Megközelítőleg egy éve kérte fel Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera vezetője, valamint Kállay Tünde, a Sigismund Toduță Zenei Főgimnázium aligazgatója Selmeczi György zeneszerzőt arra, hogy írjon egy operát a 200 éves kolozsvári intézményes zeneoktatás tiszteletére, amelyet Selmeczi örömmel el is fogadott. „Az egész munka rendkívüli megtiszteltetés volt, hiszen két olyan intézmény kért fel, ahol az életemet javarészét töltöttem. Bizonyos értelemben egy picit az otthonomnak írtam ezt a kompozíciót”, közölte a sajtótájékoztatón a zeneszerző. Mint mondta, lassan rutinos operaszerzőnek számít, hiszen ez a hatodik operája, de a munkássága során soha nem kellett ekkora elvárásoknak megfelelnie.
– Alapvetően magát az eseményt kell a műnek ünnepelnie, értelemszerűen, ezáltal üdvös volt a kolozsvári legendáriumból a város történetének kis alaptoposzait figyelembe venni. De fontos volt, hogy vidám legyen, és az is, hogy a gyerekek teret kapjanak benne – sorolta a kihívásokat. Hozzátette, ő „nem elég jó” ahhoz, hogy gyermekoperát írjon, ezért már a kezdetektől fogva gyermekek számára is élvezhető vígoperában, egyfajta családi műben gondolkodott.
Az alkotás Selmeczi György szerint „hősi kaland” volt, amelybe számos helyi alkotó bekapcsolódott. Az opera írója felkérte gyermek- és ifjúsági könyveiről is ismert Szőcs Margit írót arra, hogy az opera librettóját készítse el. Szőcs Margit a sajtótájékoztatón elmondta, a librettót nem vállalta, viszont azt igen, hogy megpróbál egy mesét írni az operához. Az ötletet izgalmasnak találta, nem tudta azonban, hogyan közelítse meg a témát, ám sok vívódás után kikerekedett a történet, amelyet egy 7 részes mesefüzérben írt meg.
Librettóvá Egyed Emese költő, egyetemi tanár segítségével alakította át Selmeczi György. Egyed Emese elmondta, a bábszínházzal már párszor együttműködött, egy bábjátékos és néhány gyermekkötete is van, viszont librettón még nem dolgozott. Mint kifejtette, tőle Selmeczi dalszövegeket kért az áriákhoz és a kórusnak, mondókákat a gyermekeknek, majd ezekből dolgozott tovább.
A librettóíráshoz végül a címszereplő, a krónikást alakító Laczkó Vass Róbert is csatlakozott, akit arra kért Selmeczi György, hogy saját áriáinak, részeinek szövegét vesse papírra, derült ki a sajtótájékoztatón.
Az ízig-vérig kolozsvári mű egyetlen külső szereplője a rendező, Szokol Judit budapesti alkotó, viszont ő sem teljesen idegen, hiszen Selmeczi György tanítványa volt. A rendező a sajtótájékoztatón kiemelte, számára mindig inspiráló kortárs operán dolgozni, mert érdekli, a ma embere hogyan reflektál önmagára és a korra, amelyben él. Kiemelte, fontosak voltak számára azok a gyerekek, akik részt vesznek az előadásban, hiszen ha jól érzik magukat ebben a folyamatban, opera- és színházkedvelőkké válhatnak.
Az előadás karmestere Horváth József, aki a sajtótájékoztatón kiemelte, ez az első alkalom, hogy ősbemutatót vezényel.
A krónikás című vígopera ősbemutatója november 17-én, vasárnap 18 órától lesz a Kolozsvári Magyar Operában, a premiert könyvbemutató előzi meg, délután 5 órától Sófalvi Emese a kolozsvári magyar konzervatórium történetéről írt, A kolozsvári konzervatórium képeskönyve című kötetét mutatják be. Az előadást másodszor november 18-án, hétfőn szintén 18 órától játsszák.
