Mindig bíráltak, bárkivel is kötöttünk szövetséget
A Szociáldemokrata Párttal (PSD) kötött együttműködési megállapodásra vonatkozó kérdésekre Kelemen Hunor ezúttal is elmondta: a 2016-os választásokat követően a parlamenti többséggel rendelkező PSD–ALDE koalíció partnerséget ajánlott az RMDSZ-nek.
– Fontolóra vettük, és mert a politika elsősorban pragmatizmust jelent, kompromisszumokat – persze, kérdés, hogy hol a határ –, úgy döntöttünk, élünk a lehetőséggel, hiszen az RMDSZ nem azért megy a parlamentbe, hogy aztán egy sarokban, elszigetelten húzza ki a négy évet. 2016 után a PSD-n kívül az RMDSZ sem a Nemzeti Liberális Párttól (PNL), sem a Mentsétek meg Romániát Szövetségtől (USR) nem kapott semmiféle ajánlatot… csak pofont, mondta Kelemen. – Az RMDSZ a hét százalékával nem tud döntéseket hozni a parlamentben, kell még hozzá 43 százalék, ehhez pedig partnereket kell keresni. Erről a pragmatizmusról, nem pedig értékazonosságról, szimpátiáról, és végképp nem szeretetről szólt ez az együttműködés – mondta.
– Bárkivel szövetkeztünk az elmúlt évek folyamán, mindig bírálatban volt részünk. 1996–2000 között szinte havi rendszerességgel azon vitáztunk, kilépjünk-e, vagy sem a kormányból. Aztán a Năstase-kormánnyal kötött parlamenti megállapodás miatt szidtak. Amikor Tăriceanuékkal kormányoztunk, akkor meg az nem tetszett, hogy a Boc-kormányokról ne is beszéljünk, amikor olyan szigorító intézkedések meghozatalára kényszerültünk, amelyek elevenbe vágtak. Mindig lesznek bírálók, hiszen 1,3 millió ember ideológiailag nem lehet egységes. Ezeket a bírálatokat meg kell hallgatni, meg kell fontolni. És kell tudni, hol a határ. A PSD-vel a szakítás ideje idén júniusban jött el az úzvölgye miatt. Olyan helyzetet teremtettek, hogy már nem lehetett vállalni tovább az együttműködést. Annak idején nyolc hónapig együttműködtünk a Ponta-kormánnyal is, de amikor kiderült, hogy Románia belépett a Minority SafePack elleni perbe, én azonnal lemondtam kulturális miniszteri mandátumomról, hamarosan az RMDSZ is kilépett a kormányból – emlékezetett Kelemen.
Kérdésre elmondta: az RMDSZ és a PSD közti együttműködés egyik eredménye az oktatási törvényben hozott módosítások, a marosvásárhelyi iskola újraindítása. Ugyanakkor az egészségügyben és szociális téren is voltak olyan RMDSZ-javasatok, amelyeket a parlament elfogadott. Az önkormányzatok irányába is tett a koalíció apró lépéseket, de hát az RMDSZ végülis nem volt kormányon, a kormánynak pedig igazán nem is volt szüksége a szövetség támogatására, ilyen helyzetben ennyit lehet elérni – magyarázta.
A MOGYE-t nem hagyjuk
A marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem magyar karainak ügyében az RMDSZ „elment a falig”.
– Kierőltettünk egy sürgősségi kormányrendeletet, mert az egyetem a szenátusi döntésre hivatkozva nem volt hajlandó alkalmazni a törvényt. Az akkori ellenzék erre benyújtotta a bizalmatlansági indítványt, később pedig a rendeletet a közigazgatósági bíróság felfüggesztette. Erre ráment az Ungureanu-kormány, amely különben jobb sorsra volt érdemes – emlékeztetett Kelemen Hunor. Elmondta: az elmúlt egy évben több találkozójuk is volt a rektorral, a magyar oktatókkal. Az RMDSZ álláspontja egyértelmű: ha van angol fakultás, kell lennie magyarnak is.
– A MOGYE-t nem hagyjuk, a tárgyalások folytatódnak, de nem megy egyik napról a másikra. Ha az állam nem képes intézményeivel betartatni a törvényeket, hogyan várhatja el polgáraitól a törvénytisztelet? – fogalmazott a szövetségi elnök.
Saját maguknak köszönhetik a liberálisok nehéz helyzetüket
Akutálpolitikai kérdésekre térve Kelemen szerint a legnagyobb valószínűsége egy tisztán liberális kormánynak van, a többi párt nem mutat különösebb hajlandóságot a csatlakozásra.
– Előbb-utóbb lesz egy kormány, mert előrehozott választást senki nem akar. Ami engem illet, szerintem azért kellene gyorsan kormányt alakítani, mert a költségvetés-kiegészítést, és a jövő évi költségvetés-tervezetet, a következő választásokig hátralevő egy évet valakinek le kell menedzselni – mondta.
