A zaklatás olyan cselekvések sorozata, amelyben a zaklató az áldozat akaratának ellenére folyamatosan behatol annak magánszférájába azzal a céllal, hogy kommunikáljon vele, félelmet keltve így az áldozatban. A zaklatás számtalan módon történhet: levelek, e-maileket küldésével, telefonhívásokkal, az áldozat követésével, a zaklató megjelenésével az áldozat otthonánál vagy munkahelyén, ajándékok küldésével vagy éppen fenyegetés révén.
A zaklató személyisége
Számos kutatás vizsgálta a zaklatók személyiségjegyeit, valamint azt, hogy van-e összefüggés a zaklató viselkedésének kialakulása és valamilyen mentális zavar között. Nagyon fontos ezeknek a kutatása, ugyanis ha sikerül megérteni a zaklatás mögötti pszichológiai és szociális tényezőket, ez nagyban hozzájárulhat a megelőzéshez, ezáltal pedig az áldozatok védelméhez is közelebb kerülhetünk.
Paul Mullen ausztrál pszichiáter számos kutatást végzett arról, milyen is lehet a zaklató személyisége. Ennek érdekében száznegyvenöt zaklató viselkedését tanulmányozta, amely során érdekes eredményekre jutott. A vizsgált esetek nagy részében, pontosan 79 százalékában a zaklató férfi, 39 százalék munkanélküli, és 52 százalék soha nem létesített szexuális kapcsolatot. A vizsgáltak mentális állapotát tekintve 43 főnél paranoid pszichotikus zavart állapítottak meg, amelyből 20 esetben szerelmi, 5 esetben pedig féltékenységi téboly állt a háttérben. A vizsgált személyek közül 74 embernél személyiségzavar volt az elsődleges diagnózis, és 59 pszichózisban szenvedő zaklatót azonosítottak.
Más kutatások is megerősítik, hogy a zaklatók többsége súlyos személyiségzavarral és önbizalomhiánmyal küzd. A leggyakoribb ilyen zavar a nárcisztikus személyiségzavar.
Az önbizalomhiánnyal küzdő zaklatókra jellemző a zaklatás azon formája, ahol nem kell személyes kontaktust felvenniük az áldozattal. Erre vezethetőek vissza a telefonos, internetes zaklatások, ugyanis ebben a helyzetben ők irányítanak, ezért biztonságban érzik magukat. A személyes találkozás alkalmával azonban könnyen kicsúszhat az irányítás a kezeik közül, és az áldozat váratlan, esetleges határozott fellépése könnyen kizökkentheti a zaklatót.
Egy másik személyiségzavar, amelyet a szakértők gyakran észlelnek a zaklatóknál, az a borderline személyiségzavar, amelyben a személy kiszámíthatatlan érzelmekkel és túlzott érzékenységgel bír az elutasítással és elhagyással szemben.
A zaklatás gyakran megvalósulhat olyan formában is, amikor a zaklató az áldozat személyét vagy jóhírnevét próbálja bemocskolni az áldozat családja előtt, vagy akár a munkahelyén is rosszindulaú pletykák, sértések terjesztésével.
A női zaklatók esetében a helyzet némileg eltérő; célpontként jellemzően ismeretlen embereket tűznek ki, mint például híres emberek, vagy más „ideálok”.
A rögeszmés zaklató a legveszélyesebb
A kutatások ezt a típust tartják a legveszélyesebbnek, hiszen a rögeszmés zaklatók a leghajlamosabbak áldozatukat fizikailag bántalmazni, vagy egyéb vagyontárgyaiban, értékeiben kárt tenni.
Ezek a zaklatók általában kapcsolatban álltak áldozatukkal, tehát valamelyest – akár jobban vagy kevésbe – ismerik azt, és éppen emiatt lehetnek veszélyesek, mert ismerhetik az áldozat szokásait, életvitelét, gyengeségeit, így akár könnyebben tudják támadni is.
Miután a kapcsolatuk megszakad, a zaklató megpróbálkozik a béküléssel, azonban ha visszautasítják, hatalmas kudarcként éli meg, ezért bosszút akar állni; ez a túlzott harag, bosszúvágy könnyen fizikai erőszakká válik. Itt nem csak romantikus partnerről lehet szó, hanem akár egy szülőről, munkatársról vagy ismerősről.
A zaklatók már egészen gyermekkortól kötődési nehézségekkel küzdenek. Jellemző, hogy ezek az emberek nem kaptak megfelelő anyai szeretet, ragaszkodást, és a zaklató ezt a hiányt próbálja kierőszakolni az áldozattól. A sikertelen kapcsolatok felnőttkorban is jellemzőek.
Az idegen áldozat
A kutatások alá támasztják, hogy a legtöbb esetben a zaklató ismeri az áldozatát. Vannak azonban olyan esetek is, amikor valaki egy teljesen idegen személyt kezd el zaklatani. Hogyan történhet ez meg? A zaklató bármilyen környezetben, akár az utcán, egy boltban félre ért egy gesztust, amitől beindul a fantáziája. Felépít magában egy teljes világot, és a fantáziálgatás odáig fajul, hogy már ő maga sem tud különbséget tenni a fantázia és a valóság között.
A zaklató ekkor úgy kezd el viselkedni, mintha valóban kapcsolatban állna az idegennel; megkeresi a közösségi oldalakon, üzeneteket küld neki, esetleg megszerzi a telefonszámát, vagy akár ajándékokat küldözget. Utóbbi esetben eleinte nehéz eldönteni, hogy valóban zaklatásról van szó, vagy csak kedves gesztustól, ezért az áldozat egyaránt érezheti magát megfélemlítve és elbűvölve a viselkedéstől. Ez az ellentmondásos érzés megnehezítheti a leendő áldozatok számára, hogy kilépjenek a zaklató helyzetből.
A pszichiátriai szakirodalom említést tesz az erotomániáról is, amely egy olyan téveszme, amikor valaki meg van győződve arról, hogy egy másik ember szerelmes belé, ám ez a valóságban nem igaz. Gyakori eset, amikor valaki egy híres ember megszállottja, üldözi azt és könyörög, hogy vallja be az igazat, vagy legalábbis azt, amit ő igaznak vél. Az áldozat ebben az esetben lehet a zaklató által ismert személy, vagy idegen is.
Nem szabad megsajnálni a zaklatót!
Fontos, a zaklatót soha nem szabad megsajnálni. Nem szabad sajnálatból ,,csak egyszer’’ találkozni vele, ugyanis ezt a zaklató egyértelműen biztatásnak veszi. Ezután már veszélyesebb nemet mondani, ugyanis a zaklató a saját fantáziavilágában már elérte, amit akart, azonban, ha ekkor érkezik az elutasítás, akkor kezd el erőszakosan viselkedni, majd bosszút állni.
Szakértők szerint a legjobb megközelítés a határozott, de tiszteletteljes visszautasítás. Nem szabad velük vitába bocsátkozni, mert az csak még nagyobb indulatot kelthet a zaklatóban. Ugyanakkor lényeges, hogy az üzeneteket megőrizzük, mivel ezek feljelentés esetén értékes bizonyítékként szolgálhatnak.
A zaklatás bűncselekménynek minősül és a zaklatóval szemben feljelentést lehet tenni. A román törvénykezés a zaklatást pénzbüntetéssel, illetve háromtól hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel büntetheti.
Kép alá: Miután a kapcsolatuk megszakad, a zaklató megpróbálkozik a béküléssel, azonban ha visszautasítják, hatalmas kudarcként éli meg, ezért bosszút akar állni…
