Új projekten dolgozik a Székelyföldi Legendárium csapata
A beszélgetés kezdetén Bonczidai Éva elmondta: a Magyar Kultúra Magazin egyik tavalyi, Vándorlás nevet viselő lapszámába készített riportot „arról a csodavilágról, amelyet Szabolcs nem teremtett – mert nem ő teremtette –, de láthatóvá tett”. A kérdező kiemelte: Fazakas Szabolcs „szuperereje” ebben rejlik, hogy „képes láthatóvá tenni azokat a kincseket, amelyek mellett hajlamosak vagyunk évszázadok óta elsétálni”. Bonczidai Éva szerint az, amit most Fazakas Szabolcs és csapata tesz, olyan horderejű lehet később, mint a mondákat összegyűjtő Benedek Elek munkája. „Szabolcs azok közé tartozik, akik nem vonogatják a vállukat, hogy a gyerekek nem olvasnak, hanem megkeresi azokat az utakat, amelyek révén be lehet vinni a kicsik életébe ezeket a kincseket, a székelyföldi mondákat és legendákat” – tette hozzá.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy honnan is jött a Székelyföldi Legendárium ötlete, Fazakas Szabolcs úgy fogalmazott: gyerekkorában iskolai és családi közegben is hallott történeteket, de a mennyiséget illetően hiányérzete volt, mint később kiderült, jogosan, hiszen a projekt során 156 mondát és legendát sikerült összegyűjteniük Székelyföldön. A meghívott elmesélte: operatőrként dolgozott egy brüsszeli eseményen, ahol mélységesen felháborította, hogy Drakula volt az egyetlen kapcsolódási pont, amit Erdélyhez tudtak csatolni az ott bemutatott kulturális gyerektérképen és ez adta meg a végső löketet projektje elindításához. „Azért nekünk itt sokkal nagyobb érték van a fenekünk alatt, mint hogy Drakulával reklámozzuk magunkat” – tette hozzá, kiemelve: a Legendárium titka, hogy 21. századi köntösbe öltöztették a történeteket, amelyeket 13 évvel ezelőtt térkép formájában összesítettek, és így „adták át” a gyerekeknek. „Később aztán a szülők alakították tovább a projektet, kérték a könyvet, a társasjátékokat, így kezdett el burjánzani az egész” – fogalmazott, hozzátéve: a Legendárium rajzfilmsorozat immár tizenhárom nyelven érhető el, köztük oroszul, kínaiul és angolul is. „Hiszek abban, hogy nekünk, székelyeknek a mondavilágunk jó kitörési pont és jó kommunikációs eszköz más nemzetek irányába ahhoz, hogy megismerjenek minket” – fogalmazott.
Fazakas Szabolcs: mindenki csinálja azt, amihez ért és akkor minden rendben lesz. Fotó: Magyar Kultúra Magazin/Bach Máté
Visszakanyarodva a kezdetekhez Bonczidai Éva elmondta, jó adag elvetemültség kell ahhoz, hogy valaki Székelyföldön animációs stúdiót hozzon létre, Fazakas Szabolcs pedig ehhez kapcsolódva úgy fogalmazott: sokan hitték, hogy elgurult a gyógyszere, amikor először beszélt arról, hogy főként székelyföldi fiatalokat foglalkoztató animációs stúdiót alapít. Elmondta, nem volt egyszerű, de megérte végigcsinálni, az alapoktól kezdve sajátították el az animálás „csínját-bínját”: képzésen vettek részt Los Angelesben, oktatta őket a Dreamworks amerikai animációs stúdió egyik szakembere és Rófusz Ferenc, az első Oscar-díjas magyar filmes is, a tavaly elhunyt Jankovics Marcell rajzfilmrendező pedig otthonában fogadta a csapat tagjait és tanácsokkal látta el őket. „Minket mindenki segített. Volt nyilván néhány olyan budapesti szakember, aki le akart beszélni, ők már nem dolgoznak velünk, nem is tanítanak minket. A negatív energiát távol kell tartani” – tette hozzá Fazakas Szabolcs, kiemelve: mai napig tanulnak, duális képzés folyik a cégnél és vannak kollégák, akik külföldi egyetemeket végeznek, amerikai kurzusokba kapcsolódnak be online.
