Markó Attila jogász a szórványmagyarság képviselőjelöltje
Az RMDSZ 2016-tól befutó helyet biztosít parlamenti jelöltlistáin a szórványmagyarság jelöltjének, akinek személyéről hétfőn döntött a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT).
„Olyan jelöltek nyújtották be jelentkezésüket, akik közül bárki el tudta volna ezt a feladatot látni, így a SZÁT nehéz döntés előtt állt” – mondta el a hétfői, kolozsvári sajtótájékoztatón Csoma Botond szóvivő, Kolozs megyei képviselő.
A belső versenyt Markó Attila jogász, politikus nyerte, aki a titkos szavazás második fordulójában tizenöt szavazatot szerzett Bodóczi Annamáriával szemben (a Román Közszolgálati Rádió vezetőtanácsi tagja – szerk.), ő tizenhárom voksot kapott.
„Értékes emberek jelentkeztek a feladatra, remélem, hogy mindenkinek helyét megtaláljuk a szervezetben, hiszen mindenki munkájára szükség lesz, úgy az RMDSZ, mint a közösség szempontjából” – nyomatékosította Csoma Botond. Elmondta: a szórványképviselői helyet ezúttal Maros megye adja, azaz Markó Attilát harmadik helyre rangsorolták a Maros megyei képviselői listán, ami befutó helynek számít az eddigi eredmények alapján.
Az RMDSZ idén megállapodást kötött az Erdélyi Magyar Szövetséggel (EMSZ) és a Magyar Polgári Erővel (MPE), amely nemcsak az európai parlamenti választások előtti együttműködésre, hanem a választási év második felére is vonatkozik – emlékeztetett Csoma Botond. Ennek megfelelően, az RMDSZ egy-egy helyet biztosít a két másik erdélyi magyar párt egy-egy jelöltjének, Hargita megyében az ötödik, Kovászna megyében a harmadik hely illeti meg őket – közölte.
A SZÁT ülésén egy további módosítást is elfogadtak; amint a szóvivő elmondta, Szilágyi Dóra, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke is iktatta a parlamenti választásokra való jelentkezési dossziéját az RMDSZ ügyvezető elnökségén, és az volt a kérése, hogy a SZÁT rangsorolja egy parlamenti jelöltlistára.
A SZÁT a döntés előtt három lehetőséget vett fontolóra: Szilágy, Szatmár és Kolozs megye képviselőjelölt-listái közül végül az utóbbira rangsorolta a fiatalok jelöltjét, a második helyre – közölte Csoma Botond.
A szövetségi vezető testület ezzel a döntésével felülírta a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) által korábban elfogadott listát, amelynek második helyén Geréd Imre szerepelt. Amint Csoma Botond elmondta, a SZÁT azon érv mentén rangsorolta a Kolozs megyei listára az ifjúsági jelöltet, hogy Kolozsváron nagyszámú magyar egyetemista él, és különféle ifjúsági szervezet működik, amelyekkel a MIÉRT-nek kapcsolódási pontjai lehetnek. Az RMDSZ Kolozs megyében vélhetőleg egy képviselői, és egy szenátori befutó helye számíthat – jegyezte meg kérdésre válaszolva Csoma Botond, aki maga áll a képviselői jelöltlista élén. Hozzátette: 2020-ban a MIÉRT képviselőjelöltje a Bihar megyei szervezet listáján kapott szintén nem befutó helyet.
Kérdésre válaszolva Csoma Botond elmondta azt is: a SZÁT vélhetőleg egy utólagos ülésen, az EMSZ és az MPE jelöltjeivel való egyeztetést követően dönt arról, melyik párt jelöltje kerül majd a Hargita, és melyiké a Kovászna megyei jelöltlistára. „Most nem nevekről szavaztunk – a megállapodás értelmében befutó helyet biztosítottunk a két kisebbik erdélyi magyar pártnak” – magyarázta a politikus.
Amikor 2016-ban az RMDSZ úgy döntött, hogy egy befutó helyet biztosít a szórvány magyarság számára a parlamenti jelöltlistáin, konkrét kritériumrendszert még nem dolgozott ki a kiválasztására, hiszen az előző két mandátum idején csak egy jelölt volt a tisztségre, Benedek Zakariás személyében. Idén viszont többen is jelentkeztek, így a kritériumrendszer kialakítására is sort kell majd a jövőben keríteni – mondta el kérdésre válaszolva Csoma Botond. Kiemelte ugyanakkor: Markó Attila szórványban, Brassóban született, továbbá sokáig élt és dolgozott a közösség érdekében Bukarestben, és olyan ügyekkel foglalkozott, amelyekre az RMDSZ mindig nagy hangsúlyt fektetett, köztük az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdésével.
Amint arról korábban beszámoltunk, a legfelsőbb bíróság tavaly áprilisban jogerősen felmentette Markó Attila kisebbségügyi államtitkárt, akit azzal vádolt a korrupcióellenes ügyészség (DNA), hogy a restitúciós hatóság kártérítési bizottságának tagjaként beosztásával visszaélve hozzájárult a román állam megkárosításához. A jogász végzettségű Markó Attila, aki 2012–2016 között Kovászna megye RMDSZ-es képviselője volt, Magyarországon keresett menedéket ezekben az években. Az RMDSZ volt tisztségviselőjét még további négy, hasonló korrupciós perben is jogerősen felmentették, így az ellene indított valamennyi bírósági ügy lezárult tavaly.
CSOMA A ȘOȘOACĂ-ÜGYRŐL - NEM LEHET EGY JELÖLTDOSSZIÉT „ABSZTRAKT ALKOTMÁNYJOGI ELMÉLETEK ALAPJÁN” ELUTASÍTANI
Újságírói kérdésre, hogy miként kommentálja a Diana Şoşoaca elnökjelölti dossziéjának visszautasítását a Központi Választási Iroda (BEC) által, Csoma Botond azt mondta: az Alkotmánybíróság érvelését még nem látták, mindazonáltal az RMDSZ álláspontja egyértelmű: nem az állami intézményeknek kellene dönteniük ilyen ügyekben.
„Az RMDSZ egyetlen politikai kérdésben nem ért egyet Diana Şoşoacăval. Viszont, amennyiben Şoşoacă asszonynak nincsen büntetett előélete, és megfelel a törvényi követelményeknek – mint ahogyan a BEC ezt már megállapította –, lehetősége kellene, hogy legyen jelöltetnie magát” – jelentette ki a szóvivő, hozzátéve: nem lehet egy jelöltdossziét „absztrakt alkotmányjogi elméletek alapján” elutasítani – ha erre precedens teremtődik, ugyanezt megtehetik egy másik alkalommal Kelemen Hunorral, vagy bármelyik másik jelölttel is.
Borítókép: RMDSZ/Archív
