Első szakaszban Szászfenestől Apahidáig terjedne a bicikliút a Szamos partján, de a mintaszerűnek megálmodott projekt akár országszerte kecsegtetővé válhat és követőkre találhat. Az elképzelés szerint a Kis-Szamos partján mintegy tízméteres sávban haladna a bicikliút, gyalogos sáv, de tanösvényszerűséget is kialakítanának, a növény- és állatvilág megfigyelésére szánt pontokkal. A kolozsvári civil szervezetek által már tavaly megszellőztetett terv legnagyobb akadálya az volt, hogy Kolozsvár nyugati határán közvetlenül a Szamos partján a Szamos Vízművek kiterjedt területe húzódik, a város vízkészletét tartalmazó több tóval. Bár ez a terület fákkal, bokrokkal tarkított rét, kerítés védi az illetéktelenektől, akiknek azért minden nyáron mégiscsak sikerült belopakodniuk egy kis kánikulai fürdőzésre akár a Szamosba, akár az egyébként mocsaras, náddal kerített tavak valamelyikébe. Az 1996-os víztörvényt kiegészítő és módosító 122/2020-as törvény, valamint Szászfenes és Kolozsvár jelenlegi vízellátási helyzete immár törvényesen lehetővé teszi, hogy a helyi önkormányzatok fejlesztéseket végezzenek a vízpartokon és a vízügyi hatóságok közterületét képező további telkeken akkor is, ha azok tulajdonjogával vagy igazgatási jogával az illető helyi hatóságok nem rendelkeznek.
Tavaly októberben a Napoca Kerékpáros Klub és a Fenntartható Társadalomért Egyesület (SOS) Somes Delivery kampánya keretében ismertette a tervet és annak buktatóit, biciklis túrát hirdetve bejárták a potenciális útvonal egy részét. Azóta a tervhez tucatnyinál is több civil szervezet csatlakozott – köztük például a szatmárnémeti EKE – és két országos koalíció, az Urbánus Természet Hálózat és Románia Egyesült Vizei, akik úgy vélik, hogy egy ilyen terv megvalósulása általános paradigmaváltást hozhatna a területfejlesztési stratégiák terén. Az SOS elnöke, Adrian Dohotaru szerint az újdonság most az, hogy további érveket sorakoztatnak fel a város ivóvíztartalékai fenyegetettségének elhárítása kapcsán és pontos útvonalakat javasolnak, ezek egyike a vízművek északi határán van, amihez csak néhány méterrel kellene odébb költöztetni a kerítést. A civilek szerint a helyzetet egyszerűen és gyorsan megoldhatják a hatóságok, így a terv elnyerhetné az uniós pénzekkel gazdálkodó Regionális Operatív Program és az országos helyreállítási terv támogatását.
Az ország leghosszabb bicikliútjának minősítésre majd jó eséllyel pályázó út az ingázási lehetőségen túl kikapcsolódásnak, testmozgásnak, szórakozásnak is kiválóan megfelelne, annál is inkább, hogy nyomvonalán a lehetőségek függvényében parkok, játszóterek, különféle szabadidős létesítmények is kialakíthatók. Később az útvonalat ki lehetne terjeszteni az Erdélyi-szigethegység különböző vidékeire, a Gyalui, Tarnicai és Jósikafalvi tavakat is összekapcsolva, keleten pedig Bonchidától akár Désig és Szamosújvárig. Ezek mind szükséges és hasznos fejlesztések lehetnek, amelyeket bizonyára előszeretettel használna a nagyvárosi élet kínálta érvényesülési lehetőségek miatt Kolozsvárra költözött fiatal lakosság. Annál is inkább, hiszen a köreikben népszerűbb életmódhoz szorosan hozzá tartozik az egészség és állóképesség megőrzését, a relaxációt, a feltöltődést szolgáló rendszeres testmozgás iránti igény, ugyanakkor sokukat foglalkoztatja a klímaváltozás és a környezetvédelem, mely fogalmak a közbeszédben gyakorlatilag végigkísérték a gyermekkorukat.
Most bárki elmondhatja, milyennek szeretné a Kis-Szamos partjait, kitöltve az SOS, MiniMASS és Fenntartható Kolozsvár egyesületek kérdőívét, az arra érkezett válaszokat a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szakembereinek segítségével elemzik, majd az eredményeket ismertetik a hatóságokkal. Az online kérdőív (https://forms.gle/ATMadWmtsHGSESEa8) fényképek osztályozásával felméri, hogy vadpartra, természetközeli anyagokkal rendezett folyópartra, vagy betonjárdákra, betonfalakra, esetleg szeméttelepként funkcionáló partokra vágyik-e a lakosság. Nyitott kérdéseket is tartalmaz, ahol néhány mondatban ki-ki megfogalmazhatja, milyen lenne számára az ideális Szamos-part.
Borítókép: Kiss Olivér
