Egy év alatt megduplázódott a termelő-fogyasztók száma

Napokon belül rajtol a Zöld ház program idei kiírása

napelemek
Ebben az évben az E-On Energie Románia 3500 napelemrendszert szerelt fel magánházakra (Fotó: Rohonyi D. Iván/Illusztráció)
Egyre többen fordulnak a fenntartható energiaforrások felé, így fokozott népszerűségnek örvendenek a napelemek, amelyek akár egy egész család villanyáram-szükségletét is meg tudják termelni. Az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) adatai szerint Romániában a termelő-fogyasztók száma már meghaladja a 146 ezret, míg tavaly év közepén még csak mintegy 77 ezren voltak. A szinte exponenciális növekedés nem meglepő: az egyre magasabb energiaárak mellett a kezdeti befektetés néhány év alatt megtérül, utána pedig gyakorlatilag ingyen van az áram – a gyártók a rendszer különböző elemeire 10–15 év garanciát vállalnak. A tendencia vélhetően megmarad a továbbiakban is: a Környezetvédelmi Alap napokon belül kiírja az idei Fotovoltaikus Zöld ház programot, vagyis állami támogatásra lehet pályázni napelemrendszerekre, sőt az idén már a napelemek által termelt áram tárolását szolgáló akkumulátorok vásárlását is finanszírozza az állam.

ÖSSZFOGLALÓ

Havonta akár 10 ezer új termelő-fogyasztó csatlakozik rá a villanyáram-hálózatra Romániában – vonható le a következtetés az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) által közölt adatokból, amelyek szerint egy év alatt megduplázódott az ún. proszumerek száma: tavaly június végén 77 ezren voltak, idén június végén 146 ezren. Az általuk üzemeltett, vagyis a magánházakra szerelt napelemes pannók összkapacitása 1876 MW volt, ami meghaladja az ország napelemparkjainak a kapacitását (mintegy 1500 MW).

Megyék szerinti lebontásban a legtöbb termelő-fogyasztó (több mint 11 ezer) Ilfov megyében van, majd Temes (mintegy 7400), Bihar (5900) Dolj (5782), Arad (5500). következik a rangsorban, amelynek a másik végén Szilágy (1694), Tulcea (1595), Brăila (1400) és Krassó-Szörény (1300) megye található. 

Az ANRE becslései szerint az év végére a termelő-fogyasztók száma eléri majd a 200 ezret; ezt támasztja alá például az az adat, miszerint a tavalyi Fotovoltaikus Zöld ház program egyik engedélyezett szerelője, az E-On Energie Románia például az idei év első nyolc hónapjában mintegy 3500 napelemrendszert szerelt fel magánházakra, nyolcszor többet, mint 2023-ban. 

Az idei Fotovoltaikus Zöld ház program a tervek szerint szeptember 23-án kezdődne, legalábbis ezt nyilatkozta néhány hete Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter. Akárcsak tavaly, a programot régiónként hirdetik meg, régiókra lebontott, előre meghatározott kerettel. Tavaly egyébként minden régióban 2-3 perc alatt elfogytak az alapok, és vélhetően hasonló nagy lesz az érdeklődés az idén is, annál is inkább, hogy míg tavaly az állam 20 ezer lejes támogatást nyújtott, az idén ezt az összeget 30 ezer lejre növelték. Az idei program újdonsága, hogy az áram tárolására szükséges akkumulátorok vásárlását is finanszírozzák, amire eddig egyszer sem volt példa – egyébként az első alkalommal 2019-ben meghirdetett programnak az évek során összesen közel 130 ezer kedvezményezettje volt. Mindez azt is jelenti, hogy idén rekordméretű költségvetése lesz a programnak, kétmilliárd lej, ami becslések szerint mintegy 67 ezer személy támogatási igényére lesz elégséges. 

Laurenţiu-Adrian Neculaescu, a programot lebonyolító Környezetvédelmi Alap (AFM) igazgatója nemrég egyik sajtótájékoztatón szeptember 27-ét jelölte meg a program várható kezdési időpontjának, miután a szerelőcégek az AFM honlapján meghirdetett felhívás szerint szeptember 6-ától jelentkezhettek a programba. A jóváhagyott vállalatok névsorát várhatóan november első felében fogják nyilvánosságra hozni, majd a támogatási kérelmek elbírálása után a magánszemélyek közülük kiválasztják azt, akivel felszereltetik a napelemeket és a hozzá tartó rendszert. Az állami támogatást egyenesen a szerelőcégeknek utalják majd, amint elvégezték a munkát. 

