A könnyítés nem vonatkozik azokra, akiknek már kárpótlást ítélt meg az embertelen fogvatartási körülményekért az Emberi Jogok Emberi Bírósága.
A szenátus elvetette az RMDSZ módosító indítványát, amely különbséget tett volna az erőszakos és erőszak nélkül elkövetett bűncselekményekért elítéltek között, és akiket elkülönített helyen kellett volna fogva tartani.
A Dacian Cioloş vezette szakértői kormány által tavaly kidolgozott tervezetet kisebb módosításokkal, csaknem egyhangúlag fogadta el a felsőház. A strasbourgi bíróság egy modellként szolgáló, úgynevezett pilótaítéletet hozott 2012-ben hazánk ellen, ami azt jelenti, hogy a többi háromezer hasonló ügyben automatikusan a román állam ellen fog dönteni, ha Bukarest záros határidőn belül nem javít a börtöneiben uralkodó siralmas állapotokon.
A Grindeanu-kormány a börtönök túlzsúfoltságára hivatkozva dolgozta ki azt a közkegyelmi tervezetet, amely kiváltotta az első nagyszabású kormányellenes tüntetéseket, az ellenzék ugyanis azzal vádolta a kormánytöbbséget, hogy ezzel az ürüggyel valójában a bebörtönzött korrupt politikusokat próbálja idő előtt kiszabadítani.
Az Európa Tanács közzétett hétfőn egy jelentést az európai börtönökről és a fogvatartási körülményekről. E szerint csökkent a bebörtönzöttek száma 2015-ben Európában, a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltsága azonban továbbra is komoly problémát jelent a kontinens számos országában. Romániában tavalyelőtt a börtönök kihasználtsága a létező kapacitáshoz képest 101,3 százalékos volt. A jelentés szerint rosszabbul állt ilyen szempontból Macedónia (138,2%), Magyarország (129,4%), Belgium (127%), Albánia (119,6%), Spanyolország (119,6%), Moldova (117%), Franciaország (113,4%) Portugália (113%), Olaszország (105,6%), Szerbia (106,4%), Szlovénia (105,8%), Ausztria (103,3%).
