Három jelentős tendenciát azonosított a PwC-felmérés, amely a Covid-19 járvány kitörése utáni fogyasztói szokásokat vizsgálta: digitális alkalmazkodás, egészségtudatosság, fenntarthatósággal kapcsolatos aggodalom. A felmérés két online közvéleménykutatás adatait hasonlítja össze: az egyiket tavaly augusztus-szeptemberben végezték 27 államban/régióban és 74 városban több mint 19 ezres mintán, a másikat 2020 április-májusában 9 államban/régióban és 35 városban közel 4500-as mintán.
A fogyasztók 45%-a a városi élet három legfontosabb előnye közé sorolja az orvosi ellátást, 69%-át erőteljesebben foglalkoztatja az egészsége és személyes jóléte, 43%-ának elvárásává vált, hogy a gyárak felelősséget vállaljanak a környezetei hatásaikért.
Bár továbbra is előnyt élvez az élelmiszerek személyes beszerzése, a fogyasztók egyharmada online vásárol ennivalót, és ezeknek 86%-a a távolságtartási szabályozások megszűnése után is megtartaná ezt a szokását. Szakemberek szerint a járvány hangsúlyozta az online vásárlás előnyeit, a tendencia fokozódása várható, ez pedig arra készteti majd a vállalatokat és kereskedőket, hogy újragondolják tevékenységüket. Minden valószínűség szerint egyre közelebb kerülünk az omnichannel élményhez, amely a vártnál korábban összehangolja az offline és online vásárlási élményt.
A nem élelmiszeripari termékek esetében a járvány előtt a fogyasztók közel fele naponta vagy hetente személyesen vásárolt az üzletekben, a többiek számítógépen és mobiltelefonon rendeltek. A járvány kitörésével az arány jelentősen felborult, a fogyasztók 86%-a online vásárolt, kicsivel többen mobiltelefonról, mint számítógépről.
Fő az egészség!
A városi fogyasztók 51%-át sokkal erőteljesebben foglalkoztatja az egészsége és mentális jóléte, étrendje a Covid-19 hatására, ugyanakkor 49%-uk a biztonságot és 45%-uk az orvosi ellátást legalább olyan fontosnak tartják az életminőségük szempontjából, mint a munkahelyet. A PwC szakértői szerint az egészségtudatosság fokozódása várható, és ez befolyásolni fogja az ilyen jellegű termékeket és szolgáltatásokat kínáló iparágakat, valamint az általános fogyasztói szokásokat, hiszen a lakosság egyre igényesebb lesz arra, hogy a termelők és forgalmazók fokozottan odafigyeljenek a higiéniára, biztonságra, fenntarthatóságra.
A járvány előtt igen magas volt a fogyasztói bizalom, a vásárlók mintegy fele azt nyilatkozta, hogy a következő 12 hónapban szándékában áll többet költeni. A járvány kitörése után viszont 40%-uk jövedelmeinek csökkenéséről számolt be, megkétszereződött azok száma, akik azt mondták, hogy kevesebbet terveznek költeni a következő hónapokban és több mint 10 százalékponttal csökkent azok aránya, akik többet terveztek költeni. 41%-uknak megnőttek a lakásfenntartási kiadásai (élelem, fűtés, áram), 40%-uk esetében csökkentek a háztartás bevételei az elbocsátás/állás elvesztése/munkaidő csökkentése miatt, míg minden ötödik személynek egyszerre csökkentek a bevételei és nőttek meg az alapvető kiadásai.
Marioara néni, aki hitelbe is árul
A kijárási korlátozások feloldása után sosem látott mértékben megnőtt a helyi termelők és szolgáltatók forgalma – derül ki a Mastercard tanulmányából. A húsfeldolgozók, zöldség-, gyümölcs- és sajttermelők jegyezték a legnagyobb eladásokat, és ez a tendencia folytatódni látszik.
