A politikus székelyföldi körútja keretében tartott sajtóbeszélgetésen aláhúzta: minden alkalommal, amikor az RMDSZ a román kormánykoalíció része volt, az együttműködés lényegesen könnyebb volt a két ország között, és az erdélyi magyarság életlehetőségei is lényegesen jobbak, kiterjedtebbek, szélesebbek.
Aláhúzta: ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az RMDSZ a lehető legszélesebb képviselettel rendelkezzen a román parlamentben. Úgy vélte, esély van egy korábbinál is jobb eredményre, de ehhez minden erdélyi magyarnak át kell látnia annak a rendkívüli fontosságát, hogy Kelemen Hunor államfőjelölt és az RMDSZ jelöltjei a lehető legsikeresebben szerepeljenek.
Kifejtette: az erdélyi magyarságnak az elmúlt években, évtizedekben kifejtett teljesítményére a román államnak is büszkének kell lennie, nem ellenfélként kellene tekintenie rá. A magyar alaptörvény szerint ugyanis az őshonos nemzetiségek hozzájárulnak a magyar állam egészének működéséhez, a kultúrához, és erősítik az országot – mondta.
Az erdélyi magyarság helyzetéről szólva közölte: vannak még aggasztó jelenségek, mint az ellenzék közigazgatási újrafelosztási terve, amely kisebbségbe szorítaná a jelenlegi tömbmagyar térségeket. Aláhúzta: ez ellentétes azzal, amit Magyarország az emberi jogokról gondol.
A román-magyar kapcsolatokról szólva elmondta: ezek a rendszerváltás óta „változók”, és úgy értékelt, Klaus Iohannis tízéves államelnöksége „több csalódást hozott, mint örömöt”, főleg, miután az erdélyi magyarság bizalmat szavazatott neki. Románia azonban nem tudta elfogadni az erdélyi magyarok hagyományait, szimbólumait, és a leköszönő államelnök ebben nem játszott egyesítő szerepet – értékelt a miniszter. Reményét fejezte ki, hogy az új államelnök, új kormány a magyar-román kapcsolatok javulását is elhozza. Kifejtette: a román elitnek is fel kell ismernie, hogy sok a közös érdek, amelyek az együttműködés mellett szólnak.
Románia schengeni csatlakozása ügyében folyamatos az együttműködés, Magyarország támogatja ezt, „küzd érte”, cél ugyanis, hogy a magyar uniós elnökség alatt olyan döntés szülessen, mely Romániát teljes jogú taggá teszi – mondta. Hozzátette: ha az osztrákokat sikerül meggyőzni, és a hollandok nem vétóznak, van esély, hogy ez a döntés decemberben megszülessen.
