L. L. Juniortól a pingponglabdákon át a habzó italokig – koccintott a KÚF és a KGK

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a szakosztályok szervezhetnének többször közös eseményeket (Fotó: Sükösd Péter)
Mit eredményez, ha két egyetemista szakosztály találkozik? A válasz egyszerű: sok sört és csilingelő hangokat. A KÚF (a BBTE kommunikáció, közigazgatás, újságírás, film-fotó szakjainak szakosztálya) és a KGK (Közgazdász Klub) közös beerpong- és karaoke-estet szerveztek. A megmérettetés csütörtökön 20 órától kezdődött a Heltai FolkCenterben. A diákok számára a közös program remek lehetőség volt a kikapcsolódásra a vizsgaidőszak előtt, miközben megismerhették a másik szakosztály tagjait.

Az ilyen jellegű események nagy sikert aratnak az egyetemisták körében, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a közel 100 diák jelenléte, az elsőévesektől kezdve egészen a mesterképzést folytató egyetemistákig és az egyetemet már elvégzett, de a társaságért visszatérő veteránokig. A hangulat már az elején felszabadult volt, amely a későbbiekben tovább fokozódott. Új ismeretségek születtek a meccsek és a minikoncertek hatására, ahol mindenki megvillanthatta tehetségét.

Élvezetes este volt, az élményt még emlékezetesebbé tette a másnap esedékes vizsgám. Nem vettem részt sem a beerpongban, sem a karaokéban, csupán a háttérben, mint lelkes néző és szurkoló voltam jelen. Ennek ellenére az est hangulata magával ragadott, az ismerősökkel való találkozások és a beszélgetések után feltöltődve indultam haza. A karaoke remek hangulatot teremtett, az addig csak kíváncsi hallgatók a fülbemászó slágerek hallatán csatlakoztak a produkcióba – sok esetben nemcsak az éneklésben, hanem háttértáncosként is. 

A hangulat a későbbiekben sem lankadt, éjfél után is teltház volt. (Kovács Dolores Vivien)

Saját tapasztalatainkon túlmenőleg kíváncsiak voltunk a két szakosztály tagjainak véleményére és élménybeszámolójára az idei év első közösen szervezett programjáról. 

– Mit szeretsz leginkább a szakosztályos eseményekben?

Andi: – A szakosztályos eseményekben azt szeretem legjobban, hogy erősítik a közösségi összetartást. Ezek a programok lehetőséget adnak arra, hogy olyan emberekkel találkozzunk, akikkel nem kerültünk kapcsolatba, miközben közös élményeket szerezhetünk. Ráadásul a jól szervezett esemény nemcsak szórakoztat, hanem segít új készségeket fejleszteni, kapcsolatokat építeni, és valóban részese lenni valami nagyobbnak, mint önmagunk.

Tamás: – Azt szeretem benne a legjobban, hogy sokan együtt lehetünk és szocializálódhatunk.

Hanna: – A társaságot leginkább. Mindig izgalmasak a KÚF-os események, azért, mert ilyenkor nemcsak az aktív tagok jöhetnek, hanem olyan személyek is akikkel – bár a szakosztály részei – ritkábban találkozunk velük. 

G. Csenge: – A szakosztályos eseményeken leginkább azt szeretem, hogy összetartják a közöségünket, a KGK-t, ami a második családommá vált. Ilyenkor lehetőségük van arra, hogy jobban megismerjük és fejlesszük egymást. Jó érzés, hogy nemcsak a tanulmányok, hanem a közös élmények is összekötnek. 

Joe: – Az ingyenes italt. Viccet félretéve, a legjobb az, hogy olyan emberekkel tölthetem az időmet, akik ugyanúgy szeretik a közös hülyülést, mint én. Ezek az események megtalálják a tökéletes egyensúlyt a hasznos és az abszurd programok között, amit nem lehet nem szeretni. 

Zsanett: – Azt szeretem leginkább a szakosztályos eseményekben, hogy összehozzák az embereket. Az ilyen rendezvény nem csak arról szól, hogy valamit megszervezünk és részt veszünk benne, ennél sokkal több. Minden alkalommal érzem, hogy olyan közösség tagja vagyok, ahol figyelünk egymásra és élvezzük egymás társaságát. A támogatás, amit itt kapok, a nehezebb napokon is átsegít, és ezekhez az eseményekhez annyi jó emlék kötődik, hogy úgy érzem, az egyetemen belül kis családot kaptam. Itt olyan barátságokat köthetek, amelyek túlmutatnak az egyetemi éveken. Szeretem, hogy mindenki hozza a saját egyéniségét, közben közösen valami különlegeset alkotunk. Ezek az események számomra nemcsak szórakozást jelentenek, hanem az egyetemi mindennapok forgatagában otthonérzetet is. 