Filmet készíteni Orbán Balászról nagy felelősség
Orbán Balázs figurája iránti érdeklődése kapcsán Fazakas Szabolcs érdekességként elmondta: a székelyudvarhelyi Orbán Balázs utcában született, a Legendárium ötlete pedig a zetelaki Orbán Balázs utca egyik éttermében pattant ki, de már gyerekkorában a barátokkal való biciklizések alkalmával is gyakran „találkozott” Szejkefürdőn a síremlék réz plakettjéről visszanéző „bajuszos bácsival”. Szerinte a székelység, az erdélyi közösség és a nagyvilág jelentős része is többnyire csak annyit tud Orbán Balázsról, hogy megírta A Székelyföld leírását, hogy ő volt a legnagyobb székely, nagy bajusza volt és bárói címe. Ennek a tudásnak a kitágítására hozták létre Fazakas Szabolcsék Szejkefürdőn a szintén általuk működtetett Mini Erdély Park mellett az Orbán Balázs Látogatóközpontot, ahol az író, néprajzi gyűjtő és fotográfus életét, munkásságát, hagyatékát ismerhetik meg az érdeklődők. A központ létrehozásának három évig tartó folyamata során a történészek által gyűjtött anyagok, dokumentumok, információk megismerése által Fazakas Szabolcs is mélyebben elmerült Orbán Balázs életrajzában, innen jött az animációs film ötlete, amelynek vázlatát a járványhelyzet alatt meg is írta. A filmtervet a bukaresti Animest Nemzetközi Filmfesztiválon a román szakemberekből álló zsűri tagjai első díjjal jutalmazták, a csapatot pedig hasznos tanácsokkal látták el arra vonatkozóan, hogy a készülő rajzfilm hogyan lehetne nemzetközileg is érthető, értelmezhető és befogadható.
Orbán Balázs karaktere a készülő animáció vázlatában. Fotó forrása: Facebook/Legendárium
A beszélgetésből kiderült, Orbán Balázs életéből a rajzfilmben olyan történetek is megelevenednek, amelyek nincsenek leírva, nem olvashatók el bárhol, így kevesek által ismertek. Megjelenik például, hogy hogyan szólalt fel a magyar parlamentben az erdélyi román kisebbség jogainak védelmében és hogyan mentette meg Kossuth Lajos életét Isztambulban háromszor is, emellett családjának, felmenőinek kalandos története is kibontakozik. „A finom, apró részletek fogják körberajzolni Orbán Balázs karakterét, fontos, hogy több szempontból meséljünk az életéről” – jegyezte meg a meghívott, hozzátéve: a tervek szerint 24 perces rövidfilmként induló animációt a szakemberek javaslatára nagyjából hétrészes sorozattá duzzasztották.
Az animációban szereplő helyszínekhez Orbán Balázs hagyatékából és a székelyudvarhelyi Kováts fényképészműhely gyűjteményéből használnak fel régi fotókat, átalakítják és adaptálják őket a film képi világához. További érdekesség az animációról, hogy az előzetes kutatás során kiderült, Orbán Balázst egyik budapesti párbajára Ugron Gábor kísérte el, így a rajzfilmben az ő szövegeit ükunokája, Ugron Béla mondja fel. Fazakas Szabolcs elmondta: az ötletet folytatva fel fogják keresni az animáció további szereplőinek leszármazottait is, és akinek kedve lesz, mikrofon elé állhat elődének hangjaként. Az alkotás hangulatának és szinkronjának érzékeltetéséhez a meghívott mutatott néhány részletet a jelenlévőknek a rajzfilm képes forgatókönyvéből (storyboard), amely még többnyire az animálás fázisa előtt, kezdetleges változatban ábrázolja a történetet.
Az alkotásban az animált karakterek régi fényképeken megörökített környezetbe kerülnek be. Fotó forrása: Facebook/Legendárium
Bonczidai Éva kiemelte: nem irigyli a csapatot, hiszen Orbán Balázs életét tekintve akadnak ellentmondások, mesei elemeket tartalmazó legendák is, így nehéz munka áll előttük. Ebben Fazakas Szabolcs is egyetértett, úgy fogalmazott: nagy felelősség, és semmiképp nem szabad rosszul elkészíteni. „Ezért is hajlok meg a budapesti és bukaresti szakemberek előtt, akik a projekten dolgoznak. Azt vallom, hogy mindenki csinálja azt, amihez ért és akkor minden rendben lesz” – tette hozzá, kiemelve, a forgatókönyvet és a storyline-t Muszka Sándor, az irodalmi forgatókönyvet pedig Kudelász Nóbel jegyzi, továbbá a projekt animációs vezetője László Marcell.
A beszélgetés zárásaként Fazakas Szabolcs „tusványosi premierként” levetítette a közönségnek a stúdió legújabb, klézsei csángó mesék nyomán készült Csontkirály és Babkirály című animációját.
(Borítóképen Fazakas Szabolcs és Bonczidai Éva a tusványosi beszélgetésen. Fotó: Tusványos/Fehér Csongor)