A vásárlók közel kétharmada bevallottan igyekszik helyi termelőktől vásárolni, hogy segítse őket a gazdasági helyreállásban, és a jövőben is előnyben részesítené a helyi termékeket, egyharmaduk pedig a készenléti állapot kezdete óta új üzleteket fedezett fel közösségében. A lakosság harmada hiányolt egy helyi éttermet a lakhelye közelében, szinte fele pedig a jövőben az otthonuk közelében található vendéglátóipari egységekben tervez fogyasztani, hogy ezzel is segítse a vállalkozások fellendülését. Minden ötödik megkérdezett helyi étteremből vásárolt elvitelre, mihelyt azok kinyithattak. Hasonlóképpen fellendült a fodrászatok forgalma, az ügyfelek közel fele inkább megvárta a helyi fodrászat kinyitását, minthogy családtagjait vagy barátait kérje meg hajvágásra. A járvány kitörése óta egyre többen igényelték a tejet házhoz, ezek 20%-a már a kijárási korlátozások idején, és egyharmaduk szeretné ezt a szolgáltatási formát ezután is igénybe venni.
A helyi termelők, vállalkozók mentik meg a gazdaságot, ha mi is őket?
Ötből szinte négyen az utóbbi hónapokban tudatosították, milyen nehézségekkel szembesülnek a legsérülékenyebb társadalmi csoportok, és a megkérdezettek több mint fele úgy érzi, a közösséghez tartozás sokkal mélyebbé vált. Ötből ketten sokkal nyitottabbak szomszédaik köszöntésére, és majdnem ugyanennyien vannak azok, akik immár nevükön szólítják az otthonukhoz közeli boltok működtetőit. Mint például B. B. is a maga Marioara nénijét.
– Rájöttem, hogy a sarki kisboltban ugyan drágábbak a termékek, mint a szupermarketekben, de ha azt is figyelembe vesszük, hogy az út oda-vissza csak három perc gyalog, az a plusz két-három lej vásárlásonként ennyit megér, már csak a megspórolt idő miatt is. És még el sem fárad az ember a cipekedésben hazáig, s nem költ benzinre… Megjártam, hogy otthon maradt a pénztárcám, de ideadták az árut hitelbe, s ha valami olyat kérek, ami nincs, másnapra biztos hoznak. És sokkal kedvesebbek, mint egy elgyötört pénztárosnő, akinek aznap valószínűleg én vagyok a 283. kliense…
Hibernálj és költekezz, de legfontosabb a minőség
A helyi termelők felé fordulás mellett a hazai fogyasztó sokkal igényesebbé vált a minőségre – fejti ki az EY Románia a járvány alakította fogyasztói szokásokat vizsgáló tanulmánya, amely megerősíti a PwC eredményeit az online vásárlások növekedéséről.
Saját maguk és a család egészsége, valamint az egészségügyi válságnak a pénzügyi helyzetre gyakorolt hatásai aggasztják jelenleg leginkább a hazai fogyasztók közel kétharmadát, 36%-ukat a képességeik kibontakoztatásának lehetősége (főleg a 25–65 éveseket), 32%-ukat a szabadságjogok korlátozása, 30%-ukat a személyes kapcsolatok, 28%-ukat pedig az alapvető szükségletek ellátása is aggodalommal tölti el.
Az EY 2020 május-júniusi hazai felmérése itthon is megerősíti a(z akár a fejlett francia, brit, német, amerikai gazdaságok fogyasztóira jellemző) globális tendenciák érvényesülését, amelyek négy fogyasztói viselkedéstípus megjelenését jelezték: „takarékoskodj és legyenek készleteid”, „csökkentsd drasztikusan a kiadásokat”, „maradj nyugodt és költekezz”, „hibernálj és költekezz”. Eszerint a szigorítások enyhülési időszakában ötféle magatartási forgatókönyv várható: vissza a normalitáshoz (változatlanok maradnak a költségei a járvánnyal vajmi keveset törődő fogyasztók csoportjához tartozóknak, akiknek élete alig változott); óvatos, de extravagáns (főleg a közepes és magas jövedelműekre jellemző, őket nagyon foglalkoztatja az egészségük, de a közeledő világválsággal kapcsolatos meggyőződésük dacára viszonylag derűlátóak, többet fognak költeni arra, ami számukra fontos); takarékos marad (kiadások csökkentése, lényeges visszafogottság bizonyos termékek irányában, megpróbálnak lábraállni, és ők a leginkább borúlátóak a jövőt illetően); folytatják a kiadások csökkentését (a legkevésbé képzettek, akik számára a járvány mindig hatalmas aggodalmat jelentett; őket fenyegeti leginkább az állásuk elvesztésének kockázata; lényegesen csökkentik kiadásaikat és megváltoztatják vásárlási szokásaikat); erőteljes visszatérés (a fiatalabbakra jellemző, akik továbbra is dolgoznak; ők sokkal többet költenek mindenféle szolgáltatásokra és termékekre; az ő életüket borította fel leginkább a járvány, most ők a legoptimistábbak).