András: – A közösség befogadását és annak jó hangulatát szeretem a legjobban.

Kinga: – Azt szeretem, hogy mindig történik valami, így sosem unatkozom. Az események változatosak és izgalmasak, tehát garantált, hogy lesz valami olyan, ami tetszik. 

Ádám: – Azt, hogy ilyenkor van lehetőség kis catch-up-ra azokkal az emberekkel, akiket a korábbi KÚF-os eseményeken ismertem meg. Ja, meg persze a közösen ivás, szórakozás is jó.

Hilda: – A leginkább azt szeretem, hogy a barátaimmal töltök minőségi időt, és látom, hogy mások is barátkoznak.

K. Csenge: – A legjobban a közösséget szeretem, ami nagyon összetartó és mindenki együttműködő. 

Bettina: – Éreztetik velem, hogy ennek a közösségnek a tagja vagyok. Mindenki gondoskodik a jó hangulatról és az élményekről, ezeket az eseményeket ezért szeretem.

Dorka: – Az ilyen események kovácsolják a szakosztályokat igazán közösséggé, ami fontos, és itt tűnik ki, hogy ki az aktív mag, akikkel együtt lehet dolgozni, legyen szó bármilyen eseményről.

Anita: – A társaságot és a hangulatot szeretem leginkább.

– Melyik az az élmény, ami meghatározta az egyetemista életed?

Andi: – Harmadévesként azt mondhatom, hogy az egyetemi éveim életem legszebb időszaka volt, hála azoknak az embereknek, akikkel interakcionáltam, és azoknak az eseményeknek, amelyekben aktívan részt vettem. Nem tudnék egyetlen eseményt kiemelni, mert az egyetemi éveimet számos különleges pillanat és élmény meghatározta. A KÚF keretében szervezett két gólyabál és gólyatábor mindig emlékezetes marad, ahogyan a beerpongestek is, amelyek a közösségi életünkbe színt vittek. Ezek mellett boldogan gondolok vissza a KÚF-on kívüli eseményekre is, mint például a diáknapok vagy a téli majális, ahol szintén a szervezőcsapat tagja voltam. Különösen fontos volt számomra a Kommunikációs Napok szervezése is, ahol többek között protokollért felelős koordinátor voltam, amely szakmai szempontból is sokat adott. Ezek az események együtt formálták az egyetemi éveimet, és általuk nemcsak értékes tapasztalatokat szereztem, hanem rengeteg maradandó kapcsolatot és emléket is.

Tamás: – Meghatározó élmény volt, amikor megismertem legjobb barátaimat és diáknapos csapatot alapítottunk.

Hanna: – Decemberben a KMDSZ-nek volt szakosztályos eseménye, ahol a Planiban mézeskalácsot díszítettek. Aznap a csoporttársaimmal – a rendezvénytől függetlenül – ott voltunk. Az ilyen estéket szeretem nagyon, amikor különböző társaságok összeverődnek. Ott voltak a KÚF-osok, a csoporttársaim, a volt csoport- és osztálytársaim is. Ez igazán különleges élmény, hogy ugyanazon a helyen ennyi ismerős van és mindenkivel más a közös pont. 

G. Csenge: – A legmeghatározóbb egyetemista élményem, az, hogy a KGK-szakosztály része lehetek. A sok szakosztályos eseményen – ahol közösen nevettünk, játszottunk, és énekeltünk – éreztem igazán, hogy támogató és vidám közösség része vagyok. 

Joe: – Az egyik szakosztályos táborban sikerült annyira elengednem magam, hogy rájöttem, hogy az egyetemi életben a közösség és a spontaneitás mennyire fontos. Ez azóta is meghatározza azt, hogyan élem meg az egyetemi mindennapokat.

Zsanett: – Már a „szakosztályozás” olyan élmény, amely az egyetemi éveimet alapvetően meghatározza. Általa olyan közösség tagja lehetek, amely jelentősen támogatja az egyetemi életemet és kiegészíti a hétköznapjaimat. A KGK-n keresztül rengeteg életre szóló barátságot kötöttem, miközben emberileg is sokat fejlődtem. Számos olyan készséget sajátítottam el, amelyeket az életemben és a munkám során biztosan hasznosítani tudok.

