„Igazából nem egyetemre járunk, hanem családot alkotunk”

A vegyészmérnöki diákok perspektívájából

A Babeş–Bolyai Tudományegyetemen több évtizede működik a kémia és vegyészmérnöki kar, ahol magyar nyelven lehet egyik vagy másik szakágon tanulni. A vegyészmérnöki szakon például nem csupán kémiát tanul az ember, hanem a szerves anyagok kémiáját és technológiáját is, de a kőolaj-feldolgozásról is ismereteket kaphatunk. Az itt végzett diákok a diploma mellett mérnöki képesítést is szerezhetnek. A vegyészmérnöki szak abban különbözik a kémia szaktól, hogy az alapképzés négyéves, míg a kémia alapképzés csak három. 

Sikerült néhány olyan alapképzéses hallgatót „mikrofonvégre kapnunk”, akik jelenleg vegyészmérnöki szakon folytatják tanulmányaikat. Tünde elmondása szerint elsőéves hallgatóként mind az egyetemet, mind a tanárokat illetően pozitív tapasztalatokat szerzett. Ha legjobb barátnőjének kellene ajánlania a szakot, első érvként az utóbbit hozná fel, hiszen „nagyon kedvesek, nem dobnak be egyből a mély vízbe”. Emellett főbb pozitívumként kiemelte, hogy a képzés elvégzésével megszerzik a mérnöki diplomát is, de ahogy ő fogalmazott, mégsem olyan nehéz, mint az UT (Műszaki Egyetem). Ezt illetően azonban hátránynak érzi azt, hogy egyes tantárgyakat – mint például a műszaki rajzok elkészítését – csak alapszinten tanulják.

Erik, másodéves vegyészmérnök hallgató arra a kérdésünkre, hogy mit mesélne a szakról a legjobb barátjának, gondolkodás nélkül azt a válaszolta, hogy ott a diákok összetartó közösséget tudnak alkotni. „Igazából nem egyetemre járunk, hanem családot alkotunk” – fogalmazott. Örömmel mesélt arról is, hogy a különböző táborok alkalmával a résztvevőktől számos pozitív visszajelzést és elismerést kaptak. Erik rámutatott, hogy az egyetemen kialakult családias hangulat nagyban a tanárok érdeme is, akikkel megvan a „koherens együttműködés, a tiszta kommunikáció”, ami a feltörekvő egyetemista számára elengedhetetlen.

„Ezen a szakon a kémiába és az ehhez kapcsolódó mérnöki tudományokba, az általános kémiába, a fizikai kémiába, technológiákba nyerhetünk betekintést” – fogalmazott Kinga, negyedéves vegyészmérnök szakos hallgató, ismertetve néhányat az említett tárgyak közül: ilyen a műszaki rajz, a különböző transzportfolyamatokról szóló tantárgyak vagy akár azok a tárgyak, amelyek a mérnökök számára fontos tudnivalókat ismertetik, például különböző programok használatának elsajátítását. Arról is kérdeztük, hogy a szak végzettjeinek a tanulmányaik befejezését követően milyen elhelyezkedési lehetőségeik vannak. „A szakon nemcsak szerves kémiát és technológiát tanulunk, hanem petrol- és karbokémiát is, így a választék elég széles. Gyógyszer- vagy élelmiszergyárban, kőolaj-feldolgozásban, de akár laborban is dolgozhatunk. Akár a vegyész feladatát is betölthetjük, viszont a képzésünk során inkább a mérnöki tantárgyakon van a hangsúly. Röviden, ha valami kicsit is kapcsolódik a kémiához, emellett technológiai folyamatok zajlanak le, oda vegyészmérnök kell” – osztotta meg Kinga, kiemelve, hogy „a vegyészmérnök feladata összekapcsolni a kémiát a technológiával”. Az egyetem a tudás gyarapítása mellett új emlékek és élmények megszerzésére is nagyon jó lehetőségeket kínál. „Eddig a legjobb élményeimet a laborban való munka során szereztem. Persze, itt nagyrészt a különböző tantárgyakhoz tartozó laborokra gondolok. A csoport, akikkel dolgozom az évek során jól összeszokott, így amikor az idő – és persze a laborgyakorlat – engedi, mindig jó hangulatot teremtünk, időnként még a tanárokat is sikerül jól megnevettetni” – válaszolta Kinga legkedvesebb élményeire vonatkozó kérdésünkre.