Világossá tette ugyanakkor, hogy a támogatás nem feltételek nélküli, az RMDSZ nem tudja elfogadni, hogy sürgősségi kormányrendelettel vagy felelősségvállalással belenyúljanak az igazságszolgáltatásba, a választási vagy a közigazgatási rendszerbe. Amíg tehát nincs meg a kormányprogram és nem világos a kabinet összetétele, az RMDSZ nem tud választ adni a kérdésre, hogy támogatja-e Ludovic Orbant.
– Kétségtelen, nehéz helyzetben vannak a liberálisok, elsősorban azért, mert az elmúlt három évben mindenkivel összerúgták a port. A politikában nem lehet olyan helyzetet teremteni, valakit annyira sarokba szorítani, ahonnan annak nincs már lehetősége hátralépni, hiszen bármikor eljöhet a pillanat, amikor szükséged lesz rá. Most el is jött ez a pillanat, a PNL iránti bizalom pedig oda – fogalmazott a politikus.
A szövetségi elnök szerint a PNL nem csak az RMDSZ-szel, hanem az USR-vel is rossz helyzetben van, sőt még rosszabban, hiszen az államelnöki kampány egymás ellen fordította a két pártot. Ez fokozódni fog jövőre, hiszen Erdélyben az önkormányzati választásokon a PNL-nek nem a PSD, hanem az USR lesz a kihívója, a kampány pedig óhatatlanul árokásással jár – tette hozzá.
A gyerek álljon az oktatás középpontjába, ne a buszjáratok
Kelemen Hunor államelnöki kampányának egyik központi témája az oktatás, a szövetség későbbi iskolakezdést, a tananyag csökkentését 30 százalékkal, illetve a pedagógusoknak a rájuk nehezedő adminisztrációs feladatoktól való mentesítését szorgalmazza.
– Szakemberek állítják, hogy a gyerekek teljesítő képessége a délelőtti órákban maximális, ezt az időszakot kell tehát kihasználni. A politikának el kell tudni fogadni a szakemberek véleményét, ezt a változtatást pedig gyorsan be lehet vezetni. Csak azt kell végre felismerni, hogy az oktatás középpontjában a gyereknek kell állnia, nem az autóbuszjáratnak, vagy a pedagógusnak. Márpedig a kutatásokból az derül ki, jobb a gyerek teljesítőképessége, jobb kedvvel kezdi az iskolát, ha később kezdődik a tanítás – magyarázta.
Az oktatás mellett a másik hangsúlyos téma a környezetvédelem.
„Az RMDSZ nem azért megy a parlamentbe, hogy aztán egy sarokban, elszigetelten húzza ki a négy évet...”
– Sokan felteszik a kérdést, miért beszélek a kampányban a környezetvédelemről, hiszen az nem az államfő dolga. Ez így nem igaz, az ország elnökének kell legyen véleménye a legfontosabb területekről, külpolitikáról, biztonságpolitikáról, oktatásról, környezetvédelemről. Nem elég, ha csak némán és aggodalommal követi a dolgokat. Bár vannak olyan fontos témakörök, amelyek nem tartoznak alkotmányos jogkörébe, hozzáállásával nagymértékben tudja befolyásolni a dolgok alakulását – mondta.
A szövetségi elnök szerint mentalitásváltásra van szükség, ami környezetünk védelmét illeti,
– Az nem lehet, hogy naponta 6 ezer tonna élelmiszert dobjunk ki, miközben a családi kassza 40 százalékát élelmiszerre költjük. Szokásainkon változtatni kell, a fenntarthatóság azt jelenti, hogy nem fogyasztunk többet, csak amennyire szükség van, hagyunk a következő nemzedékeknek is a tartalékokból. Ha pedig mi magunk megváltozunk, rá tudjuk venni az állami intézményeket is olyan döntésekre, amelyek más szabályrendszer között működtetik a gazdaságot.
Ma azok udvarolnak, akik korábban elgáncsoltak
Kérdésre, hogy okos dolog volt-e március 15-e nemzeti ünneppé avatásával előhozakodni, felszítva ezáltal a szélsőségesen nacionalista érzelmeket, Kelemen Hunor azt felelte: 2017-ben úgy tűnt, volt egy kedvező pillanat erre. A tervezetet különben már a 2016-os választások előtt elkészítették, de épp azért nem hozták nyilvánosságra, hogy ne vádolhassák az RMDSZ-t, hogy ezzel a témával kampányol, illetve, hogy a román pártok számára se szolgáltassanak muníciót.
