Az 1998-ban Budapesten alakult Cantores Ecclesiae Rézfúvós Együttes a magyarországi és a nemzetközi hangversenyélet egyik ismert és elismert rézfúvós kamaraegyüttese. A rézfúvós kvintett tagjai külön-külön is nemzetközi díjakkal kitüntetett fiatal művészek, kamaraegyüttesük 2007-ben megkapta az Artisjus Alapítvány különdíját. Népszerűségük nemcsak profizmusuknak köszönhető, hanem annak a széles skálájú repertoárnak is, amely a klasszikus kvintett irodalom mellett, a tánc, a jazz és a filmzene világát is magába foglalja. Kovács Zalán László művészeti vezető irányításával – aki egyben számos átirat szerzője is –, a Cantores Ecclesiae Rézfúvós Együttes kolozsvári hangversenyén, minden ízlést kielégítő műsorral lépett közönség elé.
Marc-Antoine Charpentier (1643–1704) népszerű Prelude to Te Deuma ünnepélyes nyitánya volt a hangversenynek. Mit is emelhetnék ki a sokszínű, remek összeállításból? Az ünnepi jelleget, az összeszokottág biztonságát, az egymáshoz való fegyelmezett viszonyulást, ami Johann Sebastian Bach (1685–1750) Freut euch Alle és Nun danket alle Gott című kórusműveinek átiratában, valamint Henry Purcell (1659–1695) Szvitjének gyors és lassú részeiben egyaránt uralkodott? Johann Pachelbel (1653–1706) Kánonjának átiratában a szépen vezetett, fennkölt szólamok nyugodtságát, Gárdonyi Zoltán (1906–1986) Koráljának meghittségét, Ludwig van Beethoven (1770–1827) Die Ehre Gottes aus der Natur című dalának magasztosságát, orgonaszerűségét? Kovács Zalán László stílusos Bach-interpretációja tetszett, de számomra az igazi élménypillanatot, Oystein Baadsvik (sz. 1966.) norvég zeneszerző Fnugg című szóló tubára komponált művének tolmácsolása szerezte. A Fnugg jelentése a norvég világban ugyan apróság, semmi, semmiség, de mai kifejezéssel élve, nem semmi, ahogyan Kovács Zalán László előadta a norvég zeneszerző és világhírű tubaművész többszólamú szerzeményét. Zseniális volt, ahogyan Kovács Zalán előadásában a tubaszólam, az énekhang és a rövid ritmikus szavak polifóniája egységbe simult! Hogy mit fűzhetnék még a felhangzó viharos tapshoz? Csupán ennyit: Bravo, bravissimo!
Külön színfoltot jelentettek azok a jazz, tánc és filmzene világából inspirálódott rézfúvós kvintett átiratok, amelyek Claude Debussy (1862–1918) Le petit negre című zongoradarabjának, Johann Schrammel (1850–1893) Wien bleibt Wien című bécsi egyvelegének, és Lew Pollack (1895–1946) That's a plenty című ragtime-jának alapján készültek. Pozitív kisugárzású volt az a műsor végén felcsendülő filmzene egyveleg is, amelyben Farkas Antal játékfilmekben felhasznált magyar dallam-és ritmusvilága rondószerűen tért vissza Az operaház fantomja, a Volt egyszer egy Vadnyugat, a James Bond, a Csillagok háborúja, az Apáca show és a Final Countdown ismert daltöredékeit követően. A Cantores Ecclesiae Rézfúvós Együttes nagysikerű hangversenyét, a ráadásként játszott When the saints go marching in, Louis Armstrong örökzöldje zárta.
A csillogó hangszerek és fényes harmóniák bűvkörében, a Farkas utcai református templom őszt beharangozó Nyári hangversenysorozatának búcsúkoncertjén, egy felejthetetlen zenei élménnyel lettünk gazdagabbak.
(Borítókép: A Cantores Ecclesiae Rézfúvós Együttes koncertje zárta a nyári hangversenysorozatot)
