Az RMDSZ 2024-ben is önálló polgármesterjelöltet indít Kolozsváron
– Nyilván, minden felgyorsul. A belső határidők szempontjából az összevonás szorosabbá, „pörgősebbé” teszi a felkészülést, az előválasztások megszervezését. Az EP-választások esetében is van előválasztás, de az eljárás szempontjából ott egyszerűbb, mert a SZÁT rangsorolja a jelölteket, amit egy ülés keretében meg lehet ejteni. Egyéni jelentkezés van, a jelölteknek kérni kell a megyei, illetve a társult civil szervezetek támogatását. Jelenleg a jelentkezési procedúra még folyamatban van, a rangsoroló SZÁT-ülést március 1-jére időzítették.
Az önkormányzati választások esetében más a helyzet: van, ahol közgyűlés rangsorol, máshol, ahol több jelölt is van, urnás előválasztás lesz, ami nagyobb legitimitást ad a jelöltnek. Arra kell viszont vigyáznunk, hogy az előválasztások ne mélyítsenek el olyan törésvonalakat a szervezetben, amelyek kihatással lehetnek a választások eredményére. Ezt tanácsoltam a Kolozs megyei önkormányzati tisztségviselőkkel való megbeszélésen is: a politikában ugyan nem lehet teljességgel kizárni az egyéni érdekeket, én viszont mindenkit arra kértem, hogy most a közösség érdekét helyezze előtérbe, csak így érhetünk el jó eredményeket – magyarázta Csoma Botond.
Az RMDSZ-nek sajátos a helyzete ebben a történetben
Az összevonás mellett az egyik érv a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői szerint a választásokon való részvétel növelése, ami „jót tesz” a demokráciának. Elmondásuk szerint a legnagyobb érdeklődés rendszerint az önkormányzati választásokat övezi, azt remélik, hogy ez a szavazási kedv kihat majd az EP-választásokra is. Mennyire megalapozott ez az elvárás? – kérdeztem.
– Amit a pártelnökök mondtak, miszerint az önkormányzati választásokon nagyobb a részvétel, mint az EP-n, nem felétlenül felel meg a valóságnak. 2019-ben például nagyobb volt az EP-részvétel (51 százalék), mint a 2016-os (48,4 százalék), illetve 2020-as (46 százalék) önkormányzati választásokon. Igaz, hogy 2020-ban az önkormányzati választásokat a járvány kellős közepén szervezték meg, azért is kellett júniusról szeptemberre meghosszabbítani az önkormányzati tisztségviselők mandátumát. Igaz az is, hogy 2019-ben a PSD volt elnöke, Liviu Dragnea személye, viselt dolgai komoly társadalmi nemtetszést váltottak ki, feszültséget generáltak, polarizálva a társadalmat, ami „megdobta” a részvételt az épp soron következő EP-választásokon. Mint ahogy az is tény, hogy a 2007-es, 2009-es és 2014-es EP-megmérettetésen lényegesebben kevesebben vettek részt, mint az ebben az időszakban megrendezett helyhatósági választásokon.
Az adatokat összevetve tehát nem egyértelmű, hogy az egyik vagy a másik megmérettetés mozgósít jobban, és hogy az összevonás valóban megnöveli-e a választási részvételt. Ami viszont egyértelmű: az összevonás azon pártoknak kedvez, amelyeknek országszerte nagyon sok polgármestere, megyei tanácselnöke van, hiszen ezeknek meghatározó szerepük van a mozgósításban. Azok a pártok tehát, amelyek jól kiépített helyi struktúrákkal rendelkeznek, előnyben vannak azokhoz képest, amelyek nem rendelkeznek ezekkel, elsősorban a magyarellenes, fasiszta Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR) gondolok, amely 2020-ban nagyon gyengén szerepelt az önkormányzati választásokon, egy százalék alatt teljesített. Az USR sem áll jól ilyen szempontból, legfennebb a nagyvárosokban, vidéken viszont egyáltalán nem, számukra sem előnyös egy ilyen összevonás.
Az RMDSZ-nek meglehetősen sajátos a helyzete ebben a történetben, nekünk ugyan vannak polgármestereink, viszont regionális politikai alakulat vagyunk, Erdélyen kívül nincsenek önkormányzataink. Ilyen összefüggésben nem mondhatjuk, hogy számunkra is annyira előnyös ez a döntés, mint a PSD-nek és a PNL-nek. Mindezek ellenére én azt az álláspontot képviseltem a szervezeten belül, hogy számunkra nem feltétlenül rossz ez az összevonás.
