Erdélyi magyar művészeket és műfordítót díjaznak
Száznál több kolozsvári magyar iskolás énekelte tegnap Kolozsvár főterén Kozma Mátyás erdélyi zeneszerző Édesanyám, szülőföldem című kórusművét Székely Árpád karnagy vezényletével. A mostanság divatos villámcsődületre három kolozsvári magyar tannyelvű tanintézet – a Báthory-líceum, a János Zsigmond Unitárius Kollégium és a Kolozsvári Református Kollégium – diákjai vettek részt. Az ötlet a magyarországi M5 televíziós csatornától származott. A cél az volt, hogy a Kárpát-medence minél több magyarlakta településén villámcsődülettel ünnepeljék a magyar kultúra napját.
Ezt megelőzően azonban a Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD) szombaton Dicsőszentmártonban, vasárnap pedig Kolozsváron tartotta meg hagyományos kóruskoncertjét a Donát úti református templomban. Bibza Gábor esperes, a Törökvágási Református Egyházközség lelkésze elmondta: a RMD már tizenegyedik alkalommal ünnepli meg az egyházközséggel közösen a magyar kultúra napját kórushangversenyt szervezve. – Ha nincs a magyar kultúrára emlékező rendezvény, ahol az ifjak énekelnek, akkor elfelejtődik az anyanyelv, a kultúra. Ezért számunkra a magyar kultúra napja nemcsak ünnep, hanem létkérdés. Legyen az éneklés imádság, és életerőnk kifejezője – összegzett Bibza Gábor esperes.
Tóth-Guttman Emese RMD-elnöktől megtudhattuk: az idei magyar kultúra napján Szabédi László költő, a Bolyai Egyetem oktatója és a nagyváradi születésű, ám főleg Győrben tevékenykedő Halmos László zeneszerző emléke és munkássága előtt tisztelegtek. – A zene és a vers a művészetben elválaszthatatlan. A mi felelősségünk az, hogy a következő nemzedék is törődjön kultúránkkal – vélekedett Tóth-Guttman Emese, majd röviden ismertette Halmos László zeneszerző életét és munkásságát. Bartha Katalin-Ágnes irodalomtörténész a Bolyai Egyetem egyesítése miatt az öngyilkosságot választó Szabédi Lászlóra emlékezett. – A hatvan éve elhunyt Szabédi László hatvan éve hallhatatlan, és nem kell bezárni a kegyelet börtönébe. Szabédit nem lehetett kisajátítani, mert ő minden olvasójáé – közölte az irodalomtörténész.
A Visszhang kórus tökéletesen szólaltatta meg a kortárs kórusműveket (SIMON LORAND felvétele)
Széman Péter, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) országos elnöke azt fejtegette: nemzeti imánk sorai választ adnak azokra a kérdésekre, amelyek most nemcsak nemzetünket, hanem az egész kontinenst foglalkoztatják.
A kóruskoncerten öt kórus lépett fel: a törökvágási református egyházközség kórusa (karnagy: Kalló Ildikó), a kolozsvári Szent Mihály-templom Szent Cecília kórusa (karnagy: Potyó István), a Kolozsvári Református Kollégium líceumi vegyeskara (karnagy: Székely Árpád), a kolozsvári egyetemistákat tömörítő Visszhang kórus (karnagy: Molnár Botond) és a Guttman Mihály Pedagóguskórus (karnagy: Bedő Ágnes). Mind az öt kórus tudása legjavát nyújtotta: az alkalomhoz illő műveket adtak elő igyekezettel és odaadással, eleget téve mind a tiszta intonáció, mind a muzikális előadásmód követelményeinek. Bebizonyosodott: a kortárs zeneszerzők is tudnak olyan, művészeti szempontból értékes kórusművet komponálni, amelyet nem professzionális énekkarok is tökéletesen elő tudnak adni. Közreműködött Rekita Rozália színművész.
Az Apáczai-líceum képzőművészeti tagozata diákjainak kiállításmegnyitóján Székely Géza képzőművész-tanár arra emlékeztetett, hogy a konzulátus termében már többször kiállítottak a tanulók. Tavaly nyár elején látogattak el a „Hymnus földjére”, Szatmár megyébe. Ennek eredménye az a több száz alkotás, amelyből válogatást tekinthetnek meg az érdeklődők. Az alkotásokat változatos technikával hozták létre: láthattunk linómetszeteket, pasztelleket, stb. Téma szerint az alkotások templomokat ábrázolnak, de felfedezhető egy néprajzi vonulat is, amely a népviseletet, építészetet mutatja be. Mile Lajos Magyarország kolozsvári főkonzulja közölte: a kultúra megtartó erő, de tőlünk függ, hogyan viszonyulunk hozzá, mennyit örökítünk át az utánunk jövőknek. A beszédeket Marosán Csaba színművész Az Értől az Óceánig című összeállítása követte.