Nem költünk turizmusra, sportra, testápolásra, ruhára
A tanulmány szerint a járvány módosította a fogyasztói szokásokat: a minőség vált fő szemponttá a termékek ára előtt, és csak ezután következik az egyre kevésbé fontos márka (a megkérdezettek 20%-a tartja fontosnak), fenntarthatósági szempont (17%), származási hely (11%).
A hazai fogyasztókra jellemző egyik fő tendencia a nem lényeges kiadások csökkentése, amely a megkérdezettek negyede esetében állandósulhat. Szintén a fogyasztók negyede úgy véli, nem tér vissza teljességében az előző években kialakult fogyasztói szokásaihoz. Szakértők szerint a gazdasági helyzet alakulása függvényében ez az arány növekedhet, így ha a gazdasági fejlődés görbéje nem V vagy U, hanem inkább L alakot ölt, kisebb növekedésekkel és csökkenésekkel.
Lényegteleneknek minősülnek a turisztikai kiadások, sport- és szabadidős tevékenységek, testápolással kapcsolatos költségek. Ez alkalmazkodásra kényszeríti az érintett vállalatokat, amelyeknek újra kell gondolniuk kommunikációs, eladási és marketingstratégiájukat, újra kell tárgyalniuk érvényes szerződéseiket, elemezniük beszerzéseiket és költségcsökkentéseiket.
Ötből ketten alaposan megszorították a nadrágszíjat
A megkérdezettek fele most is nagyjából változatlanul költ a legtöbb fogyasztói cikkekre, közel kétharmada ugyanannyit költ élelmiszerekre. Testápolásra kevesebbet költ minden hatodik-hetedik ember, ám minden ötödik többet. Duplájára nőtt a kolozsvári Farmec kozmetikai vállalat online forgalma az év első felében, de visszaesést a többi eladási csatornán sem tapasztaltak. A vásárlói kosárba került termékek átlagértéke nem változott a tavalyhoz képest. Leginkább tisztítószereket, fertőtlenítőszereket, szappant és testápoló termékeket vásároltak az ügyfelek, főleg kézkrémet és hialuronsav fiolákat. A bankkártyás kifizetések is megkétszereződtek az év első felében, és a rendelések 42%-át kártyával fizették ki a vásárlók.
A megkérdezettek több mint 73%-a kevesebbet költött szabadidős tevékenységekre, 63%-a ruhára és cipőre, 41%-a sportfelszerelésekre, harmada pedig jóval többet költött takarító- és tisztítószerekre. A minta negyede még takarékoskodni és befektetni is tudott a járvány kitörése után, 14%-a csökkentette megtakarításait és befektetéseit.
IT-cégek, le a kalappal!
A válaszadókat érdekli a vállalatok járvány alatti magatartása (biztonsági intézkedések az üzletekben, termékek fertőtlenítése stb.) és általános üzleti stratégiája. Hasonlóképpen a fogyasztók odafigyeltek a nagyvállalatok egészségügyi befektetéseire és adományaira, és az alkalmazottaiknak kínált óvintézkedésekre. A megkérdezettek 80%-a szerint a gazdasági szereplők felelősséggel tartoznak a pozitív társadalmi változtatások elősegítéséért, 84%-uk szerint a vállalatok magatartása ugyanolyan fontos, mint az általuk kínált termékek és szolgáltatások.
A kijárási korlátozások idején a fogyasztók zöme leginkább a technológiai vállalatoknak (számítástechnika) szavazott bizalmat, 85%-uk szerint hatékonyan reagáltak a kialakult helyzetben. A bizalom-toplistán sorban következik az Európai Unió, a civil szervezetek és az államfő, a lista végén pedig ott találjuk a parlamentet (a lakosság negyedének bizalmát élvezi) és a helyi/regionális hatóságokat (a lakosság harmada bízik bennük).
