Az RMDSZ elnöke rámutatott a közigazgatási kódex hosszú távon meghatározza a helyi közigazgatás működését és az önkormányzatok szerepét, de feltételezése szerint a tervezetet, amelyhez már a kormány is módosításokat javasolt, nem politikusok, hanem olyan alacsonyabb rangú hivatalnokok dolgozták ki, akiknek a központosítás az érdekük.
Kelemen Hunor a hibák egyikeként a prefektusi hivatal intézményének, a prefektus (a kormány megyei képviselője) hatáskörének megerősítését nevezte meg. A prefektus jelentené ezentúl a törvényesség garanciáját, a minisztériumok csakis rajta keresztül kommunikálhatnának alárendelt intézményeikkel. A prefektus nemcsak felügyelné, hanem ellenőrizné is az önkormányzatok döntéseinek törvényességét: az RMDSZ elnöke szerint ez már túllép az alkotmány keretein.
A kódex előírná, hogy a jegyző jóváhagyása nélkül ne lehessen közvitára bocsátani egy határozattervezetet. Az RMDSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy a jegyző, aki nem választott tisztségviselő, megbéníthassa a helyi és megyei tanács működését.
A megyei tanács elnökének, alelnökének és az alpolgármesterek leváltásához ma a megyei és helyi tanács kétharmados többségére van szükség - az új közigazgatási törvénytervezet ehelyett egyszerű többséget javasol, amely az önkormányzatok működésének stabilitását gátolja - tett hozzá Kelemen Hunor. Sokkal súlyosabban érintené a módosítás a közvagyon épületek megvásárlására és eladására vonatkozó határozatokat, az ezekről szóló döntéseknél az RMDSZ szerint fontos lenne megtartani a kétharmados többséget.
Az RFI-nek adott interjúja során Kelemen Hunort a korrupcióellenes főügyész menesztése körüli politikai vitáról is kérdezték. Az RMDSZ elnöke azt mondta: senkit sem lepett meg, hogy Klaus Johannis államfő megtagadta a főügyész leváltását, azt azonban sokkal súlyosabb gondnak nevezte, hogy a hírszerző szolgálat a DNA-val, és az igazságszolgáltatás többi intézményével is titkos együttműködési megállapodásokat kötött.
Úgy értékelte: nem lehet független az igazságszolgáltatásról beszélni, miután nemcsak a vádhatóságokat, hanem a bíróságokat is "más intézmények" alá sorolták. "Ez sérti az alkotmányt, az alkotmányos elveket, a hatalmi ágak elkülönítésének elvét" - szögezte le az RMDSZ elnöke, hozzátéve: úgy kell módosítani a törvényes keretet, hogy többé ilyesmi ne fordulhasson elő.
