Hétfőn ütötte nyélbe a társulási egyezséget a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal üvegtermében Bogdan Pivariu Szászfenes, Gelu Topan Gyalu, Grigore Fati Apahida polgármestere a házigazda Emil Boccal. A kolozsvári környezetvédő és biciklis szervezetek évek óta kampányolnak a forgalmas E60-as országúttól távol, a Szamos mentén, kevésbé szennyezett környezetben kialakítandó, járműforgalom hiányában jóval biztonságosabb kerékpárút létrehozásáért. A terv gordiuszi csomója, hogy Kolozsvár nyugati határán, közvetlenül a Szamos partján a Szamos Vízművek védettséget élvező kiterjedt területe húzódik, a másik parton pedig több tucatnyi magánterület, tehát nincs hely sétáló- és bicikliútra. Tavaly novemberben kéttucatnyi szervezet csatlakozott a kezdeményezés szorgalmazásához, köztük két országos koalíció, az Urbánus Természet Hálózat és Románia Egyesült Vizei. A civil szervezetek közleményei akkor arról szóltak, hogy az 1996-os víztörvényt kiegészítő és módosító 122/2020-as törvény, valamint Szászfenes és Kolozsvár jelenlegi vízellátási helyzete immár törvényesen lehetővé teszi, hogy a helyi önkormányzatok fejlesztéseket végezzenek a vízpartokon és a vízügyi hatóságok közterületét képező további telkeken akkor is, ha azok tulajdonjogával vagy igazgatási jogával az illető helyi hatóságok nem rendelkeznek. A civilek akkor pontos útvonalakat javasoltak, és kifejtették, csak néhány méterrel kellene elköltöztetni a vízművek kerítését, ugyanakkor amellett érveltek, hogy a bicikliút nem jelent fenyegetést a város ivóvíztartalékaira. Az erről novemberben nyilatkozó Adrian Dohotaru, a Fenntartható Társadalomért Egyesület (SOS) elnöke most közösségi oldalán üdvözli a négy polgármester egyezségét, s megjegyzi, hogy az elöljáróknak sajnos nem sikerült meggyőzniük a Vízműveket egy keskeny teleksáv rendelkezésre bocsátásáról, így szerinte a sétáló- és bicikliút ingázásra nem, csak szabadidős tevékenységekre lesz alkalmas. Ennek ellenére úgy véli, hogy ez lesz az ország nemcsak leghosszabb, hanem a legsűrűbben használt bicikliútja, ami becslései szerint lavinaszerű mozgalmakat indíthat el országszerte, ahogyan évtizedekkel ezelőtt történt Nyugat-Európában, amikor életképes alternatívákat teremtettek az autósforgalomra.
A civilek szerint a Kis-Szamos partján mintegy tízméteres sávban haladhatna a bicikliút és gyalogsétány, de tanösvényszerűséget is kialakítanának, a növény- és állatvilág megfigyelésére szánt pontokkal, nyomvonalán a lehetőségek függvényében parkokat, játszótereket, különféle szabadidős létesítményeket is létre lehet hozni. A Szamos-menti sétáló- és bicikliutak úgynevezett kék-zöld folyosója a Szamos part teljes rendezését célzó átfogó önkormányzati fejlesztés részeként valósulna meg, illetve szerepel a város több parkjának (pl. Rózsák parkja, Armatura, Vasutas) már zajló felújításában, de más magánprojektekben is (pl. a hétfőn bejelentett 14 hektáros ingatlanfejlesztés a Carbochim gyár helyén).
A későbbiekben a bicikliutat tovább lehetne fejleszteni Bonchidáig, sőt Szamosújvárig és Désig, Kalotaszegen pedig az Erdélyi-szigethegység különböző vidékeire, a Gyalui, Tarnicai és Jósikafalvi tavakat is összekapcsolva.
Borítókép: Somesul Nostru – Kolozsvárról Apahida felé haladva térképezték fel, merre haladhatna a bicikliút
