A Reveal Marketing Research közvéleménykutató intézet felmérése szerint a romániai szülőknek mindössze 34 százaléka – tehát alig egyharmada – gondolja azt, hogy a hagyományos oktatás képes felkészíteni a gyermeket az életre. Ezzel a felfogással a vidéken élő gyermekek szüleinek 39 százaléka, míg a városi gyerekek szüleinek 32 százaléka ért egyet.
Az adatok szerint a romániaiak 71 százaléka állítja, hogy a tanulmányaikat frissen végzettek nehezen találnak munkahelyet. A megkérdezettek szerint a fiatalok munkanélküliségének fő okai a gyakorlati tapasztalat hiánya (59%), a munkáltatók túl magas követelményei (48%), a lehetőségek hiánya a lakóhelyükön (42%), a túl magas fizetési elvárások (42%) és a korlátozott kilátásokkal rendelkező szakok választása (28%). A túl magas munkáltatói követelményeket a városi lakosok (51%) jelentősebb problémának tartják, mint a vidéki lakosok (43%). A fiatal diplomások munkanélküliségének csökkentése érdekében a leghatékonyabb intézkedések közé kellene sorolni az oktatási intézmények és a munkaadók közötti együttműködés javítását (56%), a fiatalok irányítását a munkaerőpiacon keresett szakterületek felé (53%), több gyakornoki és szakmai gyakorlati program kidolgozását (44%) és vonzóbb fizetések felajánlását (43%). A válaszadók többsége a kormányt tartja elsősorban felelősnek a fiatal diplomások munkanélküliségének csökkentéséért (42%), ezt követik a munkaadók (18%), maguk a fiatalok (10%) és az oktatási intézmények (9%).
– A hagyományos oktatás alatt sokan sokfélét értenek. Ennek a felmérésnek az idevonatkozó része inkább arról szól, hogy ebben a változó világban azt a tudást, amit a gyerekek megszereznek az oktatási rendszerben, nem feltétlenül hasznosítják, nem tudnak olyan könnyen abban a szakmában elhelyezkedni, mint ahogy szeretnének. Ötven évvel ezelőtt a gyermekeknek már az iskolában kijelöltek egy életutat. A középiskola vagy az egyetem elvégzése után elhelyezkedtek valahol, és rendszerint ugyanonnan mentek nyugdíjba. Teljesen más a világ most. Nem várható el a hagyományos oktatási módszerektől olyan felkészítése a diákoknak, hogy azok egyből megtalálják helyüket ebben a változó világban. Sokkal dinamikusabb ma a világ, amelyben elsősorban gondolkodásra, könnyebb tanulásra, gyors váltásra kellene felkészíteni a fiatalokat, arra, hogy ilyen technológiai robbanás közepette miként tudják megszervezni az életüket úgy, hogy megálljanak a lábukon és hosszú távon boldoguljanak. Ez a nagy kihívás, amire tökéletes választ eddig senki nem adott, de folyamatosan vannak próbálkozások. Ahol a közelmúltban nagyon komoly oktatási előrelépés történt, az például Távol-Kelet, Dél-Korea, Szingapúr, itt a tanulók a legmagasabb átlagokat érik el a nemzetközi felmérések során. Érdekes módon ott nem a sokat dicsért finn modellt koppintották le, hanem teljesen más, inkább a hagyományos oktatáshoz hasonlító módszert honosítottak meg. Tökéletes, mindenhol beváló oktatási módszer nincs. Az új romániai tanügyi törvény hatékonysága sem ismert, alig egyéves, az alkalmazása sem történt meg minden területen – nyilatkozta a Szabadságnak Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD-hez) tartozó országokban évenként több mint 14.000 dollárt fordítanak minden diákra, míg Romániában évente csak valamivel több mint 6000 dollárt. Az OECD országokban a GDP 4,9 %-át különítik el az oktatásra, míg Romániában ez az arány csak 2,5%.
– Téved, aki azt gondolja, hogy az oktatás modernizációja pénzforrás nélkül megvalósítható. Romániában komoly problémát jelent, ki hova születik bele a társadalomba, és milyen iskolába jut el. Egy nagyvárosi, belvárosi iskolában más élethelyzetben találja magát a diák, mint egy szegregált környezetben élő. A probléma megoldásához pénz kell, amiből mindenekelőtt az iskolások napi meleg ebédjét, a délutáni oktatás költségeit fedezik. Az Iskola Alapítvány által működtetett délutáni oktatás nagyon sikeres, de nem vállalhatjuk át az állam feladatát. A délutáni oktatás lehetőséget biztosít a gyengébb eredményt elért tanulók felzárkóztatására, és a kiváló képességű gyermekek fejlesztésére is. Románia, ha azt gondolja, hogy meg tudja spórolni ezeket a költségeket, és meg tudja oldani a társadalmi integrációt és a pályaorientációt finanszírozás nélkül, akkor nagyon téved. Ha pedig nem szánja rá a forrásokat, akkor az idézett felmérés pár év múlva még rosszabb képet mutat – összegzett Szabó Ödön.
