Minden elítéltnek, akit olyan közös cellában tartanak fogva, ahol nem jut legalább négy négyzetméter egy rabra, harminc naponként három nappal rövidülne a büntetése, amennyiben a tervezetet ugyanebben a formában erősíti majd meg a képviselőház is.
A könnyítés nem vonatkozik azokra, akiknek már kárpótlást ítélt meg az embertelen fogvatartási körülményekért az Emberi Jogok Emberi Bírósága (EJEB). A szenátus elvetette az RMDSZ módosító indítványát, amely különbséget tett volna az erőszakos és erőszak nélkül elkövetett bűncselekményekért elítéltek között.
A Dacian Cioloş vezette szakértői kormány által tavaly kidolgozott tervezetet kisebb módosításokkal, csaknem egyhangúlag (egyetlen ellenszavazattal) fogadta el a kétkamarás parlament felsőháza.
Az EJEB egy modellként szolgáló, úgynevezett pilótaítéletet hozott 2012-ben hazánk ellen, ami azt jelenti, hogy a többi háromezer hasonló ügyben automatikusan az állam ellen fog dönteni, ha Bukarest záros határidőn belül nem javít a börtöneiben uralkodó siralmas állapotokon.
A januárban hivatalba lépett Grindeanu-kormány a börtönök túlzsúfoltságára hivatkozva dolgozta ki azt a közkegyelmi tervezetet, amely kiváltotta az első nagyszabású kormányellenes tüntetéseket, az ellenzék ugyanis azzal vádolta a szociálliberális kormánytöbbséget, hogy ezzel az ürüggyel valójában a bebörtönzött korrupt politikusokat próbálja idő előtt kiszabadítani.