András: – Valószínűleg a gólyatábor a legmeghatározóbb, mivel minden szakosztályos barátomat ott ismertem meg.

Kinga: – Az, hogy felvettek a KGK-ba, teljes mértékben meghatározta az egyetemista életem. Ennek köszönhetően rengeteg élményben volt részem: megismertem sok barátot, különféle rendezvényeken, csapatépítőkön és táborokban vettem részt. A diáknapos csapatba is a KGK által kerültem be. Az egyetemi éveimet ez az élmény formálta leginkább. 

Ádám: – A gólyatábor nagyon különleges élmény volt és megismerhettem sok embert, akiket másképp nem tudtam volna, ezért hálás vagyok. 

Hilda: – Mindenképpen első éven a gólyatábor a legemlékezetesebb.

K. Csenge: – Nem szakosztályos élmény a legmeghatározóbb, hanem mindenképpen a diáknapok.

Bettina: – A gólyatábor során ismerkedtem meg a KGK-val, már ott tudtam, hogy tag akarok lenni. Egyetemi éveimet ennek a szakosztálynak a tagjai töltik ki, és ezért nagyon hálás vagyok. 

Dorka: – Elsőéves vagyok, ezért nem hosszú a sor, amiből választani tudnék, de ha valamit ki kell emeljek, akkor kettőt fogok: a szakosztályos gólyabálunk, és az ezt követő gólyatáborunk. 

Anita: – Diáknapok!

– Szerinted miért jók az olyan rendezvények, ahol két vagy több szakosztály közössége találkozik?

Andi: – Az ilyen rendezvények azért különösen hasznosak, mert lehetőséget teremtenek a szakosztályok közötti együttműködésre és a hálózatépítésre. 

Amikor különböző közösségek tagjai találkoznak, új perspektívák és ötletek születhetnek, amelyek mindkét oldal működését gazdagíthatják. Emellett ezek az események erősíthetik az összetartozás érzését az egyetemi közegben, hiszen a résztvevők rájönnek, hogy hasonló céljaik és érdeklődési körük van. Ez a kapcsolódás nemcsak a szórakozás szempontjából fontos, hanem hosszú távon is támogathatja a szakmai fejlődést és az aktív közösségi életet.

Tamás: – Mert könnyebben tudsz megismerni másokat, akik nem a közeli körből valók.

Hanna: – Elsősorban a networking céljából fontos. Izgalmas, hogy bár teljesen más karon tanulunk, mégis nagyjából mindenkivel van közös ismerős, közös találkozási pont, amiből akár egész estés beszélgetések is kialakulhatnak. 

G. Csenge: – Ezek az események lehetőséget adnak arra, hogy kibővítsük a kapcsolati hálónkat, új barátságokat kössünk, és más perspektívákat is megismerjünk. Öröm új embereket megismerni és tanulni tőlük.

Joe: – Ez olyan, mint amikor a barátaid barátai találkoznak a te barátaiddal: sosem tudod, hogy csúnya veszekedés lesz belőle vagy felejthetetlen élmény. Az biztos, hogy új emberek, új nézőpontok kerülnek elő. Ami közös, hogy mindannyian szeretjük az egyetemista életet, és ez valahol összeköti az összes szakosztályt. 

Zsanett: – Mert így többféle emberrel lehet kapcsolatot építeni, kicsit jobban megismerjük egymást, és tanulhatunk valami újat. Az ilyen rendezvények ráadásul megmutatják, hogy milyen sokszínű az egyetemi élet, hiszen különböző hátterű és érdeklődési körű emberek találkoznak, ami számomra nagyon inspiráló. Ezek az alkalmak nemcsak a személyes fejlődést segítik elő, hanem lehetőséget adnak arra is, hogy új perspektívákat fedezzünk fel, miközben értékes kapcsolatokra és tapasztalatra teszünk szert.

András: – A közös beszélgetések és kapcsolatépítés miatt jók ezek az események.

Kinga: – Azon túl, hogy új embereket ismerhetünk meg, ezek az események lehetőséget adnak arra is, hogy bepillantást nyerjünk más szakosztályok életébe, és kicsit jobban megismerjük, kik ők és hogyan működnek. 

