára.

"A tavalyi évben Románián keresztül tudtunk vásárolni 1,75 milliárd köbméter gázt" - mutatott rá a magyar kormányfő.

Jelezte, hogy Románia egy megbízható tranzitország a nukleáris fűtőanyagok átszállítása tekintetében is, és minél inkább megbénul az Ukrajnán keresztül működő energetikai együttműködés, annál inkább fontossá válik Magyarország számára a Romániával való együttműködés.

Amint arról korábban tájékoztattunk, Marcel Ciolacu november 22-én, Budapesten tárgyalt magyar hivatali kollégájával, akkor Románia teljes körű schengeni csatlakozása volt a fő téma. 

A magyar miniszterelnök szerdán Brüsszelben tartózkodott, ahol részt vett az uniós és a nyugat-balkáni vezetők csúcstalálkozóján, csütörtökön pedig az Európai Tanács ülésén. Pénteken – bukaresti látogatása előtt – Orbán Viktor Szófiába utazott. A Rumen Radev bolgár államfővel való tárgyalását követő sajtótájékoztatón a magyar miniszterelnök hangsúlyozta: Bulgária kulcsfontosságú ország Magyarország számára, különösen az ukrajnai háború kezdete óta, mert ez az egyetlen biztos út, hogy megérkezik Magyarországra a szükséges földgázmennyiség. Szintén nem megy Bulgária nélkül jelenleg az atomerőmű működéséhez szükséges fűtőanyag beszerzése sem – tette hozzá Orbán Viktor. 

Rumen Radev köszönetet mondott az európai uniós magyar elnökségnek a csatlakozást lehetővé tevő munkájáért, amelyet stratégiai eredménynek nevezett. Ígéretet tett arra, hogy Szófia továbbra is megbízható partner marad, gondoskodik a diverzifikáció és a szállítások biztonságáról.