Rendszerint az a párt szokott nyerni a parlamenti választáson, amely az önkormányzati megmérettetésen is diadalmaskodik. Ez így volt 2016-ban, amikor a Szociáldemokrata Párt (PSD) tarolt a fővárosban, elhódította a főpolgármesteri tisztséget Gabriela Firea révén, és valamennyi kerületben is megnyerte a polgármesteri tisztséget, majd a parlamenti választáson túlnyerte magát az ALDE-val együtt. Ilyen fényes győzelmet a szociáldemokraták az elmúlt harminc évben soha nem arattak Bukarestben, hiszen ez a terep rendszerint a jobbközép jelöltjeinek kedvezett. Ez a kedvező állás megkopott az elmúlt tizenkét évben, hiszen előbb Sorin Oprescu, majd Firea hódította el a főpolgármesteri tisztséget. Igaz, Oprescu függetlenként nyert, de személye elsősorban a PSD-hez kötődött.
Most ismét kedvező helyzetből várja a megmérettetést a jobbközép jelöltje, az a Nicușor Dan, aki technokrata politikusként immár legalább tíz éve igyekszik polgármester lenni. Ő alapította azt a civil szervezetet, amelyből később kinőtt a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR). Nicușor Dan egy konzervatív értékeket valló öntörvényű személy, aki egykori pártjából kilépett, amiért az nem támogatta a család definíciójáról szervezett alkotmánymódosító népszavazást. Dant igazából azért állították félre a pártjában, mert nem rendelkezik különösebb karizmával, a pártépítés az ő vezetésével megtorpant. Ugyanakkor Dan kitartó és becsületes ember, meglehetősen konok, ennek a magatartásának köszönheti, hogy sikerült kierőszakolnia a PNL-ből és az USR-ből, hogy mögéje álljanak és támogassák a főpolgármesteri tisztségért folytatott küzdelemben, mert a két politikai erő számára amúgy sem körvonalazódott különösebb alternatíva Fireaval szemben, aki jelentős beruházásokat nem hajtott végre, de igyekezett különböző utalványokkal, juttatásokkal maga mellé csábítani a lakosság szociálisan érzékeny részét.
A felmérések szerint nagyon szoros lesz a küzdelem Firea és Dan között, a két jelölt állítólag fej-fej mellett halad. A küzdelemnek van egy fontos harmadik szereplője is Traian Băsescu volt elnök és főpolgármester személyében, aki állítólag a szavazatok 10 százalékára számíthat. Băsescu leginkább a jobbközép tábor és Nicușor Dan esélyeit rontja, hiszen a szavazatok többsége, amely Băsescuhoz megy, vélhetően arról az oldalról származik, kevesebb a másik táborból, a baloldali térfélről. A tét hatalmas, hiszen Nicușor Dan esetleges győzelme komoly lendületet adhat a PNL-nek, de főleg az USR-nek a parlamenti választásokra. A liberálisok arra számítanak, hogy az egész országban tarolni fognak, a felmérések is nagyarányú győzelmet jósolnak nekik, várhatóan a legtöbb megyei tanácsban és megyeszékhelyeken győzni fognak. A PSD-nek a Liviu Dragnea neve által fémjelzett sötét korszaka miatt most már a hagyományos szociáldemokrata bástyák elvesztésétől is félnie kell. Firea nagy szolgálatot tesz az irányvesztett pártjának, ha meg tudja akadályozni a liberálisok és az USR előretörését. A PSD ugyanis jelenleg önmaga árnyéka a 20 százalék körül mozgó támogatottságával. A bukaresti választásoknak tehát a tétje az, hogy a PNL és az USR sikeresen meg tudja-e tartani a parlamenti választások előjátékát, vagy a PSD Firea egyéni támogatottságának köszönhetően valamelyest képes lesz megállítani a baloldal széthullását, amelyen évek óta dolgoznak a jobbközép pártok, valamint az őket támogató háttérhatalom. Nagy nyomás alatt volt a PSD az elmúlt másfél-két évtizedben, de a szociáldemokraták sokszor saját maguk is önmaguk ellen dolgoztak, lásd csak a Dragnea-korszakot, amikor a minimális józan észt nélkülözve alárendelték a pártot a személyes érdekeknek.
Ebben a küzdelemben az a Traian Băsescu lesz a bíró, aki már csak akkora támogatottsággal rendelkezik, hogy esetleg megkeseríti Nicușor Dan és az őt támogató jobbközép pártok életét. A Népi Mozgalom Párt (PMP) hivatalosan azt rótta fel a PNL-nek és az USR-nek, hogy nem voltak hajlandók tárgyalni velük, ezért indult versenybe Băsescu, de ez csak ürügy, mert valójában a volt államelnök saját pártjának túléléséért küzd, hiszen a PMP az elmúlt időszak felméréseiben rendszerint a bűvös 5 százalékos bejutási küszöb alatt leledzik. A PMP-nek arra van szüksége, hogy küzdelembe küldje a legismertebb és legnépszerűbb jelöltjeit azért, hogy maguk után húzzák a pártot, és hozzásegítsék az 5 százalékos küszöb átlépéséhez. Vélhetően ezzel magyarázható az is, hogy Marosvásárhelyen a PMP jelöltje, a nacionalista Marius Pașcan – aki egyébként mindig közel állt a jelenlegi városvezetéshez – ezúttal nem állt be elvbarátai mögé, hanem külön indult a választáson, s ezzel egyelőre meghiúsította egy román koalíció létrejöttét. Băsescu az önkormányzati választáson nem fog semmit nyerni, de reményei szerint egy viszonylag jó szereplés olyan népszerűségi felületet biztosít számára, ami a parlamenti választások tükrében kihagyhatatlan. A Brüsszelbe visszahúzódott volt elnöknek fájdalmas lenne, ha pártja kiszorulna a parlamentből, mert akkor légüres térben találná magát Brüsszelben, gyakorlatilag párt nélkül maradna a volt hajóskapitány.
Băsescu akcióját némiképp egy régi ellenfele enyhíti, hiszen Călin Popescu Tăriceanu volt miniszterelnök is indul a küzdelemben, aki vélhetően a baloldalról fog szavazatokat elvonni. Tăriceanu is hasonló helyzetben van, hiszen az általa alapított ALDE messze elmarad a felmérések szerint a bejutási küszöbtől. A szeptember 27-i bukaresti mérkőzés így lényegében egy jobb és egy baloldali jelölt között fog eldőlni Băsescu és Tăriceanu bíráskodása mellett.