Ádám: – Azért, mert a szociális emberek, a közös aktivitás és az alkohol kombinációjával könnyű megismerni a másik szakosztályos embereket, meg jó összefutni a KGK-s ismerősökkel is.

Hilda: – Nagyon jó lehetőség arra, hogy kicsit mindenki kibővítse az ismeretségi körét és kiszakadjon a megszokott baráti köréből.

K. Csenge: – Összehozza az embereket, mert minden szakosztály között van valamilyen kapcsolat, de ha gyakrabban szerveznének ilyen eseményeket, akkor biztos, hogy sokkal több barátság kialakulna.

Bettina: – Több emberrel ismerkedhetünk több szakirányból, akiktől tanulhatunk a közgáz témákon kívül is, és ezáltal fejlődünk. 

Dorka: – Az egyetemista létben alapvető szerepe van a kapcsolatépítésnek. Így nemcsak a szakosztály tud összekovácsolódni, hanem teljes réteg is, és fontos, hogy nyitottak legyünk más szakosztályok felé is, ne csak a sajátunk irányába, ezáltal mindenhol kapcsolataink lesznek.

Anita: – Megismerünk új embereket, kapcsolatokat építünk.

– Milyen benyomást keltett a csütörtöki beerpong és karaoke a másik szakosztályról?

Andi: – Szervezőként igazán örömteli volt látni, hogy nemcsak mi, a KÚF, hanem a másik szakosztály tagjai is mennyire nyitottan és aktívan vettek részt az eseményen. Azt éreztem, hogy jó döntés volt összekapcsolni a két közösséget, mert ebből a találkozóból mindenki igyekezett a lehető legtöbbet kihozni magából. A beerpongban a versenyszellem mellett a nevetésé és a jókedvé volt a főszerep, míg a karaoke alatt olyan felszabadult hangulat alakult ki, ami megmutatta, hogy ezek az események képesek közelebb hozni egymáshoz a résztvevőket. A rendezvény alatt és után kapott pozitív visszajelzések alapján, örömmel és büszkén mondom azt, hogy ez a rendezvény nemcsak szórakoztató volt, hanem a szakosztályaink között olyan kapcsolatot alapozott meg, amely a jövőben még tovább erősödhet.

Tamás: – Nekem jó benyomás volt, szeretem ezt a közösséget.

Hanna: – Mindenki igazán felszabadult volt, ami azt jelenti, hogy a rendezvény sikeres volt és a két szakosztály tagjainak sikerült kicsit jobban megismernie egymást.

G. Csenge: – A KÚF szakosztállyal közösen szervezni nagyon pozitív élmény volt. Látszott, hogy nyitottak, barátságosak és tele vannak energiával. Jó volt látni, hogy mennyire beleélik magukat a játékba és az éneklésbe, ami az estét igazán magával ragadóvá tette.

Joe: – Meglep, hogy a beerpongot vízzel játsszák, nálunk a faluban a csapból is pálinka folyik. Ettől függetlenül pozitív élmény volt látni, hogy a másik szakosztály tagjai is legalább olyan jó emberek, amilyennek lenniük kell. A vizet és a néha hamisan énekelt karaoke dalokat leszámítva, jó volt megismerni őket.

Zsanett: – Nagyon pozitív benyomást keltettek. Látszik, hogy ők is közvetlenek, jókedvűek, és tudnak együttműködni. Öröm volt látni, hogy ugyanazok az értékek – például a szórakozás és az összetartás – náluk is fontosak.

András: – Zsolti tudja… Na, jó, nem, rendesnek és klassz embereknek tűntek.

Ádám: Szerintem jó benyomást keltettek, csak néhány emberrel volt szerencsém beszélni, de elég okésak, nincs kifogásom ellenük.

Hilda: – Jó arcok, viccesek és nyitottak, remélem a jövőben lesz lehetőségünk közösen eseményt szervezni, főképp KGK x KÚF karaokét.

K. Csenge: – Az ötlet nagyon jó volt, a kivitelezés is, de lehet, hogy kellett volna bevezetés, hogy mindkét szakosztály szóljon néhány szót, hogy tudjuk, ki milyen szakról, honnan jött.

Dorka: – Mindenképpen pozitív élmény volt, szakosztálytól függetlenül a közös pont mindenkiben az, hogy igény van a kikapcsolódásra, és ezen a ponton találkoztunk, ami jó hangulatot eredményezett.

Anita: – Barátságosak és jó a társaság. (Kérdezett: Lukács Orsolya Izabella)