Norbi, aki másodéves, elmondta, a tantárgyak közül nem marad ki a matematika és a fizika, viszont azt is megtanulják, hogyan kell megtervezni a reaktort vagy a hőcserélőt, ugyanakkor a kémiai reakciók és szintézisek gyakorlatába, elméletébe és kivitelezésébe is betekintést kapnak. Szakmai elhelyezkedéssel kapcsolatos kérdésünkre azt válaszolta: „az élelmiszertől a gyógyszereken át a festékekig, mindenhová kell vegyészmérnök”.

A szak Nagy Levente Csaba egyetemi adjunktus gondolatain át

Akkor pontosan mi a különbség a kémia és a vegyészmérnöki szak között? Ennek kapcsán Nagy Levente Csaba egyetemi adjunktus válaszolt kérdéseinkre. Interjúalanyunk a molekulamodellezésben, a szén-nanoszerkezetek elméleti tanulmányozásában, a kémiai gráfelmélet, a molekulák közötti kölcsönhatások tanulmányozásában jártas, ezek a főbb kutatási területei. Kérdésünkre azt a választ adta, hogy a karukon magyar nyelven két képzést nyújtanak: az egyik a kémia és a másik a vegyészmérnöki képzés. A lényeges eltérés a kettő között az, hogy a vegyészképzés a hangsúlyt elsősorban a kémiatudományokra fekteti. Tehát a vegyészmérnöki szakon a kémia szerepe kisebb százalékban van jelen, mint a vegyészoktatáson. Ez persze nem azt jelenti, hogy a hallgatók a vegyészmérnöki képzésen nincsenek annyira felkészülve, mint a vegyészhallgatóink. Elvégre ezért egy évvel több, tehát négy éves az alapszak. 

Ezt továbbgondolva, feltettünk még néhány kérdést, hogy jobban belelássunk a kar nyújtotta lehetőségekbe és a két szak közti különbségekbe.

– Mik azok a kompetenciák, amikkel jobban jeleskednie kell annak, aki vegyészmérnöki szakot választ?

– Aki a mérnökit választja, azon is el kell gondolkodnia, hogy lényegesen több matematikai ismeretre van szükség, vagy inkább mondjam azt, affinitásra, tehát arra, hogy szeresse a matematikát. Bár az alapoktól kezdjük, előnyt jelent, ha valakinek a számítástechnikai készsége is megvan és a továbbiakban abba az irányba szeretne szakosodni. Tehát a kémiatudás mellett a matematikai és a számítástechnikai ismereteket említeném meg mint fontos tényezőt.

– Tanárként milyen tapasztalatai vannak, mik a legnehezebb részei a szóban forgó szakma elsajátításának?

– Iskolákba is ellátogatunk és a hallgatóink visszajelzése alapján a legnagyobb probléma az, hogy a középiskolában a kémiaórák számát lényegesen leredukálták. Ezenkívül kevés az az iskola, ahol laborgyakorlatot is végeznek, tehát jóformán a hallgató nem találkozott egyszerű üvegedénnyel. Ezt a hiányt nehezebb bepótolni amiatt, hogy a diákoknak nem volt laborgyakorlatuk. Van, aki az egyik vagy másik tananyagot ismeri jobban, a hallgatók nemcsak természettudományok szakról érkeznek, hanem van, aki matematika–informatika osztályból iratkozik. Csak a saját perspektívámból tudok nyilatkozni, mivel főként számítástechnikával kapcsolatos tantárgyakat oktatok, elmondhatom, hogy nagy előnye van annak, aki ezzel intenzívebben találkozott. Van, aki a kémiát szereti, van, aki a tervezést. Eléggé színes a paletta. Van, akinek a matematikatudása gyengébb, azonban a kémiát nagyon jól érti. Ami a legjobban hiányzik a diákoknak az, hogy az iskolában nem vettek részt gyakorlaton. Nem alakult úgy, mint nekünk annak idején, hogy a laboratóriumban az első gyakorlaton jóformán nem tudtak olyat mutatni, amivel a líceumban már nem találkoztunk.

Összeállította:
Győrgyike Noémi Csilla
Kovács Dolores Vivien
Kurta Andrea