– Azok, akik akkor elgáncsoltak (többek közt a liberálisok pártja – szerk. megj.), most bezzeg udvarolnak nekünk, hogy támogassuk őket. Nem lehet úgy politizálni, hogy a „magyar ügyet” ne vegyük elő a szélsőségesen nacionalisták reakciójától tartva, mert akkor nem jutunk sehova. A március 15-re vonatkozó javaslat nagyon tisztességes volt, a végeredményt illetően sajnos ez ma a román politika tűrőképessége – mondta.
Az USR nagyobb csalódás lesz, mint a PNL
Kelemen Hunor cáfolta, hogy az RMDSZ támogatottsága csappanna, ellenkezőleg, 120 ezer szavazattal nőtt. A felmérések azt mutatják, hogy a román pártokra szavazó magyarok száma 25 év alatt nem változott, viszont átalakult. A PSD-re szinte senki nem szavazna a magyar választók közül, de azok, akik eddig az RMDSZ helyett a liberálisokra adták voksaikat, most az USR-hez pártoltak át, ugyanakkor a korosztályi bontás is megváltozott. Véleménye szerint azonban az USR sokkal nagyobb csalódás lesz, mint a PNL.
– Elsősorban a városokban, a 20–30-as korcsoportban vannak tartalékaink. Amikor a környezetvédelemre, oktatásra összpontosítunk, a fiatal nemzedékeket foglalkoztató kérdésekre igyekszünk választ adni. Nem szabad őket elveszítenünk. Olyan feltételeket kell teremtenünk, hogy itthon tudjanak boldogulni. Vállalkozóbarát környezet, kiszámítható gazdasági növekedés, a fiskális politika pedig ne változzon egyik hétről a másikra – fogalmazott a politikus.
Kelemen Hunor kérdésre válaszolva hasznosnak értékelte a magyar Polgári Párttal (MPP) való összefogást, és biztosította a hallgatóságot, nem az RMDSZ-en fog múlni a 2020-as együttműködés. Kelemen nem örvend, hogy a két kis párt, az MPP és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) épp saját maguk és egymás felszeletelésével vannak elfoglalva, reméli, rendezik soraikat és lesz, akivel összefogni.
Ami pedig az elnökválasztást illeti, Kelemen nem kívánt találgatásokba bocsátkozni a második kört illetően. Az RMDSZ vélhetően a „kisebbik rosszt” támogatja majd, de hogy ki lehet az, még korai erről elmélkedni. Annyi bizonyos, Iohannis nagy csalódás a magyar közösség számára.
Iohannis teljesítménye siralmas
– A magyaroknak több mint 80 százaléka szavazott Iohannisra, mert a magyar ember inkább szavaz szász jelöltre, mint románra. A teljesítménye azonban siralmas, nem csak azért, mert ő az első államelnök, akitől március 15. alkalmából egy adjonistenre se futotta, hanem mert a hatáskörébe tartozó külpolitikában sem találta fel magát.
– Románia sehol sincs sem Közép-Kelet Európában, sem a Balkánon. Mondják, úgy nézünk ki, mint a magányos lovas, amelyik a homokos tengerparton felemelt fejjel lovagol, nem néz se jobbra, se balra. Romániának nincs határozott elképzelése a régióról, az unióról, és nem ismerte fel, mennyire fontos volna számára a közép-kelet-európai együttműködés lehetőségeinek kiaknázása – derült ki Kelemen szavaiból.
Elhangzottak kérdések migráns-témában is, Kelemen Hunor cáfolta, hogy tudomása lenne arról, hogy Románia menekülteket akar betelepíteni. A kötelező kvótával Romániának 14 menekült jutott, de azok is meglógtak már innen. Véleménye szerint az uniónak a léte függ attól, hogy meg tudja-e védeni külső határait az illegális belépésektől. Egyetért azzal, hogy oda kell vinni a problémamegoldást, ahol a probléma keletkezik.
Elmondta azt is: egyszerre konzervatívnak és liberálisnak tartja magát.
– Akik szabadelvűen gondolkodnak, azok engem túl konzervatívnak tartanak, és fordítva. Ami az emberi szabadságot, méltóságot illeti, inkább szabadelvű vagyok. De ami a társadalmi értékeket illeti, ma már sokkal konzervatívabb az álláspontom – fejtette ki.
Ezt követte a kérdés a melegek jogaival kapcsolatban. Kelemen Hunor elmondta: meglátása szerint ez mindenkinek a magánügye, a politikának semmi beleszólása sem lehet. Ami viszont a házasság intézményét illeti, a szövetségi elnök meglehetősen konzervatív, véleménye szerint azt meg kell tartani a férfi és nő számára – vallja. Azzal viszont egyetért, hogy az azonos nemű pároknak meg kell teremteni a civil partnerség lehetőségét, erre számos európai példa van, lásd a magyar jogrendet is.
