A pénzügyminiszter szerint szükség volt a salátarendelet elfogadására, amellyel észszerűséget, kiszámíthatóságot biztosítanak, vagyis azt, hogy az állam képes legyen az idén minden hónapban kifizetni tavalyi szinten a béreket és a nyugdíjakat.
Marcel Ciolacu miniszterelnök a pénteki kormányülés előtt a költségvetésről elmondta: a kabinetnek legkésőbb január 31-ig jóvá kell hagynia a büdzsét, és arra kéri a minisztereket, foglalják bele az állami intézmények karcsúsítására vonatkozó intézkedéseket, és szüntessék meg az indokolatlan posztokat a központi közigazgatásban, valamint az állami vállalatoknál. Ciolacu szerint fontos, hogy a büdzsétervezetet gyorsan be tudják nyújtani a parlamentnek, és az első ülésen a költségvetési törvényt el lehessen fogadni.
Tánczos Barna: a cél az, hogy hatékonyabb, karcsúbb állam alakuljon ki
Tánczos Barna az Erdély TV-nek elmondta, hogy a salátarendelet több mint 126 milliárd lej kiadástól mentesíti a költségvetést. Hangsúlyozta, nem csak a versenyszférát, hanem az állami szektor alkalmazottait is kedvezőtlenül érintik a meghozott döntések.
Hangsúlyozta, a cél az, hogy hatékonyabb, karcsúbb állam alakuljon ki, és a vállalkozók több megbecsülést kapjanak az állami intézmények részéről, ezt a mentalistásváltást akarják elérni.
Jövőre egy működőképes állami berendezkedést akarnak kialakítani, hogy a béreket és a nyugdíjakat maradéktalanul tudják kifizetni, és ne rontsák még jobban a helyzetet, amit az idézett elő, hogy a kormány tavaly mintegy 70 milliárd lej plusz költséget vállalt be úgy, hogy kizárólag hitelből fedezte azt, emiatt a költségvetési hiány 5 százalék helyett 8,7 százalékra emelkedett. Hangsúlyozta, fontos cél, hogy a deficit 7 százalékon maradjon az idén, ehhez azonban jó lenne, ha az infláció 5 százalékon marad, és a gazdasági növekedés is eléri a 2,5 százalékot.
Ismét előtérben az oszlopadó
A tárcavezető az Antena 3 hírtelevíziónak elmondta, hogy az ipari létesítményekre ismét kivetett, úgynevezett oszlopadó a számítási módszerek kidolgozása után lép életbe, amire 90 napos határidő van. Kifejtette, hogy tárgyalásokat fognak folytatni az érintett területek képviselőivel, a távközléstől kezdve az állami igazgatás alá tartozó speciális építkezésekig – mint például az utak és a vasutak építtetőivel.
“Úgy gondolom, hogy bizonyos területek, amelyek eddig mentesültek a speciális építkezések adója alól, jelentősen hozzájárulhatnak a nemzeti szolidaritás elvéhez, mert vannak még olyan speciális építkezések, amelyek jelentős jövedelem- és profittermelők. A kis- és középvállalkozások, mikrovállalkozások vidéki vagy városi területeken adót fizetnek ezek után az épületek után. Meg kell vizsgálni, hogy a gazdaság hirtelen megzavarása nélkül milyen mértékben lehet bevezetni ezeket az adókat a különleges építményekre, amelyek ismét bizonyos vállalatok számára jövedelem- és nyereségtermelőnek számítanak” – mondta a miniszter.
