Az államnak nincs stratégiája – hát irány külföld…
ÖSSZEFOGLALÓ
Az utóbbi években a saját egzisztencia megteremtése, az önálló élet megkezdése kitolódik a nyugati társadalmakban, ami összetett okokkal magyarázható: a fiatalok életstílusának és értékeinek változásával, a külső feltételek alakulásával. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy manapság egyre nehezebb megteremteni az önálló lakhatáshoz szükséges anyagi feltételeket, ami a szülőkre is jelentős terhet ró – vezette fel közvélemény-kutatása eredményének ismertetését a magyarországi Ifjúságkutató Intézet, amely a felmérésben a szülők szerepét vizsgálta a fiatalok önállósodásában.
A kutatás alapját képező adatfelvétel (amelyet Közép-Európa szakértője, médiafigyelője és piackutatója, a CEPER készített) 2023 áprilisában zajlott Ausztriában, Bulgáriában, Csehországban, Észak-Macedóniában, Horvátországban, Lengyelországban, Magyarországon, Montenegróban, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában és Szlovéniában, országonként ezer ember megkérdezésével.
A nemzetközi kutatásban arról kérdezték az európaiakat, hogy véleményük szerint hány éves korig kell a szülőknek anyagilag és lakhatás biztosításával támogatniuk gyermekük önállósodását. A tizenkét vizsgált országban a megkérdezettek átlagosan 24 éves korig látták szükségesnek a fiatal felnőttek segítését. A legtovább a romániaiak (átlagosan 26 éves korig), míg a legkevesebb ideig a délszlávok (a horvátok, szlovének, montenegróiak, átlagosan 23 éves korig) szerint fontos a gyermek önállóvá válásának támogatása. Magyarországon a megkérdezettek szintén 24 éves kornál húznák meg a határt – ismertették.
Az intézet felmérése szerint a fiatalok lakhatásának megoldásában a szülői szerepvállalást átlagosan a megkérdezettek 71 százaléka tartja szükségesnek. A szerbeknek, horvátoknak és osztrákoknak több mint 80 százaléka, a szlovákoknak 56 százaléka, a szlovénoknak pedig 47 százaléka ért egyet azzal, hogy elköltözése után gyermekének lakóhelyéről a szülő gondoskodjon.
A közvélemény-kutatásban részt vevők a felnőttkorú fiatalok anyagi támogatását valamivel nagyobb arányban érezték szükségesnek, mint lakhatásuk megoldását. A pénzügyi támogatásról a magyarok véleménye csaknem megegyezik a vizsgált országok átlagával: ugyanis 76 százalékuk szerint várható el, hogy felnőtt gyermeke önállósodásához a szülő pénzügyi segítséget adjon. A két szélsőséget a szerbek és az északmacedónok jelentik: Szerbiában a megkérdezettek 90 százaléka szerint kell anyagi segítséget nyújtaniuk a szülőknek, míg Észak-Macedóniában csak 58 százalékuk véli ugyanezt.
A szülők anyagi támogatására bizony nagy szükségük van a fiataloknak, hiszen pályakezdőként nehéz elhelyezkedniük, és kisebb a fizetésük is, mint a már néhány éve dolgozó tapasztaltabb kollégáknak – ha egyáltalán találnak a szakmájuknak megfelelő állást és nem pincérkedni vagy taxizni kényszerülnek. Ami tény: az Eurostat február végén nyilvánosságra hozott adatai szerint 2022-ben az Európai Unióban a fiatalok 6,1%-a élt súlyos anyagi és társadalmi nélkülözésben (a teljes népesség körében ez az arány valamivel magasabb, 6,7 százalék volt), amely arány Romániában (25,4%), Bulgáriában (18,6%) és Görögországban (14,9%) volt a legmagasabb. A másik oldalon Szlovénia, Ausztria, Luxemburg, Horvátország, Lengyelország, Csehország, Hollandia, Észtország, Málta, Ciprus, Finnország és Svédország áll, ezekben a tagállamokban az arány 3% alatti volt.
Az Eurostat azt is megállapította felmérésében, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya (24,5%) magasabb a fiatalok körében, mint a teljes lakosság, azaz az általános népesség esetében (21,6%).
Összefoglalva tehát a két felmérés Romániára vonatkozó adatait, elmondhatjuk: miközben a szülők nálunk támogatják a legtovább anyagilag a felnőtté váló gyermekeiket, mégis minden negyedik hazai fiatal felnőtt súlyos anyagi és társadalmi nélkülözésben él. Ennek tudatában pedig egyáltalán nem meglepő, hogy – miután a mindenkori kormányoknak nem volt, illetve nincs stratégiája a helyzet kezelésére – egyre több fiatal keresi a boldogulást, illetve a jobb megélhetést külföldön.
Ezt támasztja alá a Nemzetközi Migrációs Szervezet korábbi, 2021 végén bemutatott jelentése, amely szerint négymillió romániai élt külföldön, ezzel Románia világviszonylatban a 17. helyen állt a migrációs származási országok sorában. A legutóbbi népszámlálás, illetve a külügyminisztérium adatai ennél is drámaibb képet mutatnak: a külföldön lakó és tartózkodó románok számát már 5,7-6 millióra becsülik olyan körülmények között, hogy sokan nem is szerepelnek a hivatalos feljegyzésekben…
