A politikus kifejtette, a közigazgatási törvénykönyv eddigi munkálatainak egyik legfontosabb megvalósítása a kisebbségi jogok jelentős kiterjesztése. Az RMDSZ javaslatára ezután a kisebbség nyelvén is ki kell írni az utcák, terek, parkok nevét is ott, ahol egy adott kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot. Kiterjesztették továbbá az anyanyelvhasználatot a prefektúra intézményére, illetve a helyi és megyei önkormányzatok többségi tulajdonában lévő, közérdeket ellátó kereskedelmi társaságokra, mint például a közszállítási vállalatok, víz- és hőszolgáltatók. Bekerült a törvény szövegébe az RMDSZ azon javaslata is, amely anyanyelvű formanyomtatványok bevezetésével segítené a kisebbségi személyek ügyintézését azokban az önkormányzatokban, ahol az adott kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot. Pozitív változás az is, hogy ezután nem lesz kötelező a húsz százalékos számarány ahhoz, hogy érvényesítsék a kisebbségi jogokat az önkormányzatok.
Elfogadta például a jogszabályt vitató különbizottság azt a decentralizációs javaslatukat, amelynek értelmében ezután a prefektus alárendeltségéből a megyei tanács hatáskörébe kerül át a jogosítvány-kibocsátási és gépjármű-bejegyzési közszolgáltatás. Az intézkedés következtében várhatóan javulni és gyorsulni fognak ezek a szolgáltatások, hiszen a megyei tanácsnak lehetősége lesz a megfelelő infrastruktúra biztosításával ezt elősegíteni” – összegezte Cseke Attila.
A közigazgatási törvény tervezete a szenátusból a képviselőház asztalára kerül, amely a végső döntést hozza a kérdésben.
