Az érdekvédelmi szövetség bemutatta EP-választási programját
A május 26-i választás után új összetételben létrejövő Európai Bizottság (EB) asztalára várhatóan novemberben teszik le az RMDSZ által elindított és az EU 1,3 millió polgára által támogatott Minority SafePack kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést. Kelemen Hunor hangsúlyozta: az Európai Unió sokat változott, de még változás előtt áll, s azt akarják, hogy a változás részévé tegyék az őshonos kisebbségek kérdést. Úgy vélte, az erdélyi magyarság számára nincs alternatívája az Európai Uniónak, amely a jövőben a közösségekről, az emberekről, a régiókról kell szólnia.
„Az Európai Unió (EU) hosszú utat tett meg az Európai Szén- és Acélközösség létrehozása óta, sokat változott, de most újra változnia kell. Hiszünk abban, hogy az EU a változások tartalmává tudja tenni az őshonos kisebbségek ügyét” – jelentette ki Kelemen Hunor csütörtökön, Kolozsváron. Az RMDSZ elnöke a szövetség európai parlamenti listáján szereplő első négy jelölttel – Winkler Gyulával, Vincze Lóránttal, Hegedüs Csillával és Oltean Csongorral – közösen panelbeszélgetés keretében ismertették mindazokat a célkitűzéseket, amelyek megvalósításáért síkra szállnak a május 26-i választásokon.
Az RMDSZ tud helyzetet teremteni az unió politikájábanKelemen Hunor felvezetőjében elmondta: az Erős Európát, fejlődő Erdélyt című választási programjukban igyekeznek minden olyan kérdésre választ adni, amelyek a romániai magyar közösség számára fontosak, külön kiemelve a Minority SafePack kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést. Úgy vélte, az RMDSZ ennek elindításával bebizonyította, hogy tud helyzetet teremteni az unió politikájában, egy erős kárpát-medencei képviselet kialakításával pedig lehetőség nyílik gyorsabban elérni a kívánt eredményeket.
A politikus ugyanakkor kiemelte, az EU-nak változnia kell és változni is fog. Véleménye szerint a jövő Európájának nem az intézményekről, hanem elsősorban az emberekről, a helyi közösségekről és a régiókról kell szólnia, s Brüsszelnek az ő érdekeiket figyelembe véve kell döntéseket hoznia. Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: nem létezik más alternatíva az erdélyi magyarság számára, mint az EU, és mindez érvényes Románia és az összes tagállam esetében is.
Az RMDSZ EP-jelöltlistáját vezető Winkler Gyula a választási program gazdasági részének főbb pontjaira hívta fel a figyelmet. Ebben elsősorban a családi és közösségi gazdálkodás megerősítésére kívánnak hangsúlyt fektetni, ennek érdekében növelni szeretnék a terület alapú támogatásokat, amelyet a tagállamok egy része csökkenteni akar 2021-től, ami viszont nem kedvező az erdélyi gazdáknak, és több mint 200 ezer magyar embert érintene. Fontosnak tartják továbbá a fölösleges bürokrácia kiküszöbölését, hogy a gazdák egyszerűbben pályázhassanak uniós támogatásokra, amelyek nagy segítséget nyújthat a vidékek, helyi közösségek gazdasági-társadalmi megerősödéséhez, növelhetik versenyképességüket, vonzóvá tehetik a fiatalok számára ezt az életpályát. Az EP-jelölt kiemelte még a kettős mérce megszüntetésének fontosságát a keleti tagállamokkal szemben, Románia mielőbbi csatlakozását a Schengen-övezethez, valamint az euró bevezetésének támogatását.