A program szabályai nem változtak az előző kiíráshoz képest, így például minimum 3 KW-os rendszerre lehet támogatást igényelni. Neculaescu azt is elmondta, a programba való beiratkozáshoz minimális a szükséges dokumentumok száma: személyi igazolvány, adóigazolások a helyi önkormányzattól és az adóhatóságtól, azaz ANAF-tól (amelyek igazolják, hogy a magánszemélynek nincs adóssága), valamint a telekkönyvi kivonat. Az alkalmazás, amelyen keresztül a regisztráció történik, szintén ugyanaz maradt, mint tavaly; ez egyszerű és a terhelés ellenére jól működött az elmúlt évben. Ilyen vonatkozásban az egyetlen különbség a tavalyi kiíráshoz képest az, hogy idén már nem hagynak régiónként három napot a regisztrációra, hanem azok régiónként egy nap alatt történnek majd – három napra nem is nagyon van szükség, hisz a pénz percek alatt elfogyott… 

Butítsuk le a fájlokat

A tavalyi Fotovoltaikus Zöld ház programra egyik kollégánk is jelentkezett, sikeresen. Íme a tapasztalatai: „Miután nem a közép-erdélyi régióban kezdődött a program, látni lehetett, hogy mindenhol percek alatt elfogynak az alapok, és sejteni, hogy óriási lesz az igény itt is. Fel is készültem a „rohamra”. Előzőleg mindent elolvastam a témában, amit csak az interneten lehetett, és amit úgy gondoltam, hogy hasznos lehet, meg is valósítottam. Például a beszkennelt személyi igazolványt és egyéb dokumentumokat képfeldolgozó programban átméreteztem, hogy kisebb felbontásúak legyenek, ezzel ugyanis kisseb lesz a fájlméret is, vagyis gyorsabban fel lehet tölteni az AFM honlapján lévő applikációba. Minden másodperc számít… Ha jól emlékszem, 10 órára volt meghirdetve a „kapunyitás”, de én már fél órával előtte beléptem az AFM honlapján létrehozott fiókomba, majd 10 óra előtt néhány perccel már nagyjából 10 másodpercenként frissítettem az oldalt, hogy elkapjam a nyitást. A szükséges adatok kiválasztása (pl. hogy hány kW-os rendszert szeretnék) és a dokumentumok feltöltése, ha nem tévedek, 1 perc 38 másodpercbe került. És úgy rémlik, 2 perc 30 másodperc volt az az idő, amíg elfogytak az alapok… Ezután abban reménykedtem, hogy év végére már meg is tudom termelni az áramot magamnak, de aztán jött a pereskedés az egyik szerelőcég és az AFM között, így a programot felfüggesztették. De még előtte kiválasztottam a szerelőcéget, az egyik legnagyobb hazai szolgáltatót… lehet, hogy nem az ő ajánlata volt a legolcsóbb a piacon, de úgy gondoltam, egy ekkora cégnél, egyben országos energiaszolgáltatónál vélhetően gyorsabban működik majd az engedélyezési folyamat ahhoz, hogy termelő-fogyasztóvá váljak. Aztán idén tavasszal újraindult a program, majd előzetes egyeztetés alapján a cég csapata mondhatni impozáns erőkkel szállt ki májusban, hogy felszerelje a pannókat. Sajnos, a tető rossz állapota miatt ezt akkor halasztani kellett, de júliusban végre a helyükre kerültek. Üzembe is helyezték a rendszert, így nappal, jó időben már megtermeli azt az áramot, amit a háztartásunk használ. Egyelőre csak annyit, bár jóval többet is tudna termelni (egy nagyon egyszerű telefonos applikációval bármikor, bárhonnan láthatom, hogy épp mennyi áramot termelnek a pannóim és mennyi a fogyasztás a lakásban)… Ennek oka, hogy limitálva van a rendszer a házi használatra: a plusz áramot még nem tudom „beadni” az országos hálózatba, hogy aztán például éjszaka vagy esős-felhős napokon visszavegyem. Mert még nem vagyok termelő-fogyasztó: csak a rendszer kipróbálásakor, azaz üzembe helyezésekor íratják alá az ehhez szükséges papírokat, és onnan kezdve még 2-4 hónap, amíg jóváhagyják az iratcsomót és a szerződést. De lassan ez is meglesz. Addig is, olykor nap közben nézem a villanyórát, és nem tagadom: rendkívül jó érzés látni, hogy nem forog, miközben dolgozik a hűtő, a fagyasztó, a rádió, a számítógépem és még a mikrohullámú sütő is…