A BBC kedden, hírportálján arról számolt be, hogy újraindultak a tárgyalások Dohában a gázai tűzszünetről és az izraeli túszok szabadon bocsátásáról. Katar kulcsfontosságú közvetítő Izrael és a Hamász között, nem véletlen, hogy fővárosában zajlanak a felek közti egyeztetések. A BBC-nek névtelenül nyilatkozó, a tárgyalásokat ismerő palesztin tisztségviselő elmondta, a háború kitörése óta először tartanak közvetett tárgyalásokat Izrael és a Hamász küldöttségei ugyanabban az épületben.
A dohai tárgyalásokon jelen voltak mind Joe Biden hivatalban levő amerikai elnök, mind Donald Trump megválasztott államfő megbízottai. Mindkét amerikai tárgyalócsapat magának tulajdonítaná az egyeztetések lebonyolítását illetően a dicsőséget, ugyanakkor a BBC szerint Trump közelgő beiktatása is nyomásgyakorló tényező lehet az érdemi előrelépésre.
Izraeli tisztviselők szerint a tárgyalásokon elért előrelépés az Irán vezette közel-keleti tengely bukásának, az Aszad-rezsim szíriai összeomlásának és a Hezbollah libanoni vereségének köszönhető, ami nagyobb nyomást gyakorolt a Hamászra.
Donald Trump megválasztott elnök nyomásgyakorlása és fenyegetései segítettek a Hamászt az tárgyalóasztalhoz ültetni; Izrael mindkét csapattal – Biden megbízottjával, Brett McGurkkal és Trump emberével, Steve Witkoffal – együttműködött, a kormányok pedig egymással is egyeztettek - írta a The Times of Israel.
A Euronews közlése szerint a várható megállapodás három fázisból áll, a most hatályba lépő, 42 napig tartó első fázis azt jelenti, hogy a Hamász szabadon enged 33 „humanitárius” túszt (gyerekeket, nőket, katonanőket, időseket és betegeket), közülük hármat már az első napon. Izrael úgy véli, hogy a túszok többsége életben van, néhányan azonban már meghaltak, eddig legalábbis még nem kaptak megerősítést a státuszukról. Ugyanakkor, az IDF megkezdi fokozatos kivonulását a Gázai-övezetből, megtartva egy új biztonsági zónát és fenntartva jelenlétét a gázai-egyiptomi határsávon lévő, 14 kilométer hosszú ún. Philadelphi-folyosón; Izrael szabadon enged 1000 palesztint, közülük hozzávetőleg 190 olyant, aki 15 éves vagy annál hosszabb börtönbüntetését tölti. Köztük vannak a Hamász katonai szárnyának, az al-Kasszam Brigádoknak a különleges erőihez, a Nukhbához tartozó harcosok is.
A megállapodás második fázisában folytatódnak majd a tárgyalások a többi túsz szabadon engedéséről, a lemészárolt túszok holttesteinek átadásáról és az IDF további visszavonulásáról, emellett biztonsági protokollokat fogadnak el a Gáza északi részébe visszatérő palesztinok számára. A harmadik fázisban aztán szabadon engednek minden túszt, az izraeli hadsereg pedig csak ezután vonul ki az övezetből.
Izrael azt mindenesetre kikötötte, hogy „vezető terrorista gyilkosokat” nem engednek vissza Ciszjordániába, olyanokat pedig nem is engednek szabadon, akik részt vettek a Hamász október 7-i támadásában. Így továbbra sem kerül szabadlábra Marwan Barghouti, a palesztin intifáda egyik hírhedt vezetője, aki többszörös életfogytiglani börtönbüntetését tölti gyilkosságokért.
Az ENSZ szerint a gázai övezetben gyakorlatilag a teljes, 2,3 milliós lakosságnak el kellett hagynia a háború miatt lakóhelyét, és jelenleg tízből kilenc ember sátrakban él. Az enklávé Hamász által irányított egészségügyi minisztériuma szerint eddig több mint 46 500 ember vesztette életét az izraeli támadásokban.
Tél lévén, a gázai övezetben is esett a hőmérséklet, sokan megbetegedtek. Az esővíz és a szennyvíz elárasztotta az országot – írja a BBC. Bár a helyzet északon a legrosszabb, az ENSZ tisztviselői arra figyelmeztetnek, hogy Gáza egész területén súlyos gyógyszer-, élelmiszer-, szállás- és üzemanyaghiány van, és a humanitárius helyzetet „katasztrofálisnak” nevezik. Gáza középső és déli részén, ahol a legtöbb ember él, naponta tömött sorokban állnak a nélkülözők a nemzetközi segélyszervezetek által osztott élelemért.