„Legyen európai törvény a kisebbségek védelmében”„Legyen európai törvény a kisebbségek védelmében” – hangoztatta Vincze Lóránt EP-jelölt, aki egyben a FUEN elnöki tisztségét is betölti. Az RMDSZ fontos célkitűzése, hogy az őshonos kisebbségek megbecsülésben és védelemben részesüljenek, és jogaik érvényesüljenek – hangsúlyozta. Úgy vélte, az RMDSZ által kezdeményezett Minority SafePack-el sikerült egy nyomásgyakorló eszközt kialakítani, hiszen az összegyűjtött 1,3 millió aláírást az uniós döntéshozók nem seperhetik le az asztalról, ám ahhoz, hogy annyi év munkája ne vesszen kárba, erős magyar képviselet szükséges az EP-ben. A jogalkotási folyamat ugyanis most következik: a tervek szerint novemberben nyújtanák be kérésüket az új összetételű Európai Bizottságnak. A vonatkozó jogszabályokban többek között rögzítenék, hogy uniós törvény védje nemzeti szimbólumainkat és garantálja anyanyelvhasználati jogainkat, valamint büntessék azokat, akik himnuszainkra támadnak stb. Az európai kisebbségvédelmi törvény elfogadtatása hosszabb folyamat lesz, ennek megvalósításához több lépcsős törvényhozás szükséges – mondta az EP-jelölt.
Hegedüs Csilla egy olyan Európát képzel el a jövőben, amely képes megvédeni az őshonos kisebbségeket. „Egyrészt több tiszteletet akarunk, másrészt ismerjenek el értékalkotó közösségként” – hangsúlyozta az EP-jelölt. Meglátása szerint folyamatosan ismertetni kell az uniós döntéshozókkal a közösségünket ért jogtiprásokat, továbbá el kell hozni Erdélybe az európai politikusokat, hogy személyesen ismerhessék meg gondjainkat és értékeinket egyaránt. Fontosnak tartja továbbá a megyei, regionális és helyi fejlesztéseket, ezek megvalósítása érdekében pedig az uniós alapok megszerzését. Külön kiemelte azt, hogy kulturális örökségünk felújítására az EU az elmúlt tizenegy évben 168 millió eurót költött, ami több mint amennyit a román állam száz év alatt fordított erre. Hegedüs szerint a jövőben arra kell törekedni, hogy a támogatások megmaradjanak és növekedjenek, ennek érdekében pedig csökkenteni kell a pályázással járó bürokráciát.
A fiatalokat képviselő Oltean Csongor elsősorban annak az új nemzedéknek a nevében szólt, akik 1989 után születtek. „Úgy beszélnek sokan a fiatalokról, hogy elhagyják az országot, és nem lesz, aki majd eltartsa a nyugdíjasokat” – mondta az EP-jelölt. Az ő céljuk elsősorban az, hogy a fiatalok számára olyan otthont teremtsenek, ahova érdemes visszatérni. Ennek érdekében uniós fejlesztési programok segítségével szeretnének lehetőségeket teremteni a fiatal vállalkozók számára. Kérik továbbá, hogy az Erasmus programban szerepeljen az őshonos kisebbségek helyzetével, illetve a többnyelvűséggel foglalkozó projektek finanszírozása, de síkra szállnak a versenyképes, nyugat-európai szintű oktatásért is, illetve modern szakoktatást szeretnének uniós támogatással.
Újságírói kérdésekre Kelemen Hunor kifejtette: bízik abban, hogy az EP-be való bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt sikerül elérni. Remélik, hogy jó eséllyel sikerül megszólítani azokat a választókat, akik még bizonytalanok. Ami a jelöltlistán ötödik helyre visszacsúszott EP-képviselő, Sógor Csaba személyét illeti, az RMDSZ elnöke elmondta: szükségük van a továbbiakban is a politikus munkájára. A „várkapun kívül nem hagyunk senkit”, megtaláljuk a helyét és lesz feladata az elkövetkező években is – tette hozzá.
Stratégiai partnerségi viszony a magyarországi kormánypártokkalAz RMDSZ-nek a Fidesszel való viszonyáról Kelemen elmondta: a magyarországi kormánypártokkal való stratégiai partnerségi viszony nem új, teljesen természetes tehát, hogy akárcsak az előző években most is együtt szerepeljenek a választási kampányban. Kelemen Hunor szerint a Fidesz helye az Európai Néppártban (EPP) van, kifejezve reményét, hogy a május 26-i választások után az EPP a Fidesszel együtt egy erős parlamenti frakciót alakíthat majd.
