Éghajlati átalakulás következménye a szélsőséges időjárás
Hozzá kell szoknunk az extrém időjárási körülményekhez, jégesőhöz, tornádókhoz, kánikulához, vagy az olyan heves esőzésekhez, amelyek áradásokhoz vezethetnek. Az időjósok felhívják a figyelmet, hogy megoldásokat kell keresni a globális felmelegedés megfékezésére, ugyanis egy nemzetközi jelentés szerint eddig csődöt vallottunk minden ilyen célú intézkedés terén. Ilyen körülmények között pedig az ember, de más fajok is az alkalmazkodási képtelenséget kockáztatják.
Roxana Bojariu, az Országos Meteorológiai Ügynökség klimatológiai részlegének vezetője szerint egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek, sőt, az elmúlt időszakban rendszeressé váltak az elmúlt évtizedekben viszonylag ritka jelenségek, ez pedig nyilvánvalóvá teszi az éghajlat átalakulását.
A franciaországi Meteorológiai Intézmény háromdimenziós bemutatója szerint egy héttel korábban gyakori volt a 34–40 Celsius fokos hőmérséklet Európa nyugati és keleti térségeiben. Romániában június 26-ig várható kánikula napközben, esténként heves viharokkal és trópusi hőmérsékletű éjszakákkal.
Roxana Bojariu elmondta: a melegebb levegő a fizika törvényei szerint nagyobb mennyiségű vízgőzt tartalmazhat, ezért nagyobb az esélye a csapadéknak, heves esőzéseknek. Sajnos mi is ennek az időjárási átalakulásnak vagyunk most szemtanúi – magyarázta a szakértő.
A három hónapra érvényes előrejelzés szerint július, augusztus és szeptember is a megszokottnál melegebb lesz, főként az ország déli és keleti területein. Csapadék viszont kevesebb várható, ami a mezőgazdasági területeken aszályt eredményezhet.
A World Economic Forum globális kockázatokat felmérő jelentése szerint a menekültkérdés után a megváltozott időjárási körülményekhez való alkalmazkodás számít a legnagyobb kockázati tényezőnek. A nagyvárosok túlzsúfoltsága miatt pedig ott az éghajlatváltozás hatásai felerősödnek, a klimatológusok szerint ezért az épületek szerkezeteit is módosítani kellene. Hollandiában például már minden új épületnek rendelkeznie kell esővízgyűjtő területtel, hogy az esőzésekkor lezúduló csapadékmennyiséget ne egyből a csatornarendszernek kelljen elnyelnie, hanem a vízgyűjtő medencéknek, amelyek egyben a város hőmérsékletét is szabályozzák. Az aszfaltrétegnek is porózusnak kell lennie, hogy egy négyzetméternyi aszfaltnak sikerüljön percenként 600 liter csapadékot áteresztenie. És ez csak néhány példa azon intézkedésekből, amelyeket nálunk is foganatosítani kellene a szélsőséges időjárási körülmények okozta károk megelőzése érdekében.
Makkai Gergely meteorológus szokványosnak, de ugyanakkor rendkívülinek is tartja az elmúlt időszak szélsőséges időjárását. – Szokványos amiatt, mert a májustól június közepéig esedékes csapadékosabb Medárd-időszak jellemző időjárása tapasztalható. A tavaszi felmelegedés eredményeként a levegő megritkul. Érkeznek Nyugat-Európából és a Jeges-tenger térségéből a nedvesebb, hűvősebb légtömegek, ezek lecsapódnak, ami fény és hangjelenségekkel kísért viharokat eredményez – magyarázta a meteorológus, aki szerint természetes, hogy a csapadékhajlam felerősödik ebben az időszakban. – Persze nem minden évben következik be ez a csapadékosabb Medárd-időszak. Vannak olyan évek, hogy havonta 80–100 liter leesett csapadékot mérnek. Hevesebb csapadék esetén ennek a mennyiségnek a többszöröse is leeshet. Ami mégis rendkívülivé teszi az elmúlt időszakot az, hogy egy–másfél óra alatt lehullott ez a havi csapadékmennyiség, szokatlan hevességgel. Hatalmas vihargóc vonult át felettünk, és az elkövetkező napokban is változékony időjárásra kell számítani. A lehullott csapadékmennyiség gyors párolgása miatt pedig további zivatarok, és akár jégesőig fajuló záporok várhatók – fogalmazott a szakember, aki a kánikulával kapcsolatban megjegyezte: hozzá kell szoknunk a magas hőmérséklethez.
