"Ott a legjobb, ahol a sör a leghidegebb" - hallottam egyszer valakit elmélkedni a városok diákéletéről. Ennek fényében kimondottan fontosnak tartom, hogy mielőtt eldöntenénk, hogyan, de pláné hol tovább, elsősorban a különböző városok diákéletébe nyerjünk betekintést. Azon városokéba, ahova sokan mennek az erdélyi térségből.
Legtöbben úgy ismerjük Kolozsvárt, mint Erdély "fővárosát". Az egykori Magyar Királyság egyik legfontosabb települése volt. Számos fontos történelmi esemény és ember kapcsolódik ehhez a helyszínhez, így nem meglepő, hogy rendesen beleégett az „egyetemes” magyar köztudatba az idők során.
Kolozsvár 2015-ben nyerte el az ifjúsági főváros címet, ami nem meglepő, tekintve, hogy a város tizenegy egyetemére és főiskolájára hozzávetőlegesen 100 000 hallgató iratkozik be. Ha fiatalos környezetet keresel, virágzó egyetemi élettel és éjszakai szórakozási lehetőségekkel, Kolozsvár az a hely, amit választanod kell. Ha elég nagyokat akarsz a bulizni, akkor a megfelelő helyre érkeztél. Itt kell megemlítenünk: a város nagyjából ugyanannyi magyar él, mint mondjuk Zalaegerszegen, Sopronban vagy Békéscsabán, persze más „szórásban”, az itteni magyar lakosság számaránya alig 17 százalék. Más szavakkal, ha megteszed a kellő erőfeszítéseket, megtalálhatod a tökéletes társaságot, ami nem lesz nehéz, tekintve, hogy Kolozsvárt – többek közt - Európa legbefogadóbb városának nevezték el.
Idén sajnos nehezebb volt partikba járni, mivel nem engedélyezték a bulikat a járvány miatt. Ennek ellenére a polgármester bejelentette, hogy Erdély legnagyobb fesztiválját mégis megtartják vagy augusztusban, vagy szeptemberben. Reméljük, hogy igaza lesz. A kormány több korlátozás enyhítéséről döntött június 1-jétől. Klubokat, bárokat és diszkókat nyitottak meg 50 százalékos befogadóképességgel az oltottak számára. Ezen kívül június 1-jétől nagy rendezvényeket lehet szervezni szabad térben, 1000 résztvevőig, ha bizonyítják, hogy megkapták mindkét adag oltást, vagy ha negatív PCR-teszt áll a rendelkezésükre, illetve annak igazolása, hogy átestek a betegségen.
"A család meg van győződve, hogy jó ügyvéd leszek..."
Megkérdeztük több idén elballagott fiatalt, hogy milyen szempontok szerint választják ki, milyen egyetemre szeretnének menni. V. G. a jogot választaná, mert a családjának szent meggyőződése: minden tehetsége megvan ahhoz, hogy egy jó ügyvéd legyen. Először tehát ügyvéd szeretne lenni, azután pedig bíró. Csak annyi az elvárása, ami az egyetemet illeti. hogy miután befejezi tanulmányait, stabil karrierje legyen.
J. B. a képzőművészeti egyetemre iratkozik - művész akar lenni. Már fiatal kora óta rajzol, lényegében az oviban kezdte el „pályafutását”. Azt várja az egyetemi évektől, hogy sok olyan dolgot halljon, amikről eddig senki se beszélt neki, és ezeket fel tudja majd használni a későbbiekben. V. G. M. geológiára szeretne menni, mert édesapja is ezzel foglalkozott. Neki is nagyon tetszik ez a szakma és tovább akarja vinni a családi hagyományt. Abban reménykedik, hogy az egyetem rendesen fel fogja készíteni a munkára, hiszen nem akar csalódást okozni a családjának.
Olyan ballagóval is találkoztunk, aki nem szeretne egyetemre menni, mert inkább a családi vállalkozásba szállna be. O. G. például asztalos szeretne lenni, mivel már gyermek kora óta segít a szüleinek ebben a munkában.
S. T. a sportegyetemet választja, mivel úgy gondolja, hogy sport nélkül nem lehet élni. Már fiatal kora óta járt focizni, kosarazni és boxolni is, és nem hiszi, hogy abba fogja valaha hagyni. Sportrendezvény-szervező szeretne lenni, de ha az nem jön össze, akkor inkább tornatanár. T. Á. nagyon szereti a történelmet és gyerekkori álma az, hogy régész legyen. Elvárja az egyetemtől, hogy felkészítsek rendesen a szakmára, hogy elismert szakember válhassék belőle. L. P. kedvenc tantárgya a fizika már 6-ik osztály óta és ezért menne fizika szakra. Nagyon kíváncsi, hogy mit lehet „kihozni” fizikával az életben. Azt se tartja elképzelhetetlennek, hogy fizika tanár lesz.
A ballagók először az érettségi vizsgán kell átessenek és azután jönnek a felvételik. A járványhelyzet miatt sok egyetem eltörölte a felvételit, de nem az összes felsőfokú oktatási intézményre jellemző ez.
Magyari: Nincs túlképzés
Magyari Tivadar szociológus, az RMDSZ oktatással foglalkozó ügyvezető alelnöke több kérdésünkre is válaszolt. Elmondta: a ballagóknak arra kellene elsősorban oda figyelnie, hogy lehetőleg régóta létező, minél több szakkal rendelkező, tehát átfogó, nagyvárosi egyetemet válasszanak, ezzel nagyobb az esély arra, hogy alapos oktatási szolgáltatásba legyen részük. Romániában általában nincs felsőoktatási túlképzés, hiszen az országban 30 százalék alatti az egyetemet végzettek aránya, amíg az EU-s átlag 40 százalék felett van, magyarázta.
Kolozsváron nincsenek "hiányszakmák", hiszen ez az ország egyik legtöbb egyetemi szakkal rendelkező központja. Ha valamilyen értelmiségi szakmában adott helyen, adott időben (mert ez sem egyformán történik az országban) hiány van, akkor az jellemzően azért lép fel, mert a fiatalok nem választják az illető szakképesítést. Ilyenek például egyes tanárképző szakok – tette hozzá a szociológus.
Borítókép: Planetárium/Serar Szabolcs - képünk ilklusztráció