Jók az esélyeink Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben
Kérdésünkre Csoma Botond visszaigazolta: Kolozsváron idén is lesz saját polgármesterjelöltje az RMDSZ-nek. Személyéről nem hoztak még döntést, ő viszont Oláh Emese alpolgármestert javasolja, a döntés a helyi szervezeté. (2020-ban maga Csoma Botond volt a jelölt, a szavazatok 7,1 százalékát szerezte meg.)
A beszélgetésből kiderült: nagy a valószínűsége annak, hogy idén is a hatodik mandátumára pályázó Emil Boc nyeri meg a választásokat. Eddig az egyetlen kihívó volt párttársa, a PNL-ből napokkal ezelőtt kilépett Sabin Sărmaş képviselő, aki függetlenként indul.
– Boc 2020-ban a szavazatok 73 százalékát szerezte meg, a kolozsvári választók pedig eléggé konzervatívak, szeretik a „kontinuitást”, így tudott Gheorghe Funar is 12 évig regnálni. Úgy tűnik, Boc 2024-ben is nyerni fog – vélekedett Csoma.
Az RMDSZ számára Marosvásárhely és Szatmárnémeti polgármesteri tisztségének a megőrzése kulcsfontosságú. Elképzelhető, hogy a PNL és a PSD közös jelölttel lép fel? Ha igen, milyen esélye van a magyar jelöltnek? – kérdeztem.
– A PSD és a PNL közös listát állít az EP-választásokon, a választási szövetség azonban nem érvényes az önkormányzatokra. Lesznek persze olyan helyek, ahol megegyeznek közös jelöltben, egyelőre azonban nem világos, hogyan fognak eljárni Marosvásárhelyen és Szatmáron. Bárhogy is döntsenek, azt gondolom, nekünk továbbra is jó esélyünk van, hogy a megyeszékhelyeken elnyerjük a polgármesteri, illetve a megyei tanácselnöki tisztséget. Nem hiszem, hogy összejön a sajtóban felmerült nagyromán koalíció a magyar jelölt ellen, különösen olyan körülmények között, hogy a választások összevonásának egyik tétje épp a szélsőséges AUR háttérbe szorítása volt.
A demokratikus pártoknak nagy felelősségük van az AUR térnyerésében
És hogy mi vezetett az AUR és a vele párhuzamosan futó, kisebb támogatottságú SOS párt ilyen gyors megerősödéséhez?
– Bár Romániában hagyománya van a szélsőséges pártoknak – emlékezhetünk C. V. Tudorra, Gheorghe Funarra, a legionárius hagyományokból táplálkozó fasiszta Nagy-Románia Pártra, vagy épp a 90-es évek Román Nemzeti Egységpártjára (PUNR) –, ez nem romániai specifikum. Láthatjuk, hogy szélsőségesen nacionalista pártok máshol Európában is léteznek, hogy csak a francia vagy a holland példát említsem. Ezek a rendszerellenes pártok az emberek frusztrációiból élnek, nagyon sokszor viszont épp a fősodorhoz tartozó pártok hajtják a malmukra a vizet. Ezeknek a demokratikus pártoknak rendszerint nagy felelősségük van a szélsőjobb előretörésében. Abban is, hogy az AUR ma húsz százalékon áll. Sok frusztráció felgyűlt az emberekben, sok válságon vagyunk túl, járvány, háború, gazdasági szempontból nem kedvező a helyzet. A krízis, a bizonytalanság pedig egyértelműen a szélsőjobbnak kedvez, amely a zavarosban halászik. Nem ajánlanak megoldásokat, számukra „minél rosszabb, annál jobb”, így akarják megragadni a hatalmat. Ezért jó, hogy az összevonás nehezebb helyzetbe hozza a magyarellenes, sovén fasiszta pártot. Ez a döntés ugyanis nemcsak az önkormányzati, illetve az EP-választásokat befolyásolja, hanem az elnök- és a parlamenti választásokra is kihatással lesz. Mert ha júniusban az AUR nem ér el jó eredményt, az – remélhetőleg – beindít egyféle eróziós folyamatot. Bár az nem valószínű, hogy meg tudjuk gátolni az AUR-nak a parlamentbe történő bejutását, viszont nem mindegy, hány mandátumot nyernek. Ha jó eredményt érünk el június 9-én, akkor lesz erőnk részt venni ebben a folyamatban, amelynek végső célja, hogy az AUR ne kerüljön hatalomra Romániában 2024 decemberében – magyarázta Csoma Botond